• Új szabályok jönnek a teniszben
  • Cél: a nagy öregek kímélése
  • A nézők is nyernek és a sztárok is kímélik
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Alaposan rájár a rúd mostanság a férfi tenisz élmezőnyére, miután Novak Djokovics, Stanislas Wawrinka és Andy Murray is bejelentette, hogy számára idő előtt véget ért az idény. Djokovics könyök-, Wawrinka térd-, Murray pedig csípősérülés miatt hagyta ki már a US Opent is, és rajongóik a januári Ausztrál Openig aligha drukkolhatnak nekik.

A példátlan sérüléshullám minden eddiginél jobban rávilágít arra, hogy napjaink csúcsteniszezői a sűrű versenynaptár és a számos hosszúra nyúló mérkőzés miatt túlságosan nagy terhelésnek vannak kitéve, és ezt még a gyorsabb regenerációt célzó új edzésmódszerek és tudományos vívmányok sem tudják teljesen kompenzálni. A sportág húzónevei eközben már mind 30 év fölött járnak, az idei év 4 Grand Slam-versenyén például 2-2 arányban Roger Federer (35) és Rafael Nadal (31) osztozott, és mivel nem igazán látszik, ki léphetne a közeljövőben a helyükre, a tenisz döntéshozóinak elemi érdeke, hogy a „nagy öregek karrierjét minél hosszabbra nyújtsák.

Az igyekezet meg is van, a novemberben esedékes Next Generation elnevezésű tornán például számos olyan új szabályt tesztelnek majd, amely alapjaiban változtatná meg a teniszt, a tervek szerint izgalmasabbá, pörgősebbé és kiszámíthatóbbá téve azt. A közelmúltban jó pár sportág próbálkozott hasonló innovatív és sokszor radikális lépésekkel nézőbarátabbá válni, a legtöbb ilyen kísérlet azonban nem hozott áttörést. Mielőtt röviden bemutatnánk, miért lehet mindenkinek előnyös a tenisz esetleges új iránya, előbb lássuk, pontosan mik is ezek az új szabályok:

  • jelentősen rövidülnének a szettek, amelyek csak 4 nyert játékig tartanának, 3:3-as állásnál tie-break következne
  • a kisebb tornákon is 3 játszmát kellene nyerni a győzelemhez, így több rövidebb, de kiélezett szettre volna kilátás
  • egy-egy játékon belül 40:40-es állásnál a következő pont dönt a game sorsáról, nem kellene tehát két labdamenetnyi előnyre szert tenni
  • a hálót érő adogatás is érvényes lenne, azaz nem szükséges újat szerválni helyette
  • a mérkőzés legkésőbb 5 perccel azután elkezdődne, hogy a második játékos megérkezik a pályára
  • a labdamenetek között legfeljebb 25 másodperc telhetne el, amelyet egy órán szigorúan mérnének

És, hogy miért lehetne mindez „win-win szituáció” az összes fontos szereplőnek? A nézők számára a több kulcsfontosságú pont miatt izgalmasabbá válhatna a játék, a kevesebb holtidő pedig segíthet vonzóvá tenni a teniszt a fiatal generációknak, akiknek a figyelmét már nehéz több órán át lekötni. A gyorsabb, kiszámíthatóbb mérkőzéseknek a televíziós csatornák is örülnének: amíg most nem lehet tudni, hogy egy 2 nyert szettig tartó meccs 45 percig vagy épp 3 óráig tart majd, addig az új szabályokkal az alsó és felső határ jelentősen közeledne egymáshoz, a közvetítők számára így könnyebben tervezhetővé válna a műsorrend. A játékosok pedig a rövidebb találkozók miatt kisebb terhelésnek lennének kitéve, ezáltal több tornát tudnának beiktatni a naptárukba. Sőt, mindez a karrierjüket akár több évvel is meghosszabbíthatná – a szurkolóik, és nem mellesleg a szponzoraik, legnagyobb örömére.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mesterséges intelligencia:
továbbképzésen az emberiség

Egyetlen másodperc alatt megkülönböztetik a rákot a jóindulatú tumortól Az algoritmus a vi…