• Aki velünk ellentétes állásponton van, azt hajlamosak vagyunk ésszerűtlennek vagy érzéketlennek látni
  • A kutatás magyarázatot adhat az egyre szélsőségesebb, sarkítottabb politikai vélemények terjedésére
  • Élőszóban emberibbek, ezáltal pedig meggyőzőbbek vagyunk, mint írásban
Ténygyár-tartalom
2 percnyi olvasnivaló

“A humanizáló hang: a beszéd felfedi, az írás elrejti az átgondoltságot” címmel jelent meg a Phychological Science szaklapban egy több kísérletet összegző tanulmány, amelyet a Washington Post dolgozott fel. Az egyik kutatás során 300 résztvevőt különböző érvekkel alátámasztott állításokkal szembesítettek. Olyanokkal is, amelyekkel egyetértettek, és olyanokkal is, amelyekkel nem. A kísérletben felhasznált témák között szerepelt többek között a háború, az abortusz vagy olyan megosztó zenei műfajok, mint a rap vagy a country. Szintén megosztó témát használtak fel egy másik alkalommal, amikor egy 600 résztvevővel végzett kísérletben a 2016-os kampány idején az amerikai elnökjelöltekről volt szó. A résztvevők feladata az volt, hogy értékeljék azt a személyt, aki a különböző álláspontokat – szóban vagy írásban – előadta nekik.

 

Amikor a kísérletek résztvevőinek azt kellett megítélniük, aki a sajátjukkal ellentétes álláspontot képviselt, jellemzően elkezdték dehumanizálni az illetőt, vagyis úgy írták le, mint aki nem tud megfelelően gondolkodni vagy érezni. Az ellenszenves álláspontot képviselőkre adott reakciók között azonban érdekes eltérést tapasztaltak a kutatók attól függően, hogy a szóban forgó álláspont milyen formában jutott el a kísérlet résztvevőihez. Akik hang- vagy videofelvételen hallgatták meg az érvelést, kevésbé voltak vele szemben elutasítóak, mint azok, akik csak elolvasták.

 

Sokkal meggyőzőbbnek, sőt emberibbnek hat, ha valamit élőszóban hallunk, mint ha csak olvassuk – állapították meg a kutatók. A kísérlet ötlete egyébként akkor merült fel a kutatás vezetőjében, Juliana Schroederben, amikor egyik kollégája elolvasta egy politikus beszédének leiratát az újságban. Ezzel a politikussal a kolléga eleve nem értett egyet szinte semmiben, és amikor a leírt beszédet olvasta, teljes őrültségnek gondolta az egészet. Rövidesen azonban a rádió is leadta a beszédet, és érdekes módon a hallgatás során már sokkal ésszerűbbnek tűnt neki a mondanivaló.

 

Juliana Schroeder szerint kutatása magyarázatot adhat az egyre szélsőségesebb, sarkítottabb politikai vélemények terjedésére. A technológiával szerinte egyre több szöveges interakció zajlik az emberek között, egyre többen tájékozódnak a közösségi médiából. Ennek dehumanizáló hatása lehet, vagyis könnyebben becsüljük le a másik szellemi képességeit vagy érzelmi intelligenciáját, ami tovább élezi a véleménykülönbségeket, az egyre szélsőségesebb vélemények pedig további dehumanizációhoz vezetnek, ördögi körbe taszítva ezzel a társadalmat. Érdemes ezt megfontolni, mielőtt leülünk  a géphez beolvasni valakinek e-mailben, vagy mielőtt végeláthatatlan kommentháborúkba bonyolódunk.

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…