• Azoknál, akik mások jólétéért cserébe akár saját érdekükből is engednének, aktív működést mutatnak a depresszióhoz kötődő agyi régiók.
  • Az önzetlen embereket a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek tehetik beteggé
  • A felismerés nagy előrelépést jelenthet a depresszió elleni harcban
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A depresszióban szenvedők számát szokás a növekvő gazdasági egyenlőtlenséggel kapcsolatba hozni, azonban a háttérben zajló egyéni neurális működésről keveset tudunk. Ennek a megismerésére vállalkoztak japán tudósok, akik a tekintélyes tudományos szaklap, a Nature számára foglalták össze megállapításaikat az egyenlőtlenség és a depresszióra való hajlam közti összefüggésről.

A kiindulópont, hogy a depresszióban szenvedők hajlamosak a szívükön viselni mások sorsát, és fokozott aggodalmat éreznek a külvilág helyzete miatt. Ez alapján az úgynevezett proszociális magatartásformák fennálló vagy későbbi depresszióra utalhatnak, miközben az individualista embereknél kisebb az esély a betegség kialakulására. (Az individualista ebben a kontextusban az önző, vagy relatíve önző döntéseknek megfeleltethető.)

A kutatók feltételezték, hogy az agyi működés szintjén is képesek lesznek megfigyelni ezeket a tendenciákat. Ehhez a közgazdaságtanból ismert ultimátum játékot választották. Ebben a résztvevőknek egy bizonyos összegű jutalmat kell szétosztaniuk egymás között, és a döntés során nem léphetnek kapcsolatba. A különbséget azután abban kell keresni, hogy az ajánlatokban, illetve az azokra adott válaszokban mennyire kapott szerepet a másik érdeke, valamint mennyire vezérelte őket a saját bevételük maximalizálása. A proszociális résztvevők hajlamosak engedni a nyereményükből annak érdekében, hogy a többiek is jól járjanak, míg az individualisták kizárólag a saját hasznukra játszanak. A kísérlet során a játékpartnerek képét és ajánlatát levetítették a résztvevőknek, melyet ők elfogadhattak, vagy viszautasíthattak.

A játék közben az alanyokat az MRI vizsgálat egy specializált változatának vetették alá (fMRI), mely az agyban lezajló idegi aktivitásokat méri. A tisztességtelen ajánlatok észlelésekor egyes résztvevőknél az agy amygdala és hippocampus része jelentősen nagyobb aktivitást mutatott, mely régiók a depresszióval hozhatók összefüggésbe. Az eredményeket rögzítették, majd a kísérlet után egy évvel felmérték az alanyok aktuális depressziószintjét. Ez a tisztességtelen ajánlatokra érzékenyebben reagáló, proszociális embereknél szignifikánsan magasabb volt, és nagyobb eséllyel alakult ki körükben klinikai depresszió. A kutatók hozzátették, hogy a vizsgálatok alapján a résztvevőknél mért depresszió nem mutatott összefüggést semmilyen más demográfiai vagy szociális ismérvvel.

Az eredmények azzal magyarázhatók, hogy a depresszióban szenvedők vagy depresszióra hajlamosak általában mélyebb empatikus aggodalmat tanúsítanak másokkal szemben. Ennek következtében saját helyzetüktől függetlenül is zavarja őket, ha mások tisztességtelen ajánlatokat kapnak, vagy másokat nélkülözni látnak.

A szerzők szerint a növekvő gazdasági és társadalmi különbségek számos pszichiátriai betegség mellett a depresszió forrását is jelentik.  Amennyire befolyásolják az életünket az általános egyenlőtlenséggel járó hátrányok, annyira kevéssé ismertek azok az agyi folyamatok, amelyek a különbségek okozta hangulatváltozásokért felelősek. A most publikált kutatási eredmények fontos előrelépést jelentenek az egyenlőtlenség és a depresszió közötti összefüggések megértésében, a területen további, hosszú távú vizsgálatokat sürgetnek.

Ez a cikk is érdekelhet

Mesterséges intelligencia:
továbbképzésen az emberiség

Egyetlen másodperc alatt megkülönböztetik a rákot a jóindulatú tumortól Az algoritmus a vi…