• A fejlődési modell és a kulturális intelligencia a delfineknél is megfigyelhető
  • Bizonyos viselkedési formák az embereken és főemlősökön kívül csak a cetfélékre jellemzők
  • Az agy és a társas szerveződések összetettsége szorosan összefügg
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Korábban regényes fikciónak tűnt csupán, hogy az ember egyszer egyenrangú félként lesz képes társalogni delfinekkel, ám az elmúlt évek felfedezései alapján úgy tűnik, hogy a valóság talán nem is áll annyira távol ettől.

Azt már évek óta tudjuk, hogy egyes delfinfajok tagjai néven szólítják egymást, de nem csak ebben hasonlítanak az emberre. Különböző kutatások során fényt derítettek a nagy ámbráscetek különböző nyelvjárásaira, de a palackorrú delfineknél, sőt más delfinfajoknál is megfigyelték, hogy képesek egyszerű eszközök használatára, barátságokat kötnek, sőt még pletykálnak is.

Egy új kutatás során pedig további bizonyítékokat találtak arra, hogy a delfinek jobban hasonlítanak ránk, mint gondolnánk. A kutatók a bálnák és delfinek agyát társas és kulturális szempontból vizsgálták, és további olyan jellemzőket találtak, amelyeket ezeken a vízi emlősökön kívül eddig csak az embernél és annak közeli rokonainál figyeltek meg. Néhány példa:

  • Kölcsönös, minden fél számára kedvező együttműködések kialakítása
  • Kooperáció más fajokkal (pl. az emberrel is)
  • Az információ továbbadása társas úton: a delfinek ahelyett, hogy – a legtöbb állatfajhoz hasonlóan – az ösztöneikre hallgatnának, az emberekhez hasonlóan az idősebb fajtársaktól tanulnak meg az életben maradáshoz szükséges dolgokat (például a vadászatot)
  • Örökbefogadás: az állatvilágban nem jellemző, hogy egy felnőtt egyed nem csak a saját kicsinyéről gondoskodik, a cetfélék azonban fajtársaik kicsinyeit is gondozzák

Ezek a megfigyelések abból a szempontból érdekesek igazán, hogy rávilágítanak egy olyan összefüggésre, amellyel a saját evolúciónk is magyarázható. A delfinek példájából világosan kiderül, hogy minél összetettebb aggyal rendelkeznek, annál összetettebb a társas szerveződésük is. Ez a megfigyelés alátámasztja Robin Danban 1998-as elméletét a kulturális intelligenciáról, amely egy hólabdaszerű fejlődést ír le. Az elmélet szerint az evolúció során azért fejlődött az agy, hogy az egyedek az egyre komplexebbé váló társas helyzetekben könnyebben helyt tudjanak állni. Minél összetettebb az adott állatfaj társas szerveződése, annál összetettebb lesz a fajhoz tartozók agya, a fejlettebb agy pedig összetettebb társas szerveződést tesz lehetővé, amely az agy további fejlődését eredményezi, és így tovább. Úgy tűnik, hogy ez a fejlődési modell és a kulturális intelligencia, amelyre eddig sajátosan emberi adottságként tekintettünk, a delfineknél is megfigyelhető.

Ez a cikk is érdekelhet

Muszlimot ötből egy,
zsidót kettőből egy
magyar fogadna a családjába

Nagyon erős a magyarok ellenérzése a muszlimokkal szemben, de a csehek még nálunk is rossz…