• Szuperszonikus repülés, függőleges felszállás, elektromos repülőgép, transzformációs technológia
  • Az új típusú légi közlekedés 40%-kal csökkentheti az utazási időt és 80%-kal a viteldíjakat
  • A drónokban jóval több van a fogyasztói célú felhasználásnál
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Mindenki felkapta a fejét a hírre, hogy szűk három év múlva megérkezhetnek az Uber repülő autói – 2020-ra ígérik őket –, a World Economic Forum oldalán olvasható írás pedig a légi utazás (közel)jövőjét tekinti át: az elektromos repülőgépektől az embereket szállító drónokon át a szuperszonikus hajtóművek újraélesztéséig. A Quid használatával elemezték, hogy milyen publikációk jelentek meg ebben a témában. (A Quid olyan platform, amely a világ kollektív intelligenciáját keresi, elemzi és vizualizálja stratégiai kérdések megválaszolásához.)

A Quid összegzése szerint 3 521 hír és blogcikk foglalkozott a repülőgépes startupokkal. Az ábrán minden csomópont egy cikk vagy egy blog, míg a színes klaszterek egyedi témákat jeleznek. Az egyes csomópontok közötti kapcsolatok a cikkek szemantikai hasonlóságát mutatják. Minél erősebb a hasonlóság, annál közelebb vannak egymáshoz.

Öt téma kiemelkedett: ezek azok, amelyek a ma ismerthez képest drámai változást eredményezhetnek a repülőgép-utazás terén. Ide tartozik a szuperszonikus repülés, a függőleges fel- és leszállás (VTOL), az elektromos repülőgép, a drón- és a transzformációs technológia. A képen látható, hogy hol helyezkednek el ezek a témák, és miként csoportosulnak a hálózatban.

A “szuperszonikus” klaszter adja a hálózat 4,4%-át, a fő hangsúly a Concorde gyorsabb és költséghatékonyabb változatát fejlesztő vállalatokra irányul.

A függőleges fel- és leszállás úttörői és hangsúlyos szereplői között a saját klaszterrel rendelkező Uber mellett megtalálható a Google-társalapító Larry Page is, aki épp a közelmúltban vásárolt fel 100 millió dollárért egy sor startupot. Köztük a Zee.Aerót, amely a vízre fel- és leszálló repülő autó, a Kitty Hawk megalkotója.

217 cikk foglalkozott az elektromos légi járművekre szakosodott startupokkal és hatalmas pénzügyi támogatásukkal. A jelek szerint megtérülhet a befektetés: a becslések azt mutatják, hogy az új típusú légi közlekedés 40%-kal csökkentheti az utazási időt és 80%-kal a viteldíjakat.

Igen sok említést érdemelt ki a Wright Electric nevű cég: 150 férőhelyes, moduláris akkumulátorcsomaggal ellátott elektromos gépet terveznek a gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb utazáshoz.

Továbbra is fokozott a drónok iránti érdeklődés: az ezekkel foglalkozó beszélgetések három klasztert alkotva a hálózat mintegy 9% -át tették ki. Beigazolódott, hogy a drónokban jóval több van a fogyasztói célú felhasználásnál.

Így például a VTOL-technológiával egyedüliként nem érintett Airbus a közelmúltban jelentette be a kereskedelmi forgalomirányítási célú startupjának, az Aerialnek az elindítását, amelynek célja az űrhajózás-technológia, a műholdképek és a drónszolgáltatások egyesítése többek között a mezőgazdaság, az infrastrukturális ágazat és az energiaipar kiszolgálására.

A hálózat alsó negyedében a gépi tanulást, az energiát, a kijelzőket és a kézikönyveket középpontba állító technológiai klaszterek követik egymást. Ezek az újfajta programozás megvalósítására koncentrálnak, csökkentik a költségeket, vékonyabb és tartósabb anyagokat hoznak létre, és az akkumulátorok tökéletesítésével javítják az energiafogyasztást.

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…