• Hogy vagyunk? Hogy vagyunk? Nos, úgy tűnik, jobban, mint tíz éve
  • Nem csak saját háztartásukról, hanem az ország gazdaságáról is kedvezőbben nyilatkoznak a magyarok, mint korábban
  • A pénzügyi, gazdasági helyzetértékelés szorosan összefügg a politikai klímával
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Mostantól kezdve negyedévente bemutatjuk a magyar lakosság hogylétét, gazdasági közérzetét. Kérdéseink a háztartások anyagi helyzetének az ország gazdaságának aktuális állapotára és a jövőbeli tervekre, várakozásokra vonatkoznak. A válaszok alapján kiszámítjuk a Hogylét-mutatót, amely egy 0 és 100 fokú skálán jeleníti meg a magyar társadalom gazdasági közérzetét. Eredményeinket összevetjük a Szonda Ipsos 10 évvel ezelőtti kutatásával, amely akkor a Figyelő hetilap számára készült. A friss felmérés, a Ténygyár és a ZRI Závecz Research közös kutatása 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel, 2017. december elején.

A pénzügyi, gazdasági helyzetértékelések és a politikai klíma mindig szorosan összekapcsolódik. Magyarországon jelenleg a kormánypárt fölényesen vezeti a pártok rangsorát, nagy esélye van arra, hogy megnyerje a 2018-as választásokat. A Fidesz egész kormányzati cikluson át tartó stabil, vezető pozícióját az is erősíthette, hogy az emberek nem érzékelnek jelentős gazdasági problémákat, egzisztenciális helyzetüket kedvezőbben értékelik, mint a korábbi években. Ennek egyik fontos látlelete, hogy az emberek 31 százalékának nincsenek megélhetési gondok, – elmondásuk szerint – ha akarnak, megtakarítani is tudnak. A többség, a lakosság 57 százaléka úgy jellemezte anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megélnek jövedelmükből. 9 százaléknál a befolyó jövedelmek nem fedezik a kiadásokat, a megélhetési költségeket: 5% emiatt korábbi megtakarításait éli fel, 4% pedig már külső segítségre szorul. Tíz évvel ezelőtt rosszabb anyagi helyzetről számolt be a magyar lakosság, akkor csupán 14 százalék mondta magát gondtalannak s a mostaninál többen, 68 százaléknyian éltek szűkösen.

2007-ben nagymérvű pesszimizmus jellemezte a magyar családokat, most többségük optimistán tekint a közeli jövőbe. Jelenleg 57 százalék számít arra, hogy javulni fog helyzetük 2018-ban, miközben csak harmad annyian, 19 %-nyian tartanak háztartásuk pénzügyi helyzetének romlásától A lakosság egynegyede nem számít változásra e téren. Tíz évvel ezelőtt 10 csupán százalék reménykedett, a többségnek, 55 százaléknak negatív várakozásai voltak.

Viszonylag sokan, 27 százaléknyian tervezik, hogy a következő hat hónap során nagyobb értékű fogyasztási cikket vásárolnak. Egy évtizeddel ezelőtt sokkal visszafogottabbak voltak a magyarok, mindössze 7% számolt be ilyen jellegű tervekről.

Az ország gazdasági helyzete megosztja a közvéleményt. Az emberek egyik fele inkább kedvezően, másik fele kedvezőtlenül minősíti a makrogazdasági állapotokat. A lakosság 14 százaléka dinamikus fejlődést érzékel, további 34 százalék összességében rendben lévőnek minősíti a gazdasági helyzetet, még akkor is, ha lehetőségei alatt teljesít. Egyharmadnyian kisebb válságot tapasztalnak, de nem tartják súlyosnak a helyzetet, 14 százalék viszont úgy látja, hogy az ország gazdasága komoly válságban van. 2007-ben ennél sokkal sötétebb képet festett a magyar választópolgárok: a válaszadók közel fele, 47%-a komoly gazdasági válságról, 37% kisebb válságról számolt be a tíz évvel korábbi kutatás során. Akkor dinamikusan fejlődőnek csak százból egy magyar látta a gazdaságot, míg egytizedük úgy vélte, bár az összességében egészséges, de lehetőségei alatt teljesít.

Ahogy a saját életükkel kapcsolatban, az ország gazdasági helyzetéről is pozitív várakozásokat fogalmazott meg az emberek többsége. Ez esetben is 57 százalék gondolja azt, hogy a következő egy év során javul az ország gazdasági helyzete. Fele ennyien, 24 százaléknyian várják azt, hogy a közeljövőben lejtmenetbe kerül a gazdaság. Tíz éve a mostaninál sokkal pesszimistább várakozásai voltak a magyar társadalomnak: csupán 13 százalék számított kedvező változásokra, a többség, 56 százalék negatív fejleményeket várt.

A gazdasági közhangulat elmúlt évtizedben történt javulására utal az is, hogy 2007-ben a válaszadók szerint 100 magyar családból 58 volt szegény, most 49-et tartanak annak.

A fenti eredmények összesítéséből a Hogylét-mutató értéke – százfokú skálán – 56 pont. A magyar lakosság gazdasági közérzete a közepesnél valamivel jobb. Az életkor emelkedésével valamelyest csökken, az iskolázottság növekedésével emelkedik a Hogylét-index. A mutató értékét a társadalmi státusznál erőteljesebben befolyásolja a politikai hovatartozás. Amíg a Fidesz-hívei körében 64 pontos a gazdasági közérzetet kifejező index, addig a balliberális szavazók körében 46 pont. Ez a legalacsonyabb érték, ami egyben azt is jelenti, hogy jelenleg a legrosszabb gazdasági közhangulatban lévő csoport is csak relatíve rosszkedvű.

 

Hogylét-mutató összetevői

Az index a lakosság gazdasági közérzetét méri. A mutató a következő tényezőkön alapul:

  • háztartások jelenlegi anyagi helyzete
  • háztartások helyzetének várt változása
  • az ország gazdasági helyzete
  • az ország gazdasági helyzetének várt változása
  • lakossági fogyasztás várható alakulása
  • társadalmi rétegződés anyagi vetületének észlelése

A „Hogylét-mutató” 0 és 100 pont közötti értékeket vehet fel, így változása szemléletesen és könnyen érthetően mutatja a lakosság gazdasági helyzetértékelésének időbeli alakulását.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…