• A technológia fejlődése megállíthatatlan
• A robotok tényleg el fogják venni a munkát
• De lesz helyette bőven másik

Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

Egy ideje tudjuk (bár sokat Magyarországon például nem nagyon teszünk ellene), hogy a munka világa, ahogy ma ismerjük, radikális változásokon megy keresztül, méghozzá a nagyon közeli jövőben. A mesterséges intelligencia és a robotizáció már nem holmi futurisztikus lázálom, hanem a technológiai fejlődés szükségszerű következő lépése: a humán erőforrás gépekkel való pótlása egyes iparágakban már most is megvalósul bizonyos gyártási folyamatoknál, és hamarosan komoly kihívója lehet az emberi munkaerőnek.

Mielőtt pánikba esnénk, érdemes elgondolkodni azon: ha a gépek elvesznek valamilyen munkát (erről itt írtunk korábban), akkor szükségszerű, hogy az ember más munka elvégzésére készüljön fel.

De előbb nézzünk néhány alapvetést!

1. A munka mindig változik. Manapság gyakorlatilag szakmányban ömlenek a cikkek, tanulmányok, szakértői meglátások, amelyek apokaliptikus képet vázolnak fel a munkaerőpiac válságáról, arról, hogy a robotizáció démona tömegeket fog munkanélküliségbe és éhínségbe taszítani. De tényleg – gondoljunk csak bele, hogy az iparosodás hajnalán a gyári munkások hasonló aggodalmakkal néztek a szövőszékekre, vagy amikor bekapcsolták az első (akkor még szobányi) számítógépet, gondolta valaki, hogy ma az informatikusé lesz az egyik legkeresettebb állás? A technológia fejlődésével a munka nem vész el, csak átalakul. Az már persze más kérdés, hogy erre mi hogyan készülünk fel…

2. Rengeteg mai munka borzalmas. Emberek milliói dolgoznak kizsákmányoló, elnyomó munkakörökben, megalázó bérekért, felháborító körülmények között. Van persze egyfajta nosztalgikus ködbe burkolózó elképzelésünk arról, hogy milyen lehet a bányászok vagy az acéliparban dolgozók élete, de azt azért szögezzük le: ezek olyan munkakörök, amelyek rengeteg helyen ma sem felelnek meg semmilyen munkavédelmi szabálynak, olyan nagy baj lenne, ha átalakulnának?

3. A gépeknek szükségük van az emberre. Igen, komolyan. Különben ki kapcsolná be őket? Viccen kívül: a technológia persze fejlődhet, de a fejlesztés egyelőre az ember privilégiuma. Mint ahogy a gépeket el is kell adnia valakinek, másnak meg megvennie, üzembe helyeznie, működtetnie, és így tovább. A gépek csak bizonyos munkakörök betöltésére alkalmasak. Fejlődnek, ez tény. De az emberi munkaerőre is szükség van ahhoz, hogy működtetve legyenek.

4. Az emberi képzeletet és kreativitást (egyelőre) nincs, ami felülmúlja. Legalábbis ami a saját szükségleteink kielégítését illeti. Hogy mire van szükségünk, hogyan érhetjük el, és mit kell ezért tennünk – ez a fajta alkotó munka jelenleg csak emberi kézben lehet, nincs az a gép, amelyik ki tudja találni, hogy hová akarunk eljutni a segítségével.

5. Szükségünk van erre a fejlődésre. Tegye mindenki a szívére a kezét: az egészségügyi rendszerünk olyan kiváló, hogy jobb sem kell? És az oktatási módszereinken nincs mit fejleszteni? A bankszektorban már minden oké? Elértük a technológiai fejlődés csúcsát életünk minden területén? Ugye, hogy nem… Szóval ne is démonizáljuk a fejlődést, mert ennek semmi értelme! Megszámlálhatatlan olyan terület létezik mindennapjainkban, ahol igenis van még mit fejleszteni, és ezek közül rengeteg olyan is akad, ahol a robotizáció vagy a mesterséges intelligencia segíthet javítani az életminőségünket. Tetszik, nem tetszik, ezt el kell fogadnunk.

6. Minden megoldásra jut egy új probléma. Régi igazság, hogy ha megoldunk egy feladatot, azzal generálunk egy újabbat. És ez bizony a technológiai fejlődésre is igaz. Ha létrehozunk egy (bármilyen) intelligens gépet, amelyik segít a mindennapi feladataink megoldásában, azzal máris létrehozunk egy újabb problémát: újabbnál újabb módszerek és rendszerek kellenek majd ahhoz, hogy tényleg zökkenőmentesen tudjuk őket használni, hogy – és ezzel magunknak is újabb feladatokat adunk – kitaláljuk, hogyan használhatjuk ezeket a gépeket a létező legjobban. Mindig jön valami olyan újítás, ami aztán tovább gördíti ezt a feladathalmazt, így a mi munkánk sem ér véget soha.

Szóval igen. A munkakörök mindig változnak, de sosem fogynak el: ahhoz, hogy társadalmunk működjön, fejlődjön, lépésről lépésre törekedjen egy jobb világ felé, mindig is szükség lesz arra, hogy az emberek beletegyék a saját erőforrásaikat a közösbe. Ez így működik hosszú évezredek óta – és ha minden jól megy, még nagyon sokáig így is fog folytatódni.

Oké, de milyen munka?

Most, hogy túl vagyunk az első pánikon, nézzük, hogy a jövő megváltozott körülményei milyen munkaerőt igényelnek majd. Magyarán: mire készüljünk?

Az információátadás technológiájával, az üzleti folyamatok kiszervezésével és tanácsadással foglalkozó amerikai multinacionális cég, a Cognizant Technology Solutions Corp számba vette, hogy melyek azok a munkakörök, amelyekre a jövőben nagy szükség lehet. Méghozzá a nem is túl távoli jövőben: a cég ugyanis 10 éves időtávlatban számolt, és figyelembe véve a jelenleg zajló technológiai, politikai, üzleti, kulturális, demográfiai és társadalmi folyamatokat, arra jutottak, hogy legalább 21 olyan állás lesz, amit egy évtizeden belül feltétlenül be kell tölteni.

Elöljáróban azt is leszögezik: már most látszik, hogy lesz egy halom olyan munkakör, amire a jövőben óriási szükség lesz az algatermesztőktől a Snapchat-függők terapeutáiig – utóbbit a függőségek korában nem is nagyon kell magyarázni, algát pedig azért kell majd rengeteget termeszteni, mert remélhetőleg az így megtermelt biomassza a bioüzemanyag-gyártástól a termőföld feljavításáig rengeteg dologra használható lesz egy zöldebb jövőben (de ez már egy másik cikk témája lehetne).

Funfact: algatermesztés idehaza Makón folyik nagyüzemben, méghozzá 2014 óta.

A tanulmány jelzi, hogy már most is van több olyan munkakör, amely felívelőben van, mint például a hivatásos e-sportolóké, de ezekre nem térnek ki, ugyanis kizárólag olyan munkaköröket vesznek számba, amelyek a közeli jövőben alternatívát kínálhatnak mindazoknak az embereknek, akiket a technológia fejlődése szorít ki mostani – akár irodai, akár gyári – munkakörükből. Ezek közül mutatunk most be néhányat (az összes munkakör leírása itt olvasható, de közülük néhány annyira cégspecifikus, hogy hacsak valaki nem egyből a Cognizanthoz adja be az önéletrajzát, akkor nem sürgős átképeztetnie magát ezekre a feladatokra).

Na de mik lesznek az új állások?

1. Adatbányász: Felfoghatatlan mennyiségű adat termelődik nap mint nap, győzzön valaki megtalálni egy fontos és pontos információt a rengetegben… És bár persze betáplálhatunk egy gépbe kulcsszavakat (persze a megfelelő kulcsszavakat és keresési helyet nekünk kell megtalálnunk!), de azt a fajta érzékeny, asszociatív, gondolkodó adatbányászatot, amely összekapcsol, elemez és következtetéseket von le, még mindig az ember tudja a legjobban csinálni, erre pedig a jövőben is óriási szükség lesz – hiszen hogyan is tudhatnánk meg minél többet a minket körülvevő világról, a benne élő emberek szükségleteiről és arról, hogy mit érdemes továbbfejleszteni, ha ezeket az adatokat nem kutatjuk fel és elemezzük, értelmezzük?

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Bármilyen tudományos képesítés jól jön: fizika, matematika, filozófia, pénzügyi vagy közgazdasági tanulmányok, de egy ügyvéd észjárása vagy egy rendőr összefüggésekkel való zsonglőrködése is fontos lehet. Hiszen a lényeg az, hogy felkutassuk, összegezzük és feldolgozzuk a számunkra leghasznosabb adatokat.

2. IT-facilitátor: az informatikus már manapság is értékes munkaerő, de a jövőben még fontosabb munkakörökben lesz szükség ilyen emberekre. És összetettebbekben is: az IT-facilitátor rémisztő elnevezésnek tűnik ugyan, de valójában „csak” arról van szó, hogy a jövőben egy informatikusnak leginkább az lesz a feladata, hogy a meglévő digitális platformokat összehangolja, a különféle, egymás mellett dolgozó rendszereket szinkronba hozza, és felügyelje, hogy a gépek jól végezzék a munkájukat. Illetve hogy folyamatosan fejlessze ezeket a rendszereket, a lehető legoptimálisabb munkát csikarva ki belőlük.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Természetesen mesterfokú informatikai ismeretekre. És élethosszig tartó tanulásra: a technológiák fejlődését ugyanis folyamatosan figyelni kell, hogy a munka zökkenőmentes legyen, és a rendszerek lépést tartsanak a különböző technológiai vívmányokkal. Ja, és persze rengeteg türelemre, hogy a felhasználók összes gondját-baját orvosolni tudják.

3. Etikus beszerző: a fenntartható fejlődés jegyében egyes cégek már most kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy beszerzéseik etikusak (tehát a környezetet a lehető legkevésbé terhelők) legyenek. És ez a jövőben muszáj, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon, már ha nem akarjuk felélni a Föld összes tartalékát. Szóval az energiatakarékosság és a szelektív hulladékgyűjtés mellett az etikus kereskedelem és beszerzés is kiemelten fontos feladat lesz, amelyre a cégeknek bizony nem árt majd külön, szakképzett munkaerőt keresniük.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Elsősorban kereskedelmi ismeretekre, ezen belül is a környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelésére.

4. Mesterségesintelligencia-fejlesztési menedzser: bizony, a technológia fejlődik, a mesterséges intelligencia pedig már az ajtónkon kopogtat. De egy dolgot egyelőre biztosan nem tud: eladni saját magát. És itt jön a képbe az a menedzser (bár a pozíció megnevezésén még bizonyosan kell dolgozni egy kicsit, hogy ne legyen ilyen rémisztő), aki fel tudja mérni, hogy melyek azok a technológiák, amelyekre egyre nagyobb szükség van, így fejleszteni kell őket, és milyen irányba induljon ez a fejlesztés, hogy minél többet lehessen belőle értékesíteni.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Elsősorban vállalati értékesítési és termékmenedzsment-tapasztalatokra, méghozzá rengetegre. És emellett számítógépes/informatikai ismeretekre és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek felmérésére.

5. Kapcsolattartó: igen, ilyen egyszerűen. Az automatizmusok és a robotizáció korában ugyanis még fontosabb lesz, hogy legyen valaki, akivel beszélhetünk, aki tartja a kapcsolatot a gépek és az emberek között, aki elmegy vagy telefonál, és kérdez, és információkat szerez. Persze, kérdezni tud egy gép is, de biztosan vagyunk benne, hogy mindig a jó kérdéseket teszi fel? És ha vissza kell kérdezni újra, hogy pontosabb választ kapjunk? Szóval igen, a kapcsolattartás a jövőben is teljes embert igénylő munka lesz. És mivel egyre több munkát vesznek majd át a gépek, egyre több olyan emberre is szükség lesz, aki ebben a robotizált korban majd felteszi a megfelelő kérdéseket.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Jó kommunikációs készségre, természetes kíváncsiságra és barátságos természetre. Meg persze türelemre, hiszen a vásárlónak mindig igaza van ugyan, de azért néha jó, ha ki tudjuk várni, amíg kiböki, hogy mit akar…

6. Fitnesz-tanácsadó. Oké, szóval a nehéz fizikai munkák egy részét már a robotok végzik. Nekünk meg marad majd a jó kis kényelmes, iroda, amikor azon töprengünk, hogy hogyan tehetnénk még jobbá és hasznosabbá a gépek munkáját. Ez pedig nincs jó hatással az egészségünkre – ezt, ugye, magyarázni sem kell? Ha mégis, akkor itt egy elrettentő szám: az Egyesült Államokban évente nagyjából 300 ezer halálesetben játszik valamilyen szerepet az elhízás. Talán nem véletlen, hogy a világban egyre több multi figyel arra, hogy alkalmazottai időről időre felálljanak és mozogjanak (és itt most ne az ötperces cigiszünetekre gondoljunk), illetve figyeljenek az egészségükre. És ha a jövőben még több irodai munkavállaló lesz, akkor logikus, hogy egyre több olyan emberre is szükség lesz, aki megmozgatja őket, ugye?

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Fitnesz-, illetve életmód-tanácsadói vagy ápolói tapasztalatokra, különböző mozgásformák ismeretére és jó kommunikációs készségre (hisz nem egyszerű rávenni valakit arra, hogy változtasson a rossz szokásain…). Ugyanilyen okokból a Cognizant szerint a közeljövőben elengedhetetlenül fontos lesz egészségügyi asszisztensek alkalmazása is, akik a nagyvállalaton belül tudnak tanácsokat adni a dolgozóknak egészségük megőrzése és védelme érdekében, illetve hamar felismerik a problémákat, és szakszerű segítség felé terelik még időben a munkavállalókat.

7. Városelemző: méghozzá informatikai elemző. A városkutatás az adatok és a gépek korában persze egyszerűbbé és gyorsabbá válik majd, de ahhoz, hogy egy város jól működjön, kellenek azok is, akik képesek átlátni a bejövő adatokat és ezek alapján kiküszöbölni az esetleges problémákat. Mire kell itt gondolni? Mondjuk, 10 év múlva is 4 metróvonalunk van, de az utasforgalom növekszik, a metrószerelvények pedig már vezető nélkül, automatizálva futnak (csak hogy merjünk nagyot álmodni). Délután 4-kor elindul mindenki haza, zsúfolásig telnek a peronok. Hát nem lenne jó, ha valaki észlelné ezt a problémát, és gyakrabban indítaná a metrószerelvényeket? De, ugye, ha egy problémát megoldunk, termelünk egy csomó újabbat, ahogy azt már fent is írtuk: szóval ha gyakrabban jár a metró, akkor praktikus kettő helyett négy mozgólépcsőt üzemeltetni, nem árt jelezni a csomópontoknál, hogy nő a gyalogosforgalom, úgyhogy a lámpák is válthatnának zöldre gyakrabban, és így tovább… És ez csak egy példa a városüzemeltetés olyan nehézségeiből, amelyeket nem lehet robotizálni, de gondoljunk az állampolgárok ügyintézésének nehézségeire, egyes járványok lefülelésére vagy bármilyen hasonló, adatokból is kiszűrhető problémára: ezeket felismerni és megfelelően kezelni összetett, de embert kívánó feladat.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Digitális mérnöki képesítésre, analitikus és vizualizációs képességekre, tervezői gondolkodásra, informatikai ismeretekre. És rendszerszintű gondolkodásra.

8. Ember és gép munkáját összehangoló menedzser: íme, a tökéletes példája annak, hogy a robotizáció nem csak elvesz, de teremt is munkahelyeket. Mert hát miről is van szó? Egy munkafázist gépekkel váltunk ki. Na de hogyan illesztjük ezt be a teljes munkafolyamatba? Valakinek azt is ki kell találnia, hogy miként illeszkedjen az új technológia a munka egészébe, hogy ki működtesse a gépet és hogyan, illetve hogy mi lesz a gépek által elvégzett munka eredményével, ki viszi tovább, mit csinál vele, satöbbi. Példát persze erre is láthatunk már ma is, gyakorlatilag bármelyik gyárban, ahol a gyártósoron a gépek elvégzik a munkafolyamat bizonyos részeit, de azért áll mellettük ember, aki vagy elindítja, vagy tovább gördíti, esetleg befejezi a műveletet. És hát kell egy olyan ember is, aki kitalálja mindezt, optimálisra csiszolja a gépek és emberek együttműködését – olyan új munkakör ez, ami a robotizáció nélkül sosem született volna meg, de minél több gép vesz majd körül minket, annál nagyobb szükség lesz olyanokra, akik betöltik ezt a pozíciót is.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Informatikai, mérnöki vagy HR-végzettség, amihez nem árt, ha társul némi tudás a kísérleti pszichológia területéről, és jó, ha van tapasztalat a robotika mibenlétéről is.

9. Pénzügyi tanácsadó: mondhatnánk, hogy hát ilyennel Dunát lehetne rekeszteni – csakhogy a jövő pénzügyi tanácsadóinak már a robotizáció vívmányaira is fel kell készíteniük majd ügyfeleiket. Ha csak arra gondolunk, hogy a bitcoin-kereskedelem hogy ível felfelé, hogy gyakorlatilag már szinte minden pénzügyünket interneten keresztül intézzük, és hogy ezzel párhuzamosan az internetes bűncselekmények száma is meredeken nő (és akkor a különféle zsarolóvírusokkal még meg sem ijesztettünk senkit), akkor könnyen beláthatjuk, hogy a jövőben, amikor még automatizáltabbá válnak ezek a folyamatok is, még jobban felértékelődik majd azoknak a pénzügyi tanácsadóknak a szerepe, akik valóban képesek lesznek a jövő kihívásaira felkészíteni ügyfeleiket. Márpedig a technológia rohamosan fejlődik ezen a területen is. Szóval lesz piacuk a tanácsadóknak is, bőséggel.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Magas szintű pénzügyi, gazdasági és jogi ismeretekre, a bankszektor fejlődésének folyamatos követésére, és – talán ez a legfontosabb – extra biztonságos munkakörnyezetre és villámgyors internetkapcsolatra. Bizalmi pozícióról van szó, a pénzügyi tanácsadó érzékeny adatok birtokában van, így az adatvédelem ezen a területen mindennél előrébb való.

10. Digitális szabó: nem csoda, hogy ezt a területet a Cognizant kiemelte, hiszen a világ egyik legnagyobb internetes áruházát is ők üzemeltetik, amelyen keresztül 10 dolláros napszemüvegeket éppúgy értékesítenek, mint 10 ezer dolláros ruhakölteményeket. Na de mire föl a digitális szabó? A divatvilág éppúgy változáson megy keresztül, mint minden más szektor, ma már nincsenek határok, ha valaki meg akar venni egy ruhadarabot. A gond ott kezdődik, hogy az interneten rendelt ruhák 40 százalékát küldik vissza a vásárlók azért, mert bár olyan méretet rendeltek, amit hordani szoktak, de azért jól tudjuk, hogy ami Európában M-es, az Amerikában már nagyon nem az, nem is beszélve Kínáról, ahol a konfekcióruhák jelentős részét kizsákmányoló munkával varratják meg a nagy divatcégek… Erre lehet megoldás az, ha valóban a saját testünkre varratunk ruhát – amihez a modern technológia segítségével már centiről centire le tudják mérni a testünk összes görbületét, hogy aztán egyedi ruhadarabokat varrjanak nekünk ezek alapján.

Mire lesz szükség a munkakör betöltéséhez?

Minden olyan ismeretre, ami a divatvilágban szükséges, emellett pedig az új technológiák ismeretére.

Szóval a kínálat elég széles, de vélhetően már ebből a kis összefoglalóból is jól látszik: amellett, hogy bizonyos munkaköröktől a jövőben garantáltan el kell búcsúznunk, mert gépek végzik majd helyettünk, cserébe születőben van egy sor másik, izgalmas feladat, amelyet viszont el kell majd végezni.

Az már más kérdés – de fontos róla némi szót ejteni – hogy hogyan tudunk majd megfelelni ezeknek a kihívásoknak.

Alapvető fontosságú lenne, hogy az oktatási rendszer felkészítse a következő generációkat ezekre az új munkakörökre, és itt természetesen nemcsak a megfelelő informatikai ismeretek elsajátításának szükségességét érdemes hangsúlyozni, hanem a természettudományok felértékelődését, a kutató-fejlesztő munka fontosságát, az analitikus gondolkodás fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás hasznosságának felismerését, és így tovább. Mert bár a cikk elején hangsúlyoztuk, hogy nem érdemes a gépek miatt pánikolni, azért túl nyugodtak sem lehetünk: a technológia ugyanis feltartóztathatatlanul fejlődik, és ha ezzel párhuzamosan nem indul meg az oktatási rendszerben az emberek megfelelő képzése, akkor valóban lesz mi miatt aggódnunk. Hiába termelődik ugyanis egy sor új munkahely, köszönhetően a robotizáció és a mesterséges intelligencia térhódításának, ha nem lesz olyan, jól képzett munkaerő, amellyel fel lehet tölteni ezeket a frissen születő állásokat.

(Válogatásunk a Cognizant: 21 jobs of the future című összeállítás alapján készült)

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …