• Annyira ijesztőnek találta a robotok és a drónok fejlődését az az ENSZ, hogy vitát kezdeményezett az önjáró gyilkológépek betiltásáról
  • A felturbózott embereket alkotó technológia lesz képes megfékezni a rosszul programozott vagy céltalan mesterséges szuperintelligenciát?
  • Az intelligens készülékek az ellustult szakácsokat a gyors, könnyű ételek ígéretével csábítják vissza a konyhába
Ténygyár-tartalom
15 percnyi olvasnivaló

A jövővel az a gond, hogy szinte soha nem tudni, mikor jön el. Persze, ezért hívják jövőnek. Emlékeztetőül, hogy valóban egy nem túl távoli múlt jövőjében élünk, a Gizmodo.com összeállította a 2017-ben valósággá lett legfuturisztikusabb dolgok listáját.

Funkcionális mesterséges méh – a bárányok nem hallgatnak

Évekig mondogatták, hogy megalkotható a mesterséges méh is, 2017-ben pedig megtörtént az áttörés: a Children’s Hospital of Philadelphia (Philadelphiai Gyermekkórház) kutatóinak érdeme.

A kísérletek során hat korai báránymagzatot helyeztek el a zipzáras zacskóhoz hasonló, folyadékkal töltött műanyag edényekbe. A bárányok úgy nőttek fel a készülékben, mint egy hagyományos anyaméhben, hőmérséklet-szabályozott, közel steril környezetben. Lélegeztek a magzatvízben, szívük a vért a köldökzsinóron keresztül a zacskón kívüli gázcserélő rendszerbe pumpálta, monitorok mérték az életjeleiket, a véráramlást és más fontos funkciókat. A báránymagzatok, amelyek a zacskókba kerüléskor az emberi terhességre átszámítva 23-24 hetesek voltak, normálisan fejlődtek.

Az áttörés a magzati idő meghosszabbításával kiváló lehetőséget teremthet a koraszülöttek számára, de még évtizedekbe is beletelhet, mire emberi magzatok előtt is megnyílhat a technológia alkalmazása.

Még ijesztőbbek a robotok!

2017-ben a Boston Dynamics ATLAS-ából meghökkentő cyborg, igazi szuperkatona lett, legújabb robotjuk, a Handle pedig úgy mozgott és ugrott – nincs rá jobb kifejezés –, mint egy kétkerekű szamár. Mindeközben a techcég robotkutyája, a Spot Mini, még kellemesebb, még finomabb, még rémisztőbb kivitelben jelent meg.

Ugyancsak 2017-es fejlemény, hogy a robotok elkezdték megtanítani társaikat megszerzett ismereteikre, egy állig felfegyverzett robotpáncélos pedig az eljövendő „robopokalipszis” előfutára lehet. A robotok és a drónok fejlődése annyira ijesztőnek bizonyult 2017-ben, hogy a hagyományos fegyverekről szóló konferenciáján az ENSZ is vitát kezdeményezett az önjáró gyilkológépek betiltásáról.

A bevállalós biohackerek saját magukon kezdik a genetikai változtatást

10-15 évbe is beletelhet, mire a koncepció megszületésétől egy gyógyszer eljut addig, hogy az orvos felírhassa betegének. És vannak olyan esetek, például a kísérleti génszerkesztési technológiáké, ahol a beavatkozások túlnyomó többsége még mindig illegálisnak minősül. Egyes biohackerek viszont elégedetlenek a haladás lassú ütemével és a társadalmi konvenciókkal, ezért úgy döntöttek, hogy a saját kezükbe veszik a dolgot, és a kísérleti kezeléseket saját magukon végzik el.

Októberben például egy 27 éves programozó, Tristan Roberts a saját HIV-vírusellenes készítményét adta be magának a Facebook Live-on, mondván, ezt senkinek sem áll módjában szabályozni. Egy másik biohacker, Josiah Zayner is hasonló dolgot csinált: egy San Franciscó-i biotech-konferencián egy módosított gént injektált magába 150 ember előtt, elősegítendő izmainak növekedését.

A kétségbeesett rákos betegek körében is érthetően óriási az érdeklődés az illegális készítmények iránt. Az Egyesült Államok Élelmiszerügyi és Gyógyszerügyi Hivatala (az FDA) – egyéb eszköz híján –figyelmeztette a biológiai hackereket, hogy aggasztják a fejlemények, és hogy amit tesznek, az törvényellenes.

Bizonyos génterápiák viszont rendben vannak

Miközben a biológiai hackerek a „csináld magad” génmódosítással próbálkoznak, a szabályozott génterápiák piacra juttatásának terén történt előrelépés. A biotechnológia zászlóshajóját, a genomikát egyre inkább elfogadja a mainstream orvostudomány: örökletes és más típusú betegségek széles választéka kezelhető általa.

Augusztusban az FDA, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala zöld utat adott a Kymriah-nak nevezett gyógyszernek – ez az első CAR T-sejtes terápia (chimeric antigen receptor Tcell therapy) olyan gyermekek és fiatal felnőttek kezelésére, akiknél a leukémia nem reagál a hagyományos eljárásokra. Néhány hónappal később a szabályozó testület jóváhagyott egy másik CAR T-sejtes terápiát is, amelyik agresszív Non-Hodgkin-limfómát kezel felnőtteknél (a CAR T-sejtes terápiák genetikailag módosítják a páciens vérsejtjeit a rákos megbetegedések ellen, a módosított receptorok jobban felismerik a beteg, elpusztítandó sejteket).

A szabályozói magatartásnak ez a pozitív fordulata egy sor további beavatkozás előtt nyithat utat; remélhetően a vakság, a sarlósejtes betegségek és más örökletes rendellenességek kezelésére hivatott géntechnológia jóváhagyására sem kell már sokat várni. De egyértelműen a kellős közepén vagyunk a biotechnikai forradalomnak.

Trükkös a mesterséges intelligencia – még nehezebb megkülönböztetni a tényt az álhírtől

Az egyre szélesebb körben hozzáférhető mesterséges intelligencia nemcsak jó célokat szolgál, a technológia révén a „fake news”-ban érdekeltek is tovább szedhetik gyanútlan áldozataikat. A 2017-es év számos, kétes értékű fejleménnyel szolgált ezen a területen.

Egy Lyrebird nevű startup például olyan algoritmust fejlesztett ki, amely képes utánozni bármely személy hangját, és bármilyen szöveget képes előre meghatározott érzelmekkel vagy intonációval felolvasni. Lenyűgöző, de egyben félelmetes is, hogy ehhez mindössze néhány tucat másodpercnyi, előzetesen rögzített hanganyag elemzésére van szüksége.

Az Nvidia kutatói pedig olyan gépi tanulási algoritmust fejlesztettek ki, amely képes egy vidéki, zimankós, téli tájról készült videofelvételt lazán áthelyezni nyári környezetbe.

Ami viszont igazán kiverte a biztosítékot, és nagy felhördülést váltott ki, amikor a mesterséges intelligencia unatkozó fejlesztői rájöttek, nemcsak híreket, pornót is képesek hamisítani: egy sor női híresség, köztük Gal Gadot, Scarlett Johansson és Taylor Swift esett áldozatul, az ő arcukkal cserélték le a pornószereplőkét.

A jó hír az, hogy az ilyen technológiák még mindig meglehetősen primitívek, de világosan látszik, hogy előbb-utóbb képesek lesznek észrevétlenül becsapni az átlagembert.

Eldobod az agyad!

A tudósok már évek óta bütykölgetik a neurális interfésztechnológiákat, különböző laboratóriumi állatok agyát beültetett csipek használatával csatlakoztatják a számítógépekhez. 2017-ben világossá vált, hogy ez az elképzelés a vállalatok körében is felkeltette az érdeklődést.

Márciusban Elon Musk – többek között a Tesla és a Paypal alapítója – bejelentette a Neuralink nevű startup elindulását, amelynek célja megvalósítani az emberi agy számítógépekhez csatlakoztatását. A beültetett chipek használata révén ez az úgynevezett “idegcsipke” (neural lace) technológia olyan “közvetlen kortikális” felületet hoz létre, amelyre/amelyről fel-le lehetne töltögetni a gondolatokat egy számítógépre, vagy fel lehetne erősíteni egy személy kognitív kapacitását. Musk azt reméli, hogy a kognitív módon felturbózott embereket alkotó technológia lesz képes megfékezni a rosszul programozott vagy céltalan mesterséges szuperintelligenciát. Komolyan ezt mondta.

És a Neuralink nem az egyetlen ilyen, a futurisztikumot valósággá tenni szándékozó kezdeményezés – hasonló fejlesztéseken dolgozik az IBM, a Facebook és Bryan Johnson is a maga Kernel projektjével.

Milleniumi sütő

Nemcsak a Gizmodo, hanem – immár 30. éve! –a Popular Science is elkészítette a maga innovációs összefoglalóját a 2017-es évről. A kategóriánként ismertetett 100 fejlesztésből bőven volt mit szemezgetni.

Mint írják, a listájukon szereplő okos tűzhely (fenti képen), amelyet ők Millenniumi Sütőnek neveztek el, tökéletesen követi az innováció elmúlt 30 évben bejárt útját. Az alapvető technológiák – konvekciós sütés, képfelismerés, mikroprocesszorok, kompakt fényképezőgépek, vezeték nélküli rádiók – köré épül, de ehhez egy mindenki számára barátságos felületet illesztettek.

A mostani összeállításban a 100 kiválasztott innováció az Egészség, a Szórakozás, a Mérnöki tudományok, a Szabadidő, az Autóipar, a Kütyük, a Biztonság, a Légiipar, az Otthon és a Szoftver világát reprezentálja.

Lerövidíthető a mellplasztikával járó fájdalom

Amikor egy nő mellrekonstrukción esik át, a sebészek túlfeszítik a meglévő szövetet, sóoldatot fecskendezve az implantátumba – ez egy igen fájdalmas folyamat. Az Aeroform saját, jobban tolerálható ütemet tesz lehetővé a nők számára. A betegek egy vezeték nélküli vezérlőt használnak a patronhoz, hogy az levegőt bocsásson ki, apránként nyújtva meg a szilikon implantátumot.

Mellpumpa, amely szabaddá tesz

A csecsemők számára az anyatej fontos táplálék, de az elfoglalt anyukáknak gyakran nincsenek szabad óráik a vezetékes pumpához láncolódni, ahhoz, hogy elraktározzák a táplálékot. A Willow viszont egy kompakt, vezeték nélküli mellszivattyú, amely a melltartó alá illeszkedik. Ahelyett, hogy egy palackba kellene tölteni, az anyatej a mell alakú szivattyúhoz csatlakozó, eldobható műanyag zacskóba gyűlik. A legjobb az egészben, hogy az eszköz elég csendes ahhoz, hogy közben a hölgy nyugodtan lebonyolíthasson egy konferenciahívást.

Áttörés egy ritka betegség kezelésénél

A Batten-betegség az olyan ritka genetikai rendellenességek egyike, amikor az agyban lévő hibás enzimek súlyos neurológiai működési zavart okoznak. A helyettesítő enzimek túlságosan nagyok ahhoz, hogy áthaladjanak az agy védőmembránján. A Brineura sebészei megkerülik ezt a gátat, egy portot helyeznek a gyermek fejébe, aki ezen keresztül, infúzióban kapja az enzimet. A technika számos hasonló rendellenesség kezelésére használható.

Epilepszia: otthoni rohamfigyelő

Az epilepsziás rohamok kezeléséhez információra van szükség, tudni kell, hogy mikor és milyen gyakran fordul elő. Ilyen információt viszont nagyon nehéz beszerezni, mert a rohamok 85 százaléka éjszaka jelentkezik, és a páciensnek emlékeznie kellene a többi epizódra is. A SPEAC az első nem-EEG elven működő rohammonitor: a beteg bicepszéhez illeszkedik, és észleli az izmok aktiválódásának változásait, ezeket pedig egy algoritmus elemzi a bekövetkező epizód jelzésére. Az orvos megvizsgálja az adatokat, és ennek alapján állítja be a kezelést.

Biztonságos MRI koraszülötteknek

Gyakran előfordul, hogy nem éri meg kockáztatni a koraszülött csecsemők egészségét azzal, hogy átszállítják az alagsori MRI-hez, még ha fontos is lenne a vizsgálat, sok orvos inkább le is mond róla. Az Embrace eszköz viszont biztonságos, és elhelyezhető az újszülött-intenzív osztályon. Szemben a hagyományos MRI-kkel, ez az egység magába zárja a mágneses mezőt. Az orvos és a személyzet ott állhat a gép mellett, és fémeszközöket is használhatnak, miközben az üzemel. Ha szükség van rá, 30 másodpercen belül elérhetik a csecsemőt.

Az OLED alfája

Nem hivatalosan “tapéta-tv” néven is emlegetik, és joggal, mert ez a 65 hüvelykes (165,1 centiméteres) képátlójú kijelző mindössze 2,5 mm vastag, és tömege mindössze 7,71 kilogramm. Bármilyen falra felszerelhető, elsősorban mágnesek segítségével. Kompatibilis a nagy dinamikatartományú képek többdimenziós szabványaival, így egyaránt élvezhető rajta a Blu-ray-ről vagy a Netflixről származó színes tartalom.

A képernyő a hangszóró

A csúcsminőségű tv-ket a szemet gyönyörködtető képernyő adja el, de sajnos ebbe gyakran belerondít, hogy valahol a hangszóróegységnek is helyet kell kapnia. A Sony a Bravia OLED A1E 4K HDR TV-jével megoldotta ezt a tervezési problémát. Négy indítószerkezetet helyeztek el a kijelző mögött, így hozva létre vizuálisan észrevehetetlen rezgéseket, vagyis hangot. Az indítószerkezetek közti távolság révén helyi hangok keletkeznek, így a hang a képernyőn keresztül képes követni az ott zajló történéseket.

A kézmozdulatokat is érti a drón

Egy drónt vezérelni még mindig nem egyszerű dolog, a DJI azonban igazán felhasználóbarát lehetőségekkel vértezte fel a maga repülő alkalmatosságát. Vezérlő parancsként használhatók olyan egyszerű mozdulatok, mint amikor kezünkkel hullámvonalat írunk le – ilyenkor távozásra bírjuk a drónt –, vagy kinyújtva a kezünket jelezzük neki, hogy ideje visszatérnie a tenyerünkbe. Egy sor előre beprogramozott felvételi mód és komplex légi manőver vezérelhető egyetlen gomb lenyomásával, így javítva fel jelentősen a légi felvételek minőségét.

Ingázók lesznek a lebegő hídon száguldó vonat utasai

A síneknek egyenesnek kell maradniuk, de a lebegő hidaknak a víz alá kell merülniük. Hogy ez nem jó párosítás? A Sound Transit új projektjénél nem probléma! A 2023-ban elkészülő hídon az acéllemezek és a rugalmas csapágyak egy vonalban maradnak a könnyű sínpályákon. 2030-ra naponta 50 ezer ingázó ingázó utazhat erre a 67 tonnás szerelvény fedélzetén a seattle-i tengerpartról a Mercer-szigetre – teljes sebességgel.

Szúnyog fékezi meg a szúnyoginváziót

Az Aedes aegypti szúnyogok számos nyavalyával fertőzhetik meg az embereket a chikungunya-láztól a Zika-vírusig. A Debug saját fegyverükkel igyekszik megállítani őket: egy kis seregnyi, A. aegypti baktériummal fertőzött egyedet szabadítva rájuk. Amikor a Debug automatizált rendszerében nevelkedő hím ivarú szúnyogok párosodnak a vadon élő nőstényekkel, a keletkező tojásokból semmi sem fog kikelni, így pedig csökken a szúnyogpopuláció. Hogy tényleg működik a dolog? Meglátjuk: a Debug mindenesetre 20 millió szúnyogkisfiút enged szabadon a kaliforniai Fresno közelében.

Mobilhálózat mobiltorony nélkül

Az okostelefonok nagyon hasznos eszközök, de működésükhöz egy bosszantó dologra is szükség van: infrastruktúrára. Létezik viszont egy cukorka nagyságú kütyü, amely képes megszabadítani a készüléket a mobiltornyoktól való függőségétől. Bluetooth-on keresztül kapcsolódik az okostelefonhoz, majd UHF rádióhullámokon keresztül küldi el az üzeneteket azoknak a barátaidnak, akiknek szintén van ilyen szerkentyűjük. Mivel minden antenna csomópontként működik egy ilyen hálózatban, a sugárzásra alkalmas tartomány kiterjed valamennyi goTenna hálózatra a környéken.

Ne zavarj, autóban ülök!

2015-ben 3 477 ember halálát okozta, hogy valakit megzavartak vezetés közben. Az Apple új mobil-operációsrendszere folyamatosan koncentrál a közutak lovagjaira. Bekapcsolt állapotban a Do Not Disturb While Driving felismeri, hogy a telefon és gazdája egy mozgó járműben utazik, vagy mert csatlakoztatva van a járműhöz, vagy pedig azért, mert nyomon követi a közeli Wi-Fi-hullámokat. A képernyő fekete marad, az értesítések csendben elraktározódnak, és bárki keres, automatikus választ kap.

A repülő luxusautó

A 2 millió dolláros Cirrus Vision Jetet egyetlen, varrat nélküli szénszálas keret alkotja, és ez elég erős ahhoz, hogy egy 180 fokos panorámát nyújtó szélvédő kényeztethesse az utasokat. A pilótafülke mögött elhelyezett, a luxusautókéhoz hasonló ülésekről akár öten is élvezhetik a szinte akadálytalan kilátást – csak éppen 28 000 láb (8534,4 méter) magasságból. A 30,7 láb (9,35 méter) hosszú jármű felülre szerelt motorja sem zavarja őket; a V-alakú farok közepén kapott helyet, csökkentve a belső zajt. Vészhelyzet esetén az orrban elhelyezett ejtőernyő segítségével biztonságosan érhet földet mindenki. És igen, pohártartó is van benne!

Minden idők legokosabb tűzhelye

Az intelligens készülékek az ellustult szakácsokat a gyors, könnyű ételek ígéretével csábítják vissza a konyhába. Ennek a csábításnak az élharcosa a közel 1500 dollárért beszerezhető June intelligens konvekciós tűzhely, amely nagy fontosságú döntéseket hoz meg – helyetted. Elég behelyezni egy tálcányi élelmiszert, és a sütő mennyezetébe épített kamerával máris felismeri, mi (lesz) az adott kaja. A látottaknak megfelelően a sütő az előre beállított hőmérsékletre melegszik, és automatikus időzítőt állít be; az olyan trükkös fehérjéknél, mint a csirkemell és a lazac, a digitális hőmérő kétszeres ellenőrzést végez. Hat szénszálas elem egységes hőmérsékletet tart fenn a sütőben, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen odaégetős vagy „ott még nyers!” jellegű meglepetések. 2016. decemberi indulásakor a June digitális szakácskönyve 50 különböző ételt tartalmazott, beleértve a zöldségeket, például a brokkolit és a fagyasztott alapanyagból elkészítendő sült krumplit, de folyamatosan új készségeket tanul. Repertoárja már további 15 új élelmiszerrel bővült, többek között a szalonnával és a hamburgerrel.

Mesterséges intelligencia takarítja ki a kommentekből a trollokat

Az online kommentek világára erősen rányomja bélyegét a gyűlölet és a zaklatás. Hogy mégse kelljen bezárni ezeket a fórumokat, a Jigsaw megépítette Perspective-nek keresztelt gépi tanulási rendszerét, amely a bennük lévő toxikus tartalomnak megfelelően 1 és 100 között osztályozza az írásbeli gondolatokat. Júniustól több cikk is kommentelhetővé vált a The New York Times weboldalán. Ebben nagy szerepet játszott a Perspective rendszerbe illesztése, segítve a moderátorokat a kommentek hatékonyabb kezelésében. A szerkesztők reményei szerint az év végére az összes cikk 80%-a nyílhat meg a (kulturált) kommentárok számára.

A láthatatlan biztonsági őr

Mindannyian utáljuk online tevékenységünk során az akadékoskodó botokat. Ki szeret bíbelődni egy csomó számmal vagy betűvel – vagy akár egy jelölőnégyzettel –, amikor csak ki akar tölteni egy űrlapot? Márciusban viszont a Google előállt a láthatatlan recaptcha szolgáltatással. A háttérben működve a láthatatlan biztonsági őr kockázatelemzést végez, miközben te nem csinálsz semmit. Persze ha gyanakodni kezd, még mindig előhúzhatja a szokásos captcha-tesztet.

A mosolyod a menetjegyed

Júniusban a JetBlue Arubáról Bostonba érkező utasai megtarthatták a beszállókártyájukat és az igazolványaikat, mert a légitársaság megelégedett azonosításukhoz az arcukról rögzített képpel. A beléptetőkapu kamerája rögzíti az egyes utasok fényképét, majd ezt összeveti egy algoritmus az Amerikai Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatalának adatbázisában elraktározott képmással, és engedélyezi az utas továbbhaladását (vagy sem).

A Tinder esete a mesterséges intelligenciával

Amikor kiválasztod a Tinder-profilfotódat, tele leszel szorongással: vajon milyen lesz a fogadtatás? De most mindezt a terhet leveszi a válladról egy öntanuló algoritmus. A rendszer váltogatja a képeket, kiszámítva, hogy a visszajelzések alapján melyik lesz a legnépszerűbb a tinderezők körében. A képfelismerés révén a Tinder meg tudja határozni, hogyan reagálhatnak egy adott fényképre, vagyis a megfelelő pillanatban a megfelelő kép jelenhet meg profilfotódként az oldalon.

Letaszítható a trónról a JPEG

A JPEG immár 25 éve az uralkodó fotótömörítési szabvány. De ezen változtathat az a nagy hatékonyságú képfájlformátum (HEIF), amellyel az Apple látja el az iOS 11-es iPhone-okat és a High Sierrán futó Maceket. A HEIF révén nemcsak több felvétel és hang tárolható egyetlen fájlban, de a képek kevesebb helyet is foglalnak, és több színt foglalnak magukban. Még több színárnyalat esetén pedig az égbolt is kékebb lesz.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…