• Melyik a leggazdagabb ország?
  • És melyik a legszegényebb?
  • És ami a legfontosabb: Magyarország akkor jobban vagy rosszabbul teljesít?
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Nehéz megmondani, hogy mitől sorolható egy ország a leggazdagabbak vagy éppen a legszegényebbek közé. Ha például csak a GDP-t – vagyis az egyes országok által termelt áruk és szolgáltatások összértékét – vesszük, akkor a leggazdagabbak listájának élén rendre az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Németország, Japán és az Egyesült Királyság végez. Csakhogy ezek a rangsorok nem sokat mondanak a relatív életkörülményekről, vagyis arról, hogy ebben a nagy termelési versenyben az emberek hogyan élnek..

És ugyanígy: a legszegényebb országok közé egy ilyen szempontrendszer alapján Tuvalu, Nauru, Kiribati, a Marshall-szigetek és Palau kerül – csakhogy ezek a Csendes-óceán apró szigetei, amelyek ugyan a lehetőségekhez mérten rendületlenül termelnek, de mivel nagyon kis szigetekről van szó, ezért újra csak nem mond sokat lakosaik életkörülményeiről az, hogy világviszonylatban mennyi a GDP-jük.

Na de akkor hogyan lehet reálisabb képet kapni? Lehetne persze egyszerűen egy ország GDP-jét elosztani a lakosai számával. De még ez se lenne az igazi, hiszen akkor is ott a kérdés: mi a helyzet az árfolyamok ingadozásával? Vagy például azzal a tényezővel, hogy egy-egy országban az élelmiszerek, a ruházati cikkek, vagy éppen a lakhatás költségei mennyire magasak vagy alacsonyak más országokhoz képest (arról, hogy az uniós országokban mennyit költenek ezekre a tételekre, itt írunk bővebben)?

Hogy mennyire fontos tényező az, hogy egyes fogyasztási cikkek ára hogyan változik a különböző országokban, azt talán a Big Mac Index mutatja be a legjobban. Az Economist 1986 óta számol a Big Mac árával, amit a helyi valutáról dollárra váltanak át, mondván, hogy a termék összetevői minden országban nagyjából teljesen azonosak, így egyszerű ezen keresztül bemutatni, hogy egyes szolgáltatások és termékek ára hogyan változik országonként. Szóval egy Big Mac idén júliusban Amerikában 5 dollár 30 centbe, Kínában 2 dollár 92 centbe, Magyarországon pedig 3 dollár 21 centbe került.

A Global Finance végül úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy az IMF számításai alapján vette országonként az egy főre jutó GDP összegét, és ezt egyeztette össze a vásárlóerő-paritással (vagyis hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy adott valutában egy másik valutához képest). Az értékeket nemzetközi dollárban adják meg, a 2016-os devizaárfolyamot és a váráslóerő-paritási korrekciót figyelembe véve. (A nemzetközi dollár tulajdonképpen egy elvi pénzmennyiség, vásárlóereje viszont annyi, mint a vizsgált időszakban az amerikai dolláré, vásárlóerő-paritáson átszámítva.)

Tehát akkor lássuk, ezek alapján mely országok lakosai számítottak a leggazdagabbnak, és a legszegényebbnek világviszonylatban, és hol helyezkedik el ezen a 2016-os listán Magyarország.

 


Katar, Luxemburg és Makaó vezeti a listát, Svájc, Hong Kong és az USA pedig épphogy csak lecsúszott a top 10-ből. Érdekesség, hogy a legnagyobbak közt hagyományosan számon tartott Németország is csak a 19. helyre ért fel (egy főre jutó 48.189 dollárral), Japán a 30. helyig kapaszkodott (38.893 dollár/fő), Kína pedig a maga fejenként 15.423 dollárjával csak a 81. helyet tudta megszerezni.

 


Madagaszkártól a Közép-afrikai Köztársaságig ível a legszegényebbek listája, kivétel nélkül afrikai országokról van szó. Külön (szomorú) érdekesség, hogy a lista utolsó 10 helyezettjének összesen nincs annyi pénze egy főre lebontva, mint a 107. helyen álló Bosznia-Hercegovinának, ahol 11.034 dollár jut fejenként a lakosokra.

 


Magyarország a maga 27.210/ dollár/fős eredményével pont az 50. helyet foglalja el a listán. Szűkebb környezetünkből Szlovénia, Szlovákia és Lengyelország is előz minket (sőt, a csehek is, akik a 40. helyen állnak), viszont Oroszország érezhetően le van maradva hozzánk képest a maga 26.109 fejenkénti dollárjával, és 52. helyével. Szomszédaink közül még Romániát érdemes kiemelni a 62. helyről, 22.319 dollár/fős eredményével.

Ez a cikk is érdekelhet

Pártok a neten:
a Jobbik és a DK vívja
az aktivitásversenyt

Január-februárban ismét a Jobbik posztjai értek el a legtöbb választóhoz a Facebookon, de …