• Közös listában hisz a kormányváltást akaró szavazók többsége
  • Az ellenzékiek nagyobb része a Jobbikot is várná az együttműködésben
  • A jobbikosok jelentős többsége nyitott az összefogásra
Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

Az ellenzéki és pártnélküli választópolgárok szerint inkább közös ellenzéki lista és közös jelöltek segítségével lehetne könnyebben leváltani a kormányt, mint külön listákkal és koordinált egyéni jelöltállítással: az előbbit 51, utóbbit 21 százalékuk tartja hatékonyabbnak. Mindkét elképzelés támogatóinak többsége (hattizede-kétharmada) szerint a Jobbik részvétele segítené a kormányváltást, míg egynegyedük úgy gondolja, hogy a velük való koordinálás vagy közös lista- és jelöltállítás inkább gyengítené a kormányváltás esélyét – ezek a legérdekesebb eredményei annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research végzett 2017 decemberében. A felmérés az ellenzéki pártok szavazóit és a pártnélküli választópolgárokat együttesen reprezentáló, 800 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel készült.

Az elmúlt hónapokban az ellenzéki pártok vezetői és az elemzők sokat beszéltek, vitáztak arról, hogy a közös lista, közös egyéni jelöltek vagy a külön listák, koordinált jelöltállítás – vagyis hogy az egyéni választókörzetekben, de legalább az ellenzéki győzelemre esélyesekben, nem állítanak egymással szemben erős jelölteket az ellenzéki pártok – révén lehet leváltani a kormányt. A politikusok és pártjaik érdekei sokfélék, abban nem csak a kormány elküldése játszik szerepet, hanem az is, hogy a pártok versenyében minél jobb helyezést érjenek el, a választásokat követően a mostaninál erősebb pozíciót szerezzenek. A kutatásban arra kértük az ellenzéki szavazókat és azokat a választókat, akik még nem döntöttek pártválasztásukról, hogy a kormányváltás hatékonysága szempontjából mondjanak véleményt.

A közös listát és közös jelölteket leginkább az MSZP tábora tartja célravezetőnek, kétharmaduk szerint ezzel lehetne a kormányváltást megvalósítani. A külön listákat, a koordinált jelölteket a szocialisták 29 százalékuk véli eredményesebbnek. Érdekes, hogy a Jobbikosok és az LMP-sek között is a közös indulás a domináns vélemény, hattizedük tartja hatásosabbnak. A koordinációt az előbbiek körében 24 százalék tekinti jobb megoldásnak, míg az utóbbiak között ennél jóval többen, 35 százaléknyian. A Demokratikus Koalíció hívei megosztottak: 41 százalékuk a pártvezetés jelenlegi álláspontját fogadja el, vagyis a külön listában és a megegyezéses egyéni jelöltek indításában hisz. A DK-sok fele azonban a teljes összefogást gondolja a siker zálogának.

A pártnélküli szavazók is sokkal inkább a közös listákkal, jelöltekkel értenek egyet – 47 százalékuk ezt helyesli, a másik megoldást csupán 12 százalékuk. Az ellenzéki együttműködésről való vélekedések az átlagnak megfelelően terülnek szét a társadalomban, tehát minden rétegben legalább kétszer annyian vannak a közös listák és jelöltek támogatói, mint a koordinált indulásé.

A közös listákat és közös jelölteket helyeslő Jobbik szavazók 89 százaléka szerint pártjuk jelenléte az összefogásban könnyebbé tenne a kormányváltást, nyitottak egy ilyen megoldásra és sikerre vezetőnek tartják. A többi ellenzéki párt teljes összefogást támogató híveinek 59 százaléka szerint a Jobbik részvétele növelné a kormány elküldésének esélyét (31 százalék szerint nehezebbé tenné). A pártpreferenciával nem rendelkező szavazók megosztottabbak ebben a kérdésben, de közöttük is többen vannak, akik helyeselnék a Jobbik jelenlétét a közös indulásban, mint akik kifogásolnák azt (50 illetve 31 százalék).

A külön listák, koordinált egyéni jelöltek hívei is hasznosnak tartanák a Jobbik részvételét ebben a konstrukcióban: az érintett párt táborának 88, a többi ellenzéki párt támogatóinak 60, a pártnélküliek 56 százaléka.

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …