• A magyarok fontosabbnak tartják a tárgyi tudásnál a kreatív gondolkodást
  • Az idősebbek és a konzervatívok ragaszkodnak a lexikális tudáshoz
  • A magyar gyerekek tudják a tananyagot, de nem tudják alkalmazni
Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

Nem csak Magyarországon okoz fejtörést, hogy milyen irányba kellene fejlődnie az oktatásnak ahhoz, hogy a következő generációk képesek legyenek megfelelni a jövő kihívásainak. A világ minden részén vita folyik arról, hogy vajon a kreatív gondolkodásra és problémamegoldó-készségre, vagy a tárgyi tudásra, az elméleti ismeretekre érdemes-e inkább koncentrálni az iskolákban. A kérdés az utóbbi években vált egyre fontosabbá, az okostelefonok elterjedésével már a gyerekek zsebében is ott van – kis túlzással – minden lexikális tudás, amit a hagyományos, poroszosnak nevezett iskolarendszerekben próbálnak nekik megtanítani.

A szakértők egy jelentős része úgy gondolja, az iskoláknak máshová kellene helyeznie a hangsúlyokat, és arra kellene megtanítaniuk a gyerekeket, hogy hogyan szűrjenek az információk között, és hogyan legyenek képesek a gyakorlatban alkalmazni az ismereteket. Közben a technológiai fejlődés, a robotizáció térnyerése miatt folyamatosan változó munkaerőpiac is újabb igényeket támaszt a következő generációkkal szemben. És bár ma még senki nem tudja, hogy pontosan hogyan változik meg körülöttünk a világ, abban a nagy cégek képviselői egyetértenek: az alkalmazkodás, a csapatmunka, a folyamatos tanulás, a megújulás képessége, a problémamegoldás és a kreativitás elengedhetetlen tulajdonságok lesznek a jövő munkavállalói számára. Ugyanakkor sok szakértő arra figyelmeztet: a lexikális, tárgyi ismeretek megtanulásának önmagán túlmutató célja is van. A sokszor utólag „feleslegesnek” titulált információk megtanulásakor például fejlődik a memória, a matematikapéldák a problémamegoldást fejlesztik, a természettudományok legalább alapszintű ismerete nélkül pedig mindenki ki lenne téve az áltudományok befolyásának. Vagyis a kép egyáltalán nem fekete-fehér. A az amerikai Pew Research Center által 2016-ban 19 országban, köztük Magyarországon vizsgálta, vajon mit gondolnak az emberek erről a kérdésről. Nos, a közvélemény hasonlóan megosztott ebben a kérdésben, mint maguk a döntéshozók.

Talán nem meglepő, hogy a fejlett országokban a megkérdezettek nagyobb arányban támogatják a kreatív gondolkodást középpontba helyező oktatást, mint a fejlődő országok lakói. A 14 vizsgált fejlett ország közül hatban a válaszolók több mint fele gondolta úgy: fontosabb, hogy a diákok képesek legyenek önállóan, kreatívan gondolkodni, mint hogy tudományos ismereteket sulykoljanak a fejükbe miközben folyamatosan fegyelmezik őket. Magyarország is ezen országok között van: a megkérdezettek 43 százaléka szerint fontosabbak ezek a készségek, mint a lexikális tudás, amit egyébként 36 százalék gondol fontosabbnak. A magyar alanyok 19 százaléka úgy gondolja: mindkét szempont ugyan olyan fontos. Ezzel szemben az öt vizsgált fejlődő országban már jóval kevesebben vélekedtek így. Az USA pedig valahol középen helyezkedik el ebben a kérdésben: míg 48 százalék a kreatív, önálló gondolkodást helyezné az oktatás középpontjába, 42 százalék a „hagyományos” szempontokat helyezné előtérbe.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az oktatás fő céljairól való gondolkodás erősen ideológiai kérdés, vagyis nem független az egyének politikai meggyőződésétől. Nyugat-Európa nagy részében, Észak-Amerikában és Ausztráliában szignifikáns különbség tapasztalható abban a tekintetben, hogy a jobb és baloldali értékeket valló hogyan gondolkodnak a gyerekek oktatásáról. A baloldaliak inkább kreativitás, problémamegoldó képesség fejlesztését tartanák fontosnak, a jobboldaliak pedig jellemzően a tárgyi tudás mellett teszik le a voksukat. Ez a jelenség a legmarkánsabban az USA-ban jelenik meg, ahol a liberálisok 67 százaléka hiszi, hogy a diákok későbbi boldogulásának kulcsa az önálló gondolkodásra nevelésben van, a konzervatívoknak viszont csak 33 százaléka gondolkodik így.

Nem csak a világnézet, de az életkor is erősen meghatározza, hogy ki mit gondol a jó iskoláról. Ebből a szempontból Franciaország tekinthető az „állatorvosi lónak”, ahol a 18-34 évesek több mint fele szeretne kreatív készségeket középpontba állító oktatást a következő generációknak, ezzel csupán az 50 felettiek kevesebb mint harmada ért egyet. A feltörekvő országok közül kizárólag Kínában figyelhető meg ugyan ez a mintázat. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy az életkorbeli különbségek sokkal meghatározóbbak ebben a kérdésben, mint a nem, a jövedelmi helyzet vagy éppen az iskolai végzettség.

A Magyarországra vonatkozó adatok azt mutatják: a többi országhoz képest viszonylag magas azoknak az aránya, akik szívük szerint egyszerre vérteznék fel a gyerekeket alapos lexikális tudással és kreativitással, problémamegoldó-képességgel. Ez utóbbiban valóban nem állnak jól a magyar diákok: az OECD háromévente elvégzett oktatási felmérése, a PISA 2015-ben a gyerekek kollaboratív problémamegoldási képességeit is vizsgálta. A magyar diákok a régióban a rosszul teljesítők között végeztek, világszinten pedig messze elmaradtak az átlagtól. A PISA a 15 éves tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségeinek fejlettségét is méri, azt vizsgálva: hogyan tudják a gyakorlatban alkalmazni, amit a tanteremben megtanultak. A magyar gyerekek eredményei mindhárom területen az OECD- országok átlaga alatt vannak. Sokkal jobban, az átlag felett szerepelnek viszont egy másik nagy nemzetközi felmérésen a TIMSS-en, amely a PISA-val szemben csupán azt vizsgálja: a gyerekek tudják-e az anyagot, ami a tanterv szerint elő van írva. A két kutatásból az rajzolódik ki, hogy bár a magyar diákok vissza tudják mondani az anyagot, ami a tantervben van, a gyakorlatban alkalmazni, problémákat megoldani sokkal kevésbé képesek. Mivel az iskolások már most is nagyon túlterheltek, nehéz elképzelni, hogyan lehet az új elvárások alapján úgy megváltoztatni a magyar oktatást, hogy ezzel párhuzamosan ne csökkentsék a megtanulandó lexikális tananyag mennyiségét.

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …