• Mintha nem is lenne választási kampány
  • Stabil pártviszonyok három hónappal a választások előtt
  • Az alacsony választói aktivitásban még rejlenek tartalékok a pártok száméra
A ZRI Závecz Research Intézet a Ténygyár számára
5 percnyi olvasnivaló

Bár közel a választás, az elmúlt egy hónapban a pártok megnyilvánulásai szinte egyáltalán nem befolyásolták a politikai erőviszonyokat. A Fidesznek most nem változott a támogatottsága, a választókorú népesség 33 százaléka áll mögöttük. A Jobbik visszaesése megállt, egy kicsivel nőtt is a tábora: 9-ről 10 százalékra. Az MSZP támogatóinak aránya harmadik hónapja nem mozdul, ezúttal is 8 százalék. Továbbra is nagyjából azonos méretű a DK és az LMP tábora, előbbinek 5 százalékos volt s maradt a támogatottsága, utóbbinak – egy százalékpontot veszítve – 4 százalékos. A Momentum 2 százalékon áll, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja most is – akárcsak a múlt hónapban – 34 százalékos.
A biztos pártválasztók közé a választópolgárok nagyjából négytizede tartozik. Az aktivitási szint tehát elég alacsony, ezért még mindig fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a biztos pártválasztói körben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Az aktív és elkötelezett választók között a Fidesz 50 százalékot ér el, a Jobbik 16 százalékos. A szocialista pártot az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 7 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet január első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Alacsony a választói aktivitás, a választópolgárok 45 százaléka jelezte, hogy elmenne voksolni. A részvételi hajlandóság korántsem egyenletes, a társadalom egyes csoportjaiban látványos eltéréseket tapasztalunk. A legaktívabbak a fővárosiak és a diplomások: 59 illetve 54 százalékuk állítja, hogy biztosan szavazni fog. Az átlagosnál nagyobb az elmeneteli szándék a férfiak és az 50 év felettiek körében, nagyjából fele részük akar voksolni. A passzivitás leginkább a fiatalok, a harminc év alattiak érzékelhető, 37 százalékuk tekinti magát biztos résztvevőnek. Az átlagosnál alacsonyabb a választások iránti érdeklődés az alapfokú végzettségűek, a falvakban élők és a nők körében is – nagyjából négytizedük említette, hogy mindenképpen aktív lesz a szavazás napján.
A pártok táborai nem igazán jöttek még lendületbe, nagyjából hattizedük ígéri biztosra részvételét. Az LMP-sek 65, a DK-sok 63 százaléka aktív, a Jobbik és az MSZP híveinek 59 százaléka, míg a Fidesz támogatóinak 57 százaléka. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a pártoknak jelentős belső tartalékuk van, a meglévő, de részvételükben hezitáló szimpatizánsok sikeres mozgósítása több százezer vokssal növelheti egy-egy párt választási eredményét.
A választás végeredményét befolyásolhatják az aktív bizonytalanok is. Elszántak a részvételükben, de keresik a támogatásra érdemes pártot. Arányuk 7 százalék, azaz több mint félmillióan vannak. Minden rétegben megtalálhatók, az átlaghoz hasonló mértékben.
Továbbra is nagyjából azonos a kormányváltást szorgalmazók és a kormány maradását kívánók aránya: 40 illetve 38 százalék. A két csoportnak különbözik az aktivitási szintje, a kormányváltók 48 százaléka mutat aktivitást, a kormányt pártolóknak 54 százaléka. Jelenleg 900 ezer olyan választópolgár van, aki kormányváltást szeretne, de eddig nem talált magának pártot. Az ő részvételi szándékuk rendkívül alacsony, mindössze 19 százalékuk menne el szavazni.

Módszertan:

Az adatfelvétel ideje: 2018. január 7-15. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Ez a cikk is érdekelhet

Gazdasági bűnözés: vakfoltok a térképen

A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető…