• A gyorsuló ütemű változás alaposan próbára teszi az intézmények, közösségek és magánszemélyek befogadóképességét
  • Új kihívás a növekvő nacionalista és populista politikák hátterében álló merkantilista és protekcionista nyomások kiépülése
  • Új kihívás: automatizálás és digitalizálás
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Szokásos módon, a davosi Világgazdasági Fórumot néhány nappal megelőzően tette közzé Globális Kockázati Jelentését (Global Risks Report) a World Economic Forum (WEF), ennek rövid összefoglalójából emelünk ki néhány fontos megállapítást.

A tavalyi, 2017-es Global Risks Reportot éppen akkor jelentette meg a WEF, amikor a világ hangulatát a növekvő globális bizonytalanság jellemezte, és erősödött a közvélemény elégedetlensége a kialakult politikai és gazdasági renddel szemben. A jelentés a „kapitalizmus alapvető reformjait” és a szolidaritás helyreállítását szorgalmazta az egyes országokon belül és azok között is. Egy év elteltével folyamatban van a globális gazdasági fellendülés, új lehetőségek nyílnak a fejlődés számára, ezeket azonban nem szabad eltékozolni: sürgősen szembe kell nézni a rendszerszintű kihívásokkal, ha valamely területen felerősödött a bizonytalanság az instabilitás és a törékenység elburjánzó jelenségei között.

Az emberiség rendkívüli jártasságot szerzett annak megértésében, hogy miként enyhíthetők a szokásos szemlélettel viszonylag könnyen elkülöníthető és kezelhető hagyományos kockázatok. Sokkal kevésbé tudjuk azonban kezelni az egymással összekapcsolt rendszerekben jelentkező bonyolult kockázatokat: a gyorsuló ütemű változás alaposan próbára teszi az intézmények, közösségek és magánszemélyek befogadóképességét.

Az éves Globális Kockázatmegítélési Felmérésben az utóbbi években kiemelkedő szerepet játszottak a környezeti kockázatok. Ez a tendencia idén is folytatódik: a környezeti kategóriában mind az öt kockázati tényező magasabb egy tízéves időhorizonton mérhető átlagos értéknél. Mindez azt az évet követően, amely a pusztító hatású hurrikánok, a szélsőséges hőmérsékletek és a széndioxid-kibocsátás négy év óta először mért emelkedésének jegyében telt el. Földünket a szakadék széle felé tereljük, és a károk egyre világosabbá látszanak. A biodiverzitás folyamatos károkat szenved a tömeges kihalás miatt, a mezőgazdasági rendszerek túlfeszítettek, és egyre fenyegetőbb veszély a levegő és a tenger szennyezésének hatása az emberi egészségre gyakorolt. A nemzetállami egyoldalúság irányába mutató tendencia tovább nehezítheti a globális felmelegedést és a globális környezet romlását megállítani hivatott hosszú távú, multilaterális válaszok fenntartását.
A cyberbiztonsági kockázatok is növekszenek. A vállalkozások elleni támadások száma öt év alatt közel a duplájára nőtt, és az olyan esetek, amelyek egykor rendkívülinek számítottak, ma már egyre gyakoribbak. A cyberbiztonsági jogsértések pénzügyi hatása növekszik, és a 2017-es évek legnagyobb költségei a zsarolóprogramos támadások következtében jelentkeztek, ezek az e-mailek tették ki az összes rosszindulatú e-mail 64 százalékát. A komoly aggodalommal kísért példák közé tartozott a WannaCry-támadás – amely 150 ország 300 000 számítógépet érte el – és a NotPetya, amely negyedévente 300 millió dolláros veszteségeket okozott egy sor érintett vállalkozásnak. Egy másik veszély növekvő tendenciája is világméretű fenyegetést jelent: ha a kritikus infrastruktúrát és a stratégiai ipari ágazatokat megcélzó internetes támadások alkalmazásának legrosszabb forgatókönyve következik be, a támadások miatt össze is omolhatnak a társadalmat működtető rendszerek.

A legfontosabb gazdasági mutatók azt jelzik, hogy a világ a tíz évvel ezelőtti világméretű válságot követően visszatér a normális pályára, de ez a vidám kép elfedi a továbbra is fennálló aggályokat. A globális gazdaság számos, régóta fennálló sebezhetőséggel és újabb fenyegetéssel szembesül, amelyek a válság óta eltelt években alakultak ki vagy alakultak át azzá. Az ismerős kockázatok közé tartoznak a potenciálisan nem fenntartható eszközárak, a megnövekedett eladósodás, különösen Kínában; a globális pénzügyi rendszerben pedig továbbra is folyamatos feszültségek vannak. Az újabb kihívások közé tartozik a korlátozott politikai tűzerő egy új válság esetén, az automatizálás és digitalizálás intenzívebb formái okozta zavar, valamint a növekvő nacionalista és populista politikák hátterében álló merkantilista és protekcionista nyomások kiépülése.
Új és nyugtalanító geopolitikai fázisához ért a világ. A többoldalú szabályozáson alapuló megközelítésekből kifogyott az erő. Sok ország számára egyre vonzóbbá vált újrapozícionálni az államot – mint a hatalom és a legitimitás elsődleges színterét –, de ezáltal sok kisebb állam is a geopolitikai partvonalon kívülre sodródik. Nincs jele annak, hogy léteznek jelenleg olyan normák és intézmények, amelyek közelednének a világ nagyhatalmai. Ez pedig újabb kockázatokat és bizonytalanságokat idéz elő: növekvő katonai feszültségeket, gazdasági és kereskedelmi elszakadást. A kockázatok felmérése és mérséklése a potenciális konfliktusok mindegyik színterén fokozott gondosságot és egy lehetséges válságot megelőző figyelmet követel meg mind az állami, mind a nem állami szereplőktől.

Ez a cikk is érdekelhet

Milyen szakmát választanak
a sorozatgyilkosok?

  Rendőr, katona, vallási vezető, de fakertész, cipész és portás is az átlagnál gyakr…