• A megjelenés kiemelten fontos része bármiféle reprezentációnak
  • Egy szexuális értelemben tárgyiasított személynek kevésbé érzékeljük az emberi értékeit
  • Csökkenhet az empátiáért felelős agyi területek aktivitása
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Az, hogy hogyan öltözködünk, a civilizáció kezdete óta folyamatosan meghatározó szerepet tölt be a különböző társadalmi interakciók során: az olyan formális közegtől kezdve, mint a munkahely, a kevésbé strukturált osztálytalálkozókon, baráti összejöveteleken keresztül egészen a legintimebb párkapcsolati vonatkozású szituációkig.

Mivel megjelenésünk egyfajta vizuális ingerként értelmeződik az interakció többi résztvevője számára, ezért erre az ingerre jellemzően lesz valamilyen – akár tudatos, akár tudattalan – válaszreakciójuk, például a másodlagos nemi jegyek kihangsúlyozása a partnerekben szexuális élvezetet kelthet. Ezt az ösztönös reakciót könnyű annak érdekében kihasználni, hogy a társított élvezeti értéket valamilyen termék vagy szolgáltatás hozzáadott értekeként tüntetjük fel. Az aktuális reklámok között körülnézve könnyen találhatunk olyat, ami ilyen vagy ehhez hasonló működési mechanizmussal akarja elérni a kívánt hatást, de ha jobban belegondolunk, egy parfümnek nem lesz attól másmilyen az illata, ha egy lengén öltözött nővel vagy férfival reklámozzák.

Természetesen nem csak az üzleti életben szokás élni ezzel a módszerrel, és mint mindennek, ennek is megvannak a hátulütői. Egy kutatás szerint az ilyen fajta szexualizált megjelenéssel – vagy szexuális tárgyiasítással – párhuzamosan nagyban csökken az empátiára való képesség, vagyis minél inkább csak egy szexualizált tárgyként tekintünk egy másik személyre, annál kevésbé vagyunk képesek érzékelni és értékelni az emberi értékeit. A kutatás során a szubjektív személyes kinyilatkoztatások mellett fMRI segítségével kimutatták, hogy egy erősebben tárgyiasított – lengébben öltözött – nő képének hatására a vizsgált alanyokban jelentősen csökkent az agyban az empátiáért felelős területek aktivitása.

Ennek fényében érdemes szem előtt tartanunk, hogy bár rövid távon gyorsabban érhetünk el sikereket egy könnyen fogyasztható koncepcióval – legyen az akár a személyes reprezentációnk, akár egy piaci termék –, hosszú távon talán pont azoktól a lehetőségektől esünk el, amelyek elérése érdekében az ösztönöket kihasználó útra léptünk.

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …