• A női vezetők hatására a munkahelyi kultúra is átalakul
  • A #metoo mozgalom sikeréhez is pontosan meg kell fogalmazni a célokat és az ezekhez vezető stratégiákat
  • Bár rövid idő alatt változást értek el, nem szabad a győzelem illúziójába ringatni magukat
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Az online szerveződő mozgalmak, így a #metoo kapcsán is gyakran felvetődik a kérdés: meddig terjed mindennek a hatása? Valós lesz-e a változás? A World Economic Forum összefoglalt olyan tudományos nézeteket, amelyekkel egy mozgalom kiléphet a közösségi média korlátai közül.

A #metoo kétségtelenül óriási szerepet játszott abban, hogy a szexuális zaklatás és bántalmazás témája nyilvánosság elé került. Ráadásul az idő múlásával látszólag semmit sem veszít aktualitásából, sőt: már jóval túlmutat Hollywoodon, országokon és kontinenseken ível át.

A média bűvköréből kilépve is láthatunk változásokat: az amerikaiaknak például 2 évvel ezelőtt még csak 30%-a gondolta, hogy a szexizmus jelentős társadalmi probléma. 2017-ben már 44%. Ígéretes fejlemények, de vajon hogyan tovább?

Az online aktivizmus átfordítása tettekbe sosem ment könnyen, és közel sem mindig olyan eredményes, mint például a rasszizmusellenes Black Lives Matter (BLM) esete volt. A közösségi médiából indult mozgalmak „valódi” hatását sokan kétségbe vonják (emlékezhetünk például Gladwell és Lee vitájára), és nincs ez másként a #metoo kapcsán sem.

Deen Freelon, a University of North Carolina professzora a BLM sikerét a mozgalom résztvevőinek aktív és tudatos adatgyűjtésében látja. „Az aktivisták rengeteg tartalmat gyűjtöttek, a rendőrségi feljegyzésektől a jogi irányelvekig és törvényekig”. A professzor szerint a #metoo mozgalom sikeréhez is pontosan meg kell fogalmaznunk a célokat és az ezekhez vezető stratégiákat.

A munkahelyi zaklatások visszaszorításában például nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban bevezetett rendelkezések vajmi kevés szerepet játszanak. Frank Dobbin, a Harvard professzora szerint az érzékenyítő tréningek például csak arra jók, hogy a részt vevő férfiak kisebb problémának lássák a zaklatást, mint addig. Sokkal szerencsésebb, ha a vállalatok egyre több nőt alkalmaznak – ugyanakkor a titkárnők és a női takarítók arányának növelése, bár jól mutat a sajtóközleményekben, a szexuális zaklatás gyökerét nem irtja ki. Vezető beosztású nőkre van szükség. Nem pusztán azért, mert a nők kevésbé zaklatnak férfiakat, mint fordítva, hanem mert a női vezetők hatására a munkahelyi kultúra is átalakul.

Az online mozgalmak másik buktatója az úgynevezett slacktivizmus, amely az online tevékenység valós cselekvéseket korlátozó vagy akadályozó jellegére utal. Bár a #metoo hatására 3 hónap alatt nők tömege osztotta meg történetét a világgal, és ez számtalan zaklatót tettének felvállalására, a következmények viselésére kényszerített, a közösségi média ereje pontosan eddig terjedt. Segített abban, hogy sztárok felhívják a figyelmet saját maguk és mások helyzetére, de az alacsonyabb státuszú, „láthatatlanul” élő nőknek még mindig nehéz hallatni a hangjukat.

Amíg a mozgalom úttörői méltán büszkék magukra, amiért ilyen rövid idő alatt ekkora változást értek el, nem szabad a győzelem illúziójába ringatni magukat. A neheze még csak most jön.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…