• Az álhírek ellen azok kijavítása lehet a kulcs
  • Visszafelé is elsülhet, ha mindent korrigálunk
  • Hasonló megoldással próbálkozik a Facebook is
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Álhírek vannak, és a dolgok mai állása szerint még jó ideig velünk is maradnak. A kérdés leginkább az, hogy mit kezdjünk velük, ha a szemünk elé kerülnek. Először is fel kellene őket ismernünk, majd kedvünk szerint tehetünk is valamit a terjedésük ellen. Már az első feladat sem tartozik az egyszerűek közé, hát még az utóbbi! Nem meglepő ezért, hogy sokaknak bele is törik a bicskájuk. Hogy másról ne is beszéljünk, a Facebooknak is komoly kihívásokat jelent a feladat, így az első – kétes sikerű – megoldásuk után már a második álhírellenes funkciójukat tesztelik, amelynek keretében nemcsak jelzést kapnak majd a felhasználók arról, hogy az adott poszt kétes hitelű, hanem egy a témához kapcsolódó hiteles információkat közlő cikkel is találkozhatnak majd, mellé csatolva.

Ennek kapcsán fel is merül a kérdés, hogy sikeres lehet-e, ha korrigáljuk az álhíreket. A George Washington University és az Ohio State University két kutatója, Ethan Porter és Thomas Wood érdekes kutatást tett közzé a témában. Módszertanuk szerint a kutatásban részt vevőknek mutattak egy-egy álhírt – a való életből vett hat példa egyikét –, majd véletlenszerűen kaphattak mellé egy korrigált változatot is. A cikkek vagy éppen videós anyagok megtekintése után az alanyok megjelölték, hogy valós hírnek ítélik-e meg az adott történetet, vagy inkább álhírnek tartják. Arra jutottak, hogy az álhírek kevésbé befolyásolják azokat, akik annak egy javított változatával is találkoztak. Az amúgy intuitív eredményt hozó vizsgálatukat az Amazon által létrehozott Mechanical Turk segítségével végezték el 3000 fő bevonásával.

Van viszont másik oldala is az éremnek. Legalábbis ezt állítják azok, akik az álhírek korrigálhatóságát vizsgálva arra jutottak, hogy több esetben inkább tovább nőtt, mint csökkent a tévhitek tényként való elfogadása. Brendan Nyhan és Jason Reifler még 2010-ben megjelent eredményeit később nem tudták reprodukálni más kutatók, így máig kérdés, hogy milyen körülmények között sülhet el visszafelé, ha az álhírek mellett azok valós változatát is elolvassuk. Tekintve, hogy a Facebook is hasonló megoldással próbálkozik, nem lenne meglepő, ha közelebb jutnánk a megoldáshoz, persze csak akkor, ha a közösségimédia-óriás szakítana a szokásaival, és másokkal is megosztaná majd az adatait.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Pártok a neten:
a Jobbik és a DK vívja
az aktivitásversenyt

Január-februárban ismét a Jobbik posztjai értek el a legtöbb választóhoz a Facebookon, de …