• A pénzügyi szolgáltatások szektora a legkevésbé megbízható, de az autóipar sem büszkélkedhet a maga 62 százalékával
  • A média első alkalommal vált a világ legkevésbé megbízható intézményévé
  • „Minden embernek joga van a saját véleményhez, de nincs joga a tények kisajátításához”
Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

A világ egyik legnagyobb PR-ügynöksége, az Edelman évi rendszerességgel publikált Bizalmi Barométerének – Edelman Trust Barometer – már a 2017-es adatai is azt mutatták, hogy a vizsgált országok mintegy kétharmadában süllyedt 50 százalék alá az intézményi bizalmi index. Egyaránt csökkent az üzleti világ, a civil szféra és a kormányzat iránti bizalom is, a média értékelése pedig két évtizede nem látott mélységbe zuhant. Pozitív irányú változásokat a most megjelent 2018-as kiadásban is hiába keresnénk.

A 2018-as Edelman Trust Barometer azt mutatja, hogy a teljes lakosság körében a felmérés történelmének legnagyobb csökkenését szenvedte el a bizalom az Egyesült Államokban: a kilencpontos zuhanás utáni 43-as értékkel a 28 ország bizalmiindex-rangsorában a sereghajtó hét ország egyikeként szerénykedhet. A tájékozott közönség körében még nagyobb volt a zuhanás: a 2017-es 68-ról 45-re csökkent az érték, és ez a legalacsonyabb a vizsgált 28 országban – Oroszország és Dél-Afrika is megelőzte az amerikaiakat.

Kína, India, Indonézia a dobogón

Az egyesült államokbeli összeomlást a kormányzatba vetett bizalom megdöbbentő hiánya vezérli, ami 47 százalékról 33 százalékra esett a teljes népesség és 63 (!) százalékról 33 százalékra a tájékozott közönség körében. A vállalkozások, a média és a nem kormányzati szervezetek 10-20 ponttal csökkentek, és gyakorlatilag eltűnt a tavalyi 21 pontos bizalmi különbség a teljes lakosság és a tájékozott közvélemény ítélete között.

Ezzel ellentétben a teljes lakosságot (74) és a tájékozott közvéleményt (83) tekintve egyaránt Kínában a legmagasabb a bizalmi index. Jelentősen nőtt az intézmények iránti bizalom, ebben élen jár a kormány: 84 százalékra ugrott a teljes népesség és 89 százalékra a tájékozott (!) közönség körében. A bizalmi index éllovasai között Kínát India, Indonézia, az Egyesült Arab Emírségek és Szingapúr követi.

Továbbra is a technológia (75%) számít a legmegbízhatóbb ipari szektornak, ezt követi az oktatás (70%), a szolgáltatás (68%) és a közlekedés (67%). A pénzügyi szolgáltatást (54 százalék) ítélik a legkevésbé megbízható szektornak a válaszadók, de az autóipar sem büszkélkedhet a maga 62 százalékával. (Az Edelman vezérigazgatója, Richard Edelman szerint meglehetősen ironikus, hogy bár a közösségi média mint hírforrás iránti bizalom csökkent, maga a technológia továbbra is a legmegbízhatóbb iparágnak számít.)

A kanadai (68%), svájci (66%), svédországi (65%) és ausztráliai (63%) székhelyű társaságok a legmegbízhatóbbak, míg ebből a szempontból a legkevésbé jó országmárka Mexikó (32 százalék), India (32 százalék), Brazília (34 százalék) és Kína (36 százalék). Az amerikai márkákba vetett bizalom (50 százalék) öt pontot esett, ez a megkérdezett országokban mért legnagyobb csökkenés.

Fegyverré válhat a fake news?

A média első alkalommal vált a világ legkevésbé megbízható intézményévé. A megkérdezett 28 ország közül 22-ben bizalmatlanok iránta.

Tízből hét válaszadó aggódik amiatt, hogy a hamis híreket és a hamis információkat egyfajta fegyverként fogják használni.

A megkérdezettek pontosan a fele azt jelzi, hogy a mainstream médiához hetente kevesebb, mint egyszer fordul, míg 25 százalékuk azt mondta, hogy egyáltalán nem olvas híreket, mert túl zavarónak tartja azokat. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a média túlzottan a nagyközönségre (66 százalék), a legfrissebb hírekre (65 százalék) és a politikára (59 százalék) koncentrál.

A felmérések eredményei azt mutatják, hogy világszerte növekszik az elkötelezettség a fake news és a félretájékoztatás elleni harc iránt.

A 2018-as Bizalmi Barométerhez kapcsolódóan Edelman a Gallup felmérését idézte: a 19 ezer amerikai megkérdezésével készült kutatás szerint egyértelműen csökken a médiába vetett bizalom, és növekszik a dezinformáció mennyisége.

Negatív attitűd a média iránt – a válaszadók 43 százaléka festett negatív képet a médiáról, 33 százalék a pozitív és 23 százalék a semleges vélemény. A média átlagos bizalmi értéke 37 százalékos.

Objektivitás – 40 százalékuk állítja, hogy nem tud olyan hírforrást említeni, amelyik objektívan közölné a híreket. A leggyakrabban idézett amerikai média a Fox News volt. Az amerikaiak 66 százaléka szerint a média nem végzi jól a munkáját, mert elmossa a határvonalat a tény és a vélemény között. Mindössze 27 százalék állítja, hogy nagyon magabiztosan tud különbséget tenni a médiában megjelenő tény és vélemény között.

A média kulcsfontosságú lenne a demokráciához, de rosszul működik – Tízből tíz amerikai állítja egybehangzóan, hogy a média szerepe kulcsfontosságú a demokrácia szempontjából, különösen a vezetők elszámoltathatóságát tekintve. A válaszadók több mint fele szerint a média elhanyagolja ezt a munkát.

A fake news definíciója – Tíz republikánus közül négyen úgy gondolják, hogy már az is fake news, ha egy egyébként pontos hír egy jelöltet vagy pártot negatív színben tüntet fel. Eközben a válaszadók 77 százaléka abban látja a hírek egyik fő problémáját, hogy az interneten pontatlan információk terjednek el.

A közösségi média hatása – A válaszadók többsége úgy véli, hogy a közösségi média hibázott, amikor lehetővé tette a politikusoknak, hogy közvetlenül forduljanak a polgárokhoz. Ezzel ellentétben a kábeltévén sugárzott hírek, hírösszefoglalók és az állampolgárok által készített online videók hatása pozitív eredményt hozott. Fennáll tehát a szkepticizmus – a múltbeli olvasási magatartásban gyökerezve – a felhasználóknak szóló híreket közlő platformokkal szemben.

A leggyakoribb hírforrás – Az amerikaiak 66%-a részesíti előnyben a kábeltévés híreket, és csak utána jönnek az internetes hírportálok – de a kábeltévés híreket sokkal megbízhatóbbnak tartják. Minden negyedik amerikai egyetlen forrásból szerzi be a híreket, és ugyanilyen arányban részesítik előnyben a hagyományos újságokat a közösségi médiával szemben (38 százalék).

Nehezebb jól tájékozottnak lenni – Közel minden második amerikai állítja, hogy az információbőség ellenére nehezebb tájékozódnia. Csak 50 százalékuk bízik abban, hogy elegendő objektív forrással rendelkezik ahhoz, hogy osztályozni tudja az információkat az elfogultság mértékében – ez az érték huszonöt éve még 66 százalék volt.

Erőszak, földrengés, tűzvész – ahogy a média tálalja

A korrekt tájékoztatás hiánya sok más piacon is problémát jelent. A németek például arról számoltak be, hogyan kapott szárnyra egy 13 éves német–orosz kislány elrablásáról és megerőszakolásáról szóló 2016-os hír, miszerint az elkövető három „mediterrán típusú” migráns. Az orosz média és a németországi közösségi média teljes figyelemmel követte a történetet, annak ellenére, hogy a német rendőrség számára bizonyossá vált: a történet hamis, a kislány hazudott.

A mexikóvárosi földrengés nyomán, az egyik legnagyobb hálózat, a Televisa, arról számolt be, hogy egy tizenkét éves kislány összeomlott iskolájának törmelékei alatt rekedt. A tévé óránként jelentkezett helyszíni tudósítással, egészen addig, amíg a mentőcsapatok ki nem jelentették, hogy nincs több túlélő. A helyszínen dolgozó katonák elmondták: Frida soha nem is létezett, csak a Televisa kreálta.

Két héttel azután, hogy pokoli tűz pusztított a londoni Grenfell Towersen, egy mém kezdett terjedni a Twitteren, miszerint egy csecsemőt csodálatos módon sikerült megmenteni a lángokból – persze ez is hoaxnak bizonyult, csak egy újabb személyt teremtett a semmiből a média. A BBC Trending szerint a hoax elindítóinak motivációja egyaránt lehet a pénzügyi nyereség vagy a politikai előnykovácsolás bizarr szándéka. A leginkább kiábrándító az állami tisztviselők szereptévesztése; így például az Egyesült Királyság külügyminiszterének, Boris Johnsonnak az az állítása, hogy az Egyesült Királyság hetente utal át 350 millió fontot az Európai Unió számára. A Guardian kiderítette: ez a szám „félrevezető nyilatkozat hazugságba burkolva”.

Edelman saját szakmai közösségének, a PR-üzletágnak azt javasolja, hogy olyan új szemlélet felé mozduljon el, amely a jóval szélesebb értelemben tekintett tömegek korrekt tájékoztatására irányul. Ez azt jelenti, hogy pozitív és negatív tényeket egyaránt kell szolgáltatni, de be kell vonni független harmadik feleket. Az emberek fele elsődleges hírforrásként most a közösségi médiára támaszkodik, Edelman szerint tehát mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a média a pontosságot szolgálja. Daniel Patrick Moynihan szenátor szavait idézte, amelyek vélhetően napjainkban érvényesebbek, mint valaha: „Minden embernek joga van a saját véleményhez, de nincs joga a tények kisajátításához.”

Tekintettel arra, hogy Magyarország nem szerepel az Edelman-kutatás partnerei között, mindenkinek magának kell eldöntenie, hány százalékosra becsülné saját, médiával kapcsolatos bizalmi indexét, főként arra tekintettel, hogy az esetek zömében magyar nyelvű médiatartalmakkal találkozik. Amelyek pedig – napjaink magyar médiapiacát ismerve – nem feltétlenül viselik zászlajukon a mértéktartó objektivitás ismérveit.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…