• Hogyan képesek a szegényebb kis országok felszámolni a várakozási időt?
  • Szakadék tátong a „800-asok klubja” és a többiek között
  • A betegek és az orvosi szakma is jobbat érdemelnének
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Az európai egészségügyi ellátás folyamatosan javul: a csecsemőhalandóság mérséklődése mellett a szívbetegségek, a stroke és a rák túlélési aránya is mind kedvező változásokat mutat – állapítja meg az uniós egészségügyi vizsgálat éves jelentése.

Jó jel, hogy a betegek választási lehetősége és aktív részvétele is a helyes irányba halad, de még mindig túl sok ország ragaszkodik az ellátásfinanszírozás és a szolgáltatások kevésbé hatékony módszereihez. A jelentés kiemeli: nem csupán az olyan sikeres példákból érdemes meríteni, mint amilyen Hollandiáé és Svájcé, de olyan kis országok is kiváló megoldásokat vezettek be általános fejlesztési stratégiájukban, mint Finnország, Szlovákia, Montenegró vagy Macedónia. Ezek a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet által frissen publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index – EHCI) fő következtetései.A 2005-ben bevezetett fogyasztói index 35 ország nemzeti egészségügyi rendszerének teljesítményét értékeli éves rendszerességgel. Olyan mutatókra nézve elemzi a nemzeti egészségügyi ellátásokat, mint a betegjogok és információk, az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések kimenetelei, a szolgáltatások hatóköre és elérhetősége, a gyógyszerhasználat és annak megelőzése. A 2017-es index esetében az elméleti minimális pontszám 333, a maximum 1000 lehetett (Ciprust kizárták a rangsorból, mert nem rendelkezik az európai értelemben vett általános egészségügyi rendszerrel).

Szigorúbb kritériumok

Annak érdekében, hogy az index tükrözni tudja a kezelési eredmények gyors javulását, ebben az évben a HCP úgy döntött, hogy bizonyos kritériumok tekintetében szigorít a rendszeren, és bevezeti például a 30 napon belül halálos kimenetelű szívinfarktus és stroke értékelését. A csecsemőhalandóság esetében a korábbi zöld/sárga/vörös (javulás/stagnálás/romlás) értékekhez tartozó pontszámot az 1000 főre jutó 4/6 halálesetről 3/5 halálesetre szigorították.
Ezek a kiigazítások a jelek szerint a gazdagabb országokat jutalmazták: Hollandia továbbra is kiemelkedik a mezőnyből a megszerezhető 1000-ből 924 pontot kiérdemelve; Svájc is jól áll a maga 898 pontjával, rajtuk kívül Dánia fért még fel a képzeletbeli dobogóra, 864 ponttal. A 2016-os évhez képest mérhető legnyilvánvalóbb változás az (a grafikonon látható) 58 pontos különbség a „800-asok klubjának” 12 országa és az utánuk következők között. A kezelés eredményeiben mutatkozó kiválóság, úgy tűnik, hogy a gazdagabb országokat röpíti előre a rangsorban.
Az ár-érték összevetés azt mutatja, hogy az abszolút győztes Hollandia – Izlanddal és Finnországgal egyetemben – képes a kiváló teljesítmény és a jó ár-érték arány kombinációjára. A holland ellátási rendszer különleges jellemzője még, hogy az operatív döntéseket szokatlanul nagy mértékben a betegszervezetek által javasolt egészségügyi szakemberek hozzák meg. A pénzügyi érdekeltségek, a politikusok és az adminisztrációs szféra jóval távolabb került az operatív egészségügyi döntésektől Hollandiában, mint szinte bármelyik más európai országban.

A várólisták csak viszik a pénzt

Az egészségügy alapvetően egyfajta feldolgozóiparnak feleltethető meg. Ahogyan bármelyik ilyen iparág szakmai vezetője tudja, a költségek alacsony szinten tartásához elengedhetetlen, hogy az egyes eljárások között csak minimális legyen a szünet vagy a megszakítás. Ez az oka annak, hogy a hosszú várólistákkal megszakított folyamat magasabb költségekkel jár és nem költségmegtakarítással; ez utóbbi mítosz még mindig a jellemző a legtöbb nemzeti egészségügyi szolgáltatóra, olyan várakozási időkkel, mint amire Írországban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svédországban kell felkészülni.
A 2017-es fogyasztói index néhány meglepő adattal is szolgált olyan újonnan érkezett országok köréből, amelyekben nincs vagy csupán minimális a várólista az egészségügyben. Az apró Montenegró hasonló javulást ért el, mint 2013-ban Macedónia egy nemzeti valós idejű elektronikus átutalási rendszer bevezetésével, az abszolút megközelíthetőség trónján pedig Szlovákia osztozik Svájccal. Finnország már évek óta felfelé halad az EHCI-ben, és most már az alacsony költségeket ötvözi az első osztályú kezelési eredményekkel.
Az ilyen kisebb egészségügyi ellátórendszereknek – és a változás gyorsaságának – vizsgálata sok európai kormány számára jelenthetne kiváló inspirációt. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index már hosszú ideje tanúsítja, hogy Észtország és Csehország tartozik abba a parányi csoportba, amelytől érdemes megtanulni az „értéket a pénzért” szemléletet.
Az európai egészségügyi ellátás általánosságban tovább javul, de az egészségügyi statisztika még mindig szörnyen fest számos országban. Ez leginkább az első számú halálozási okra, a szív- és érrendszeri betegségek körére vonatkozik – ahol pedig az adatok szó szerint életbevágó fontosságúak lennének –; a kórházi infarktusos betegek 30 napon belüli halálozásának összegzéséhez több különböző forrásból kell összevadászni az adatokat.
Ha az egészségügyi szakemberek és a politikusok átnéznének a határaikon túlra, és „lenyúlnák” európai kollégáik fejlesztési elképzeléseit, jó esély lenne arra, hogy valamelyik nemzeti rendszer sokkal közelebb kerüljön az elméleti 1000 pontos csúcshoz. Ha például Svédország belga várólistát tudna produkálni, ez önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy a maga 920 pontjával versenyre keljen Hollandiával.

Holtversenyben a lengyelekkel

Magyarország a 35-ös lista vége felé szerénykedik, a 29. helyen osztozik Lengyelországgal 584-584 ponttal (az elméleti maximum, ugye, 1000 pont…). Egyik ország sem szerepel valami fényesen az utóbbi években, annak ellenére, hogy kiváló a nemzeti képzés színvonala, és a szolidaritási elven finanszírozott egészségügy is hosszú múltra tekinthet vissza.
Az okok egyik esetben sem nyilvánvalók, a menedzsment-gyakorlatból azonban ismerős, hogy ha a felsővezetés nem a legjobb termékeket vagy szolgáltatásokat előállító termékekre koncentrál, akkor annak az érintett termékek/szolgáltatások minősége látja a kárát.
Márpedig e két ország kormányai a jelek szerint mással voltak elfoglalva, mint amit az ország optimális működtetése jelentene: elment az energia a szabad sajtó kinyírására – angolul killinget ír a jelentés –, az igazságszolgáltatás átpolitizálására, a nagyon szerény migránskvóták elleni harcra vagy éppen az abortusz tiltására (Lengyelországban).
Az EHCI elindulása óta a Lengyelországban és Magyarországon (valamint Romániában és számos más közép-kelet-európai országban) a folyamatos reformokról szóló politikai diskurzus még kevés eredménnyel szolgáltat. Pedig a betegek és az orvosi szakma is jobbat érdemelnének – fogalmaz együttérzően a jelentés.

Az EHCI 2017 teljes anyaga – a teljes jelentés, az indexmátrix, az egyes indikátorok eredményei – megtalálhatóak a HCP honlapján.

 

 

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…