• Az USA-n kívül legalább 17 ország választásait befolyásolták az álhírek
  • A gyerekek otthonosan igazodnak el a közösségi médiában, mégsem ismerik fel ha manipulálni akarják őket
  • Az iskolákban kell megtanítani a gyerekeknek, hogyan szűrjék ki a hamis információkat
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Hiába minden igyekezet, egyelőre nem sikerült megnyugtató technológiai megoldást találni a fake news vagyis az álhírek terjedésének megakadályozására. Márpedig a hamis információk egyre nagyobb fejtörést okoznak a globális nyilvánosságban, hiszen nagyon komolyan képesek a közvéleményt alakítani. Nem túlzás azt állítani, hogy az amerikai elnök-választás eredményét is nagyban befolyásolták – egy a Pew Research által 2016 decemberében végzett kutatás szerint 10 amerikaiból majdnem 9 mondta azt, hogy ezek összezavarták őket, és befolyásolták a helyzetértékelésüket az aktuális eseményekről. A Freedom House emberi jogi szervezet szerint a szervezett manipuláció és az álhírek nem kevesebb mint 17 ország parlamenti választásaiban játszottak kulcsszerepet az USA-n kívül is, legalább ennyi helyen sérült a választók képessége, hogy tényszerű hírek és valódi viták alapján választhassák ki a vezetőiket.

Egy a Stanford Egyetemen végzett kutatás pedig drámai eredményre jutott: hiába éli az életét a mostani iskolás korosztály (akiket „digitális bennszülötteknek” is neveznek) párhuzamosan egyszerre több közösségi oldalon, mint a Facebook, a Twitter és az Instagram, amelyek különböző funkcióit játszi könnyedséggel képesek kezelni, mégis könnyedén átverhetőek, ha a velük szembejövő információkról, hírekről van szó. Éppen ezért egyre több helyen ismerik fel, hogy a „szűrők” fejlesztése mellett a felvilágosítással lehetne a legtöbbet tenni az álhírek terjedése ellen. Mint minden mást, ezt is gyermekkorban, az iskolában kell kezdeni. A szakértők szerint ha a diákok megkapják ehhez a megfelelő oktatást, képesek lesznek felelős állampolgárként viselkedni, hosszú távon pedig helyreállhat a politikusokba, újságírókba illetve a tudósokba vetett bizalom, amit szintén megtépázott az áltudományos tartalmak térnyerése. Így a „Minecraft-generáció” lehet az, amely végül megóvja és újra megtölti tartalommal a demokrácia alapértékeit.

Ma már több országban működnek kísérleti programok, amelyek próbálják felkészíteni a gyerekeket a hamis információk kiszűrésére, az USA 11 tagállamában terveznek bevezetni ilyen tartalmú tantárgyat. Olaszország Latina nevű városának egyik középiskolájában is működik egy ilyen program, az itt kidolgozott módszer hamarosan a tanterv része lesz és több mint 4,2 millió olasz gyereket vértez majd fel az online információk ellenőrzésének képességével – adta hírül a Boston Globe. Ezeken az órákon a diákok arra kapnak osztályzatot, hogy mennyire képesek felismerni az összeesküvés-elméleteket, propagandistákat, a hamis információk forrásait. Mindezt egy „Tízparancsolat” segítségével teszik, amely olyan pontokat tartalmaz, mint például: „mindig ellenőrizd az információ forrását” és „csak olyan híreket ossz meg, amelyeket leellenőriztél, és igaznak bizonyultak”. A szakértők szerint a vírus-szerűen terjedő álhírek ellen „be kell oltani” a gyerekeket, hogy ez a nemzedék hatékonyabban legyen képes kiszűrni a propagandát, mint a szüleik, akik sok esetben gondolkodás nélkül osztják meg az interneten talált információkat. Amennyiben ezek a programok sikerrel járnak, a demagóg eszmék terjesztői sokkal nehezebben tudják majd manipulálni a valóságot, és értelmesebb vita folyhat a politikáról, és a jövő kihívásairól.

Addig azonban még hosszú az út, és a feladat egyáltalán nem egyszerű. A latinai iskolában a digitális médiaismeret mellett a kritikus gondolkodást is próbálják megtanítani a gyerekeknek, akik nem csak szövegeket, de különböző online tartalmakat elemeznek az órákon. Videókkal és képekkel is foglalkoznak, hogy képesek legyenek felismerni a gyanús tartalmakat, például a Photoshop nyomait – ehhez pedig elengedhetetlen az okostelefonok, tabletek és más eszközök használata. Amióta a számítógépek megjelentek az osztálytermekben, nemzetközi szinten is folyamatos a vita arról, hogy pontosan milyen digitális ismeretekkel kell a gyerekeket felvértezni. Vannak, akik a programozást tartják a legfontosabbnak, mások a biztonságos internethasználatra helyeznék a hangsúlyt. Magyarországon vannak tanárok, akik látni sem akarják az okostelefonokat az osztálytermekben, mások próbálják oktatási célokra használni az új technológiákat, de az ezzel kapcsolatos értelmes vita nálunk még ki sem alakulhatott. Pedig az álhírek és a propaganda itt is egyre nagyobb teret nyernek.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Pártok a neten:
a Jobbik és a DK vívja
az aktivitásversenyt

Január-februárban ismét a Jobbik posztjai értek el a legtöbb választóhoz a Facebookon, de …