• Számít-e a választáson, hogy ki a jelölt?
  • Nem árt ha szimpatikus, de fontosabb, hogy a preferált párt indítsa
  • Az LMP-szavazóknál, és részben a jobbikosoknál alacsonyabb szintű pártkötődést mutatnak az adatok
Závecz Tibor írása a Ténygyár számára
3 percnyi olvasnivaló

Az ideális parlamenti képviselő középkorú, de mindegy, hogy férfi vagy nő, helyi lakos vagy sem, régóta politizál vagy mostanában kezdte. Az első szabad választáson, 1990-ben még jobban figyelembe vették a jelöltek személyiségjegyeit, most már az indulók párthovatartozása fontosabb a jelölt karakterénél, de az persze lényeges, hogy szimpatikus legyen – ezek a legérdekesebb eredményei annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research végzett 2018 január második felében. A felmérés az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel. A mostani adatokat összehasonlítjuk a Magyar Közvélemény-kutató Intézetben 1990 elején készült hasonló témájú kutatás eredményeivel.

A választók kétharmada nem veszi figyelembe döntésénél a képviselőjelölt nemét, 25 százalék szívesebben voksol férfira, 7 százalék nőre. 1990-ben is az volt a domináns vélemény, hogy mindegy a választáson indulók nemi hovatartozása (57%-nál), ugyanakkor a férfi jelöltek iránt a mostaninál nagyobb bizalommal voltak: 40 százalék preferálta őket, a nőket mindössze 3 százalék.

A rendszerváltáskor és most is a középkorú jelöltek voltak vonzóak a választók számára: 67 illetve 56 százalék ilyen képviselőt látna szívesen. A fiatal és az idős politikusok preferálása lényegében nem változott, 13 és 11 százalék illetve 3 és 1 százalék említette őket. Az életkor tehát fontos szempont maradt, de a rendszerváltás óta 17-ről 32 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem nézik mennyi idősek a jelöltek.

1990-ben még nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy kire lehetne bízni a választókerület érdekképviseletét: 36 százalék azt gondolta, hogy országosan ismert személyre, ugyanennyien azt, hogy helyben ismertre, 28 százalék úgy vélte, hogy ez lényegtelen. Ma az utóbbi vélemény domináns, a választópolgárok közel felének (47 százalékának) nem számít, hogy országosan vagy csak helyben ismert a jelölt. A közel három évtizedes tapasztalatok alapján, ma már többen vannak, akik számára a széleskörű, választókerületen túlmutató ismertség fontosabb, mint a helyi beágyazottság (32 és 21%).

Az első választáson az is dilemma volt a választók számára, hogy helyi lakos legyen a parlamenti képviselő vagy sem: 50 százalék szívesebben szavazott ott élőre, 50 százalék döntését ez nem befolyásolta. Mostanra ennek a szempontnak is csökkent a jelentősége, a választópolgárok csaknem háromnegyedének (73%-ának) mindegy hol él az általa preferált képviselőjelölt, 27 százalék inkább támogatja azt, aki helyben lakik.

1990-ben azon is vívódtak az emberek, hogy mennyit ér a közéleti tapasztalat a jelölteknél. Az akkori választók 39 százaléka nagyobb bizalma volt a régóta politizáló jelöltről, 30 százaléknak az újakról, 31 százalék ezeknek nem tulajdonított jelentőséget. Mostanra ez a szempont is hátrébb szorult a szavazópolgárok gondolkodásában, 53 százaléknak mindegy mióta van egy jelölt a politikai porondon. A közéleti tapasztalat 32 százaléknak számít fontos tényezőnek, s ennél jóval kevesebb választót (15%-ot) vonz egy olyan képviselőjelölt, aki nemrég kezdte a politizálást.

A szavazói döntésnél a jelöltek pártállása valamivel nagyobb szerepet játszik, mint az, hogy mennyire szimpatikusak (51 illetve 44%). Az MSZP és a DK támogatói körében a legerősebb a pártkötődés, 76 illetve 74 százalékuk ezt veszi alapul a jelöltre való szavazásnál. A Fideszesek között is magas (68%-os) a pártjelölt melletti kiállás, a Jobbikosok körében viszont nagyjából az átlagnak megfelelő (54%-os). Az LMP hívei számára a döntésnél fontosabbak a jelöltek iránti érzelmek, mint a pártkötődés (43 illetve 57%). A pártnélküliek kétharmada a jelöltek egyénisége alapján választ (64%-uk), már ha egyáltalán elmennek szavazni.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…