• Szíria, Afganisztán, Irak és Mexikó volt a legveszélyesebb hely 2017-ben
  • További 14 államban követelt legalább ezer áldozatot fegyveres konfliktus
  • Az adatok felhívják a figyelmet arra is, hogy érdemes odafigyelni, mi történik az úgynevezett „fejlett világon” kívül
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Miközben a fejlett világ viszonylagos békében él a huszonegyedik században, sajnos ugyanez nem mondható el a világ minden tájáról. Négy olyan fegyveres konfliktus volt 2017-ben, ahol a halálos áldozatok száma egyetlen év alatt meghaladta a tízezret. A legrosszabb természetesen Szíriában volt a helyzet, ahol csak tavaly 39 000 ember vesztette életét – ez egyben jelzi is, miért menekülnek innen az emberek biztonságosabb országok felé.

Bár jóval kevesebb szó esik róla, az afganisztáni háború korántsem ért még véget. Sőt, az Egyesült Államokban már nincs is szó arról, hogy rövidesen befejeznék az ottani hadműveleteket. A fő konfliktus az afgán kormány és a tálibok, illetve más terrorszervezetek között zajlik, és bár a halálos áldozatok számát nehéz megbecsülni, egyes híradások szerint több mint húszezren vesztették életüket a közel-keleti államban a 2017-es évben, ami egyébként valamivel „békésebb” volt, mint a 2016-os. Az afganisztáni háborúban többen haltak meg, mint bármilyen más, jelenleg zajló konfliktusban a világon: abban a különböző források egyetértenek, hogy több mint egymillió ember vesztette életét a 2003 óta tartó polgárháborúban, de néhányan már kétmillióra teszik az áldozatok számát.

Annak ellenére, hogy az iraki kormányerők 2017-ben lényegében győzelmet arattak az elmúlt időszak legelvetemültebb terrorszervezete, az Iszlám Állam felett, Irak 2017-ben is az egyik legsúlyosabb áldozatokkal járó konfliktuszóna volt a világon. Irakban 2003 óta több mint 200 ezer civil vesztette életét a háború következtében, tavaly több mint 13 ezren.

Hasonlóan véráldozatokkal járt a mexikói drogháború is, amely lényegében nem más, mint az Egyesült Államok és a mexikói kormány tíz éve tartó „hadviselése” a kábítószerkartellek ellen. Bár 2006, a mexikói kormány beavatkozása óta a deklarált cél az erőszakos áldozatok számának csökkentése, csak tavaly 14 ezer ember halhatott meg a drogháború következtében, Mexikóban pedig összesen 24 ezerre teszik a gyilkosságok áldozatainak számát egyetlen év alatt.

Az UCDP nevű svéd civil szervezet szerint a négy, csak tavaly több mint tízezer ember életét követelő helyszínen kívül 14 olyan ország van a világon, ahol a máig tartó fegyveres konfliktus több mint ezer ember halálát okozta. Ezek közül a legsúlyosabb a mianmari, amelyet muszlim szélsőségesek akciói és az ezekre adott katonai reakció idézett elő. A mianmari katonaság akcióit az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősítette. A konfliktus csak tavaly több mint hatezer áldozattal járhatott.

Rendkívül kevés szó esik a szomáliai polgárháborúról a sajtóban, pedig a 2009 óta tartó konfliktusnak tavaly is ötezer halálos áldozata volt, és 2018-ban sem hagyott alább a harcok intenzitása: egyes források szerint csak idén több mint háromszázan haltak meg az erőszak következtében. A 48 éve tartó Fülöp-szigeteki felkelés tavaly is több mint ezer ember halálát okozta – a véreskezű Duterte elnök tavaly hatvan napra még hadiállapotot is hirdetett.

A legtöbb, ezernél is több áldozattal járó háború Afrikában zajlott, Ázsiában a Fülöp-szigeteken és Mianmaron kívül még a jemeni harcokban vesztették ezernél többen az életüket. Ez egyébként magyarázatul szolgálhat arra is, miért nem hallunk ezekről a harcokról többet: a nyugati sajtót elsősorban a „fejlett világot” érintő támadások érdeklik, így szinte evidens, hogy több olyan terrortámadás és harc kerül a hírekbe, ahol a Nyugat is érintett. Ettől még természetesen ezek a konfliktusok léteznek – és nemegyszer tízezrek életét követelik.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…