• Természetes okok miatt elhalálozott emberekből, csimpánzokból, gorillákból, páviánokból és más majmokból származó agyi minták méréseit elemezték
  • Az emberek emelkedett dopaminszintje vezet a fejlettebb társadalmi viselkedéshez és a monogámiához
  • A szemfog méretének csökkenése redukálódó agressziót jelez
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Az őskori leletek sokat elárulnak az evolúciós múltunkról: milyenek voltak az őseink, hogyan jártak, mit ettek. De a csontdarabok általában arra nem adnak választ, hogy minden más ismert fajjal ellentétben miért alakult ki az ember komplex gondolkodásmódja, habitusa, érzelmei.

Egy kutatócsoport új technikát használva állított fel egy hipotézist, amely kognitív képességeink eredetét kutatja. A tanulmány szerint a többi főemlőshöz képest az agyunknak egyedülálló neurotranszmitter profiljai vannak, és valószínűleg ezek eredményezték megnövekedett megismerési képességeinket.

A tanulmányt a Kent State University antropológusai, C. Owen Lovejoy és Mary Ann Raghanti  mutatták be január 22-én a PNAS oldalán, természetes okok miatt elhalálozott emberekből, csimpánzokból, gorillákból, páviánokból és más majmokból származó agyi minták mérésének elemzésével.

A többi vizsgált fajhoz képest az embereknél szignifikánsan megnövekedett dopaminaktivitást mértek, a dopamin pedig többek között segíti a jutalmazási tevékenységek és a társas viselkedések kialakulását. Különösen az olyan egyedülálló emberi képességekhez és viselkedésekhez járul hozzá, mint a társadalmi csoportképzés, a beszéd és a nyelv kialakulása.

A mérések során kiderült, hogy az emberek, a gorillák és a csimpánzok magasabb szerotoninszinttel rendelkeztek, mint más főemlősök. A megnövekedett szerotoninszintekről pedig ismert, hogy növelik a szociális kontrollt, valamint csökkentik az agressziót, míg az alacsony szintek a fejletlen szociális készségekhez kapcsolódnak. Raghanti és Lovejoy úgy véli, hogy az emberi agy neurokémiai profilját a természetes szelekció formálta ilyenre a különböző reproduktív és túlélési előnyök miatt.

A kutatócsoport szerint tehát az emberek emelkedett dopaminszintje vezet a fejlettebb társadalmi viselkedéshez és a monogámiához, ezek javítják utódaink túlélési esélyeit is. A korábbi tanulmányok pedig azt sugallják: az, hogy képesek vagyunk együttműködni és empátiát mutatni, elengedhetetlen lehet az emberi dominanciához a többi vizsgált fajjal szemben.

Az őskori leletekre alapozó kutatások azt mutatják, hogy emberi mivoltunk eredete megelőzi azt, hogy az agy növekedésnek indult. Mire a koponya térfogata megváltozott, szemfogaink mérete már jelentősen csökkent. Raghanti azt mondja, hogy a kisebb szemfogak már a szocializáció jelének tekinthetők, hiszen a szemfog méretének csökkenése redukálódó agressziót jelez, ami összhangban van a modern emberekben megjelenő neurokémiai jelenségekkel is.

„Az emberi származás időbeli kutatása a leletek alapján nagyon érdekes, de keveset mond arról, hogy az emberek miért olyan rendkívül intelligensek és szociálisak – mondja Raghanti. – Az agykémia sokkal többet árulhat el nekünk!”

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …