• Szabad dalválasztás az internetes stream-szolgáltatások korában?
  • A Spotify erődemonstrációja és befolyásoló ereje a zeneiparban
  • A Spotifynak is igen komoly érdeke fűződik hozzá, hogy a legtöbbet fizető zeneszerzőket vagy az ő kiadóikat részesítse előnyben
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

A zeneipar hihetetlenül kitett az éppen aktuális trendeknek, és továbbra is ott lebeg a zenével foglalkozó emberek feje felett a frusztráló kérdés: hogyan tudják a zenészek eladni műveiket ebben a digitális gazdaságban, amely maximálisan lekötelezett a központosított, kereskedelmi érdekek iránt?

Vegyük példának a Spotifyt, amely egészen biztosan nem jelent megoldást az előbbi kérdés által felvetett problémára. Sőt, csak tovább erősíti a fent említett hatást. Ennek ellenére a cég befolyásából adódóan képes volt úgy hatni a zeneipar szereplőire, hogy a legtöbben áldásként tekintenek rá. A világ jelenleg legnagyobb zenei stream-szolgáltatásának több mint 60 millió felhasználója van. Az áttörést a havi előfizetéses modell hozta meg, a cégnek ugyanis sikerült meggyőznie az emberek jelentős többségét arról, hogy mindössze havi 10 dollár több mint 30 millió dal eléréséhez igencsak korrekt, jó ajánlat.

Az utóbbi időben milliárdosok is rengeteg pénzt fektettek a Spotifyba, nem kis reményekkel. A jelenleg 16 milliárd dollárt érő cég ugyanis hamarosan a tőzsdére lépést tervezi, ehhez pedig minél több anyagi forrás bevonására van szükség. A források bevonzásához jól jönnek azok a céget méltató elemzések, amelyek sikereiket már a Netflixszel egy lapon említik.

A vetélytársakhoz képest a Spotify nem tud sokkal többet, de a jelenlegi helyzetét nagyon hatékonyan használja ki. A két másik nagy online szolgáltató – az Apple Music és az Amazon Music – előnye a saját készülékekben rejlik, és a zenei kínálat magukat a fizikai eszközöket hivatott kiegészíteni, ezzel járulva hozzá egy komplett felhasználói élményhez. A Spotify ezzel ellentétben nem rendelkezik saját készülékkel, azonban birtokol egy olyan algoritmust, amely mégis versenytársai elé helyezi.

Ez a különleges algoritmus hivatott elkészíteni a Spotify saját lejátszási listáit, amelyek rendkívül népszerűek. Hihetetlen mennyiségű adat elemzése van segítségükre, a legtöbbször azt nézik, hogy egy felhasználó mikor és milyen gyakran lépett tovább egy számon, hagyta abba a hallgatását, vagy esetleg hallgatta végig az adott dalt. Ezzel egészen pontos képet tudnak alkotni az egyének személyes preferenciáiról, és így képesek személyre szabott listákat gyártani. Ezek igazán kényelmesek, hiszen nem kell külön ezzel bajlódnia annak, aki csak gyorsan, mindenféle keresgélés nélkül szeretné a kedvenc számait hallgatni.

A legnagyobb probléma azonban itt lép be a képbe. Bár a személyes listáinkat valóban a mi hallgatási szokásaink alapján állítja össze a Spotify, az alkalmazást megnyitva láthatjuk, hogy nemcsak ezek a lejátszási listák jelennek meg a kezdőlapunkon. A különböző fantázianevekkel ellátott listák, mint például Wild and Free vagy Evening Chill, mind az alkalmazás saját válogatásai. Ezeken jobbára nagyobb brandek által megtámogatott zeneszerzők dalai találhatók, és erősen érződik egyfajta dominancia, mind a Spotify, mind pedig a legnagyobb zeneipari óriások felől.

Ez a helyzet pedig oda vezet, hogy az emberek a Spotify hatására képtelenek lesznek megismerni a kisebb előadókat, miközben abban a hitben élnek, hogy a megmutatott zenei listák mindenféle újdonságot megmutatnak nekik. Ez valójában nem így van, mivel zeneipari óriáscégek befolyása alakítja ezeket a listákat, és a Spotifynak is igen komoly érdeke fűződik hozzá, hogy a legtöbbet fizető zeneszerzőket vagy az ő kiadóikat részesítse előnyben. Ezzel tulajdonképpen létrejött egy olyan elnyomó struktúra, amely tovább gyengíti a kevés erőforrásból gazdálkodó, független előadókat, és nem segít nekik a kitörésben, a szélesebb körben való elterjedésben. Pedig mindehhez a Spotifynak lehetősége lenne, csak bizony akkor valószínűleg nem készülődhetnének már a tőzsdére lépéshez…

Ez a cikk is érdekelhet

Pártok a neten:
a Jobbik és a DK vívja
az aktivitásversenyt

Január-februárban ismét a Jobbik posztjai értek el a legtöbb választóhoz a Facebookon, de …