• Az egykori Berlini fal két oldalán élők jól demonstrálják, milyen hatással van a politikai légkör az emberek személyiségére
  • A látszat ellenére a nárcisztikus ember önbecsülése általában alacsony
  • Az iskolásokra nagyobb hatással van a társadalmi környezet, mint az idősebb korosztályokra
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

A berlini Charité egyetemi kutatói tudományos módszerekkel is képesek voltak kimutatni, amit a nyugati társadalmak kritikusai egyébként is előszeretettel hangoztatnak, nevezetesen, hogy az egykori NSZK területén felnőtt emberek nárcisztikusabbak, mint akik az egykor kettészakadt Németország keleti részén szocializálódtak. Míg 1949 és 1990 között Nyugat-Németországban az individualizmus légköre uralkodott, a szovjetek által megszállt területeken a kollektivista, közösségi célokat az előtérbe helyező szemlélet terjedt el. Mindkét társadalomtípus nagy hatást gyakorolt a benne élők önbecsülésére, ezzel összefüggésben a nárcizmusra való hajlamukra, az ország újraegyesítése óta viszont a fiatalabb generációk már másképp nevelkednek, mint a szüleik.

A nárcizmus ebben az esetben énközpontúságot, önhittséget, beképzeltséget jelent. Ugyanakkor létezik kóros változata, a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők tulajdonképpen saját szégyenérzetüket és önmagukkal való elégedetlenségüket kompenzálják miközben nagyon magabiztosnak tűnnek, arrogánsak és önelégültek. A nárcizmus kialakulása a kutatók szerint nagyban függ a társadalmi környezettől, szerintük a nyugati közösségek kifejezetten kedveznek ennek a személyiségtípusnak. Ezért fordulhat elő, hogy kutatásuk szerint a felsőbbrendűségi érzés sokkal jellemzőbb az egykori nyugatnémetekre, mint a keleti oldalon rekedtekre. Mindez egyáltalán nem mond ellent annak a meglepő ténynek, hogy a kutatásban részt vett 1000 fő közül annak a 350 főnek volt erősebb az önbecsülése, akik az NDK-ban nevelkedtek. Vagyis a nárcizmus valójában nem jár együtt magas önbecsüléssel, sőt, éppen ellenkezőleg. Maguk a kutatók is megkülönböztették a még normális személyiségjegynek tekinthető egészséges nárcizmust a kóros személyiségzavartól, de eredményeik szerint valójában mindkettő alacsony önbecsüléssel társul.

A berlini kutatók egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy az ország nyugati és keleti része közötti különbségek csak azokban a korosztályokban mutathatóak ki, akik a Berlini fal leomlása előtt már legalább iskolások voltak. Azok körében, akik ennél fiatalabbak, vagyis 1989-ben még nem voltak 5 évesek, már nem találtak különbséget a nárcizmus mértékében, viszont szembetűnő az eltérés azok között, akik a fal leomlásának idején 6-18 évesek voltak. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a személyiség éppen gyerek- és kamaszkorban a legképlékenyebb, vagyis a „két Németország” közötti társadalmi, ideológiai különbségek abban a korosztályban jelentkeznek leginkább, akik iskolába jártak a kettéosztottság idején, az idősebbeket is kevésbé befolyásolta az akkori helyzet. Az iskola az egyik legfontosabb szocializációs környezet, ráadásul az oktatási rendszerben viszonylag gyorsan jelennek meg a politikai hatások, így a kutatásból nem csak az következik, hogy a társadalmi környezet erős hatással van az önbecsülésre és a nárcizmusra való hajlamra, de az is, hogy az iskolásokra a többi korosztálynál erősebben hatnak ezek a tényezők.

Ez a cikk is érdekelhet

Kihalhat a beszélt
nyelvek 50-90 százaléka

New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet…