• Sokan állítják, hogy az olimpia jót tesz a rendező ország gazdaságának, a turizmusnak és az országmárkának
  • Kutatók különböző szempontok alapján vizsgálták, mennyi igazság van ebben
  • Kiderült: alig akad olyan gazdasági tényező, ami alapján egy olimpiarendezés sikeres lehet
Ténygyár-tartalom
7 percnyi olvasnivaló

A kérdés, hogy megéri-e egy országnak olimpiát rendezni, gyakran vált ki vérre menő vitát a politikusok és választók között is – elég csak a budapesti NOlimpia kampányra gondolni. Az elmúlt években többen jósolták, hogy az olimpiai mozgalomnak befellegzett, és demokratikus berendezkedésű országok egyre kisebb valószínűséggel akarnak majd olimpiát rendezni a magas és rendre elszaladó költségek miatt. Úgy tűnik, nem lett igazuk: az idei pjongcsangi téli olimpiát követően 2020-ban Tokióban, 2024-ben Párizsban, 2028-ban pedig nagy valószínűséggel Los Angelesben rendeznek nyári olimpiát – pedig sem Dél-Korea, sem Japán, sem Franciaország, sem az Egyesült Államok nem tekinthető diktatúrának vagy autoriter rendszernek.

Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy megéri majd nekik az olimpiarendezés. A BigThink összeállítást készített azokról a releváns tanulmányokról, amelyek azt vizsgálták, megéri-e egy rendező országnak a világ legnagyobb sporteseménye. A válasz igen egyértelműnek tűnik, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az olimpiarendezés átlagos költsége 4,5 milliárd dollár – ebben benne vannak a nyári és téli játékok költségei is. A rendezvények 90 százaléka túllépi az előre meghatározott költségkeretet. A Harvard üzleti iskolájának professzor emeritusa, Stephen Geyser kutatása szerint az olimpia szinte kivétel nélkül gazdasági veszteséget jelent a fogadó országnak.

Egy 2015-ös tanulmány is erre az eredményre jutott a Szocsiban tartott téli olimpia költség-haszon elemzésével: az eredeti becslésekhez képest négy és félszer drágább rendezvény igen kevés gazdasági hasznot hozott Oroszország számára. Egy neves világgazdasági folyóiratban megjelent publikáció szintén azt írja, hogy „nagyon kivételes körülményektől eltekintve” az olimpia gazdasági veszteséget okoz a rendező országnak vagy városnak. Egy friss oxfordi kutatás szerint az olimpiák átlagosan 156 százalékkal lépik túl az előzetesen megállapított költségkeretet.

Ha nem hoz gazdasági hasznot az olimpia, talán képes lehet a turizmust felpörgetni – gondolhatjuk, de sajnos erre sincs komoly bizonyíték. Valójában inkább az történik, hogy az olimpiára érkező turisták váltják fel azokat, akik olimpia hiányában látogatnák meg a várost. Az 1992-es barcelonai olimpia ugyanakkor kivételnek számít – elvben tehát nem lehetetlen, hogy egy óriás sportesemény valódi turistacsapdává váljon, csak igen ritka. Pjongcsang például rendesen megszenvedett a jegyértékesítéssel. Ehhez persze köze lehetett annak is, hogy a 2018-as téli olimpia helyszíne meglehetősen távol esik a fővárostól, és az olimpiai stadionnak nincsen teteje, így sokan tarthattak a hidegtől.

Sokkal nehezebb objektív szempontok alapján mérni, van-e országimázs vagy politika szempontjából haszna az olimpiarendezésnek, azonban az eddigi tapasztalatok azt sugallják, hogy e tekintetben is bőven vannak fenyegető veszélyek. Kína például a 2008-as nyári olimpiával megmutatta, hogy igazi világhatalmi szerepre tör, ugyanakkor a folyamatos tudósítások rávilágítottak arra is, milyen jogsértéseket követ el az autoriter hatalom az országban – többek között újságírók bebörtönzésével vagy agresszív Tibet-politikájával. 1992-ben Barcelona a szervezetlenséggel, 2004-ben Athén az őrületes csúszásokkal, 2016-ban Rió pedig az üres lelátói székekkel rombolta saját nimbuszát.

Ráadásul az olimpiarendezés egyes tanulmányok szerint növeli az egyenlőtlenséget is, aminek meglehetősen plasztikus példája, hogy Rióban 20 000, többségében szegény lakost kellett kitelepíteni az otthonából, hogy helyet csináljanak különböző fejlesztési projekteknek. És erre jön rá a korrupció, ami az olimpiai projektek szinte állandó velejárója, de persze Oroszországban volt a leglátványosabb a 2014-es, rekordot döntő költségvetésű olimpia kapcsán.

Összességében tehát az olimpiarendezés nem éri meg gazdasági szempontból, viszont korrupciós kockázatokat, egyenlőtlenséget és óriási mennyiségű szemetet teremt, ráadásul nagy eséllyel a turizmust sem pörgeti fel. Jót tehet ugyanakkor egy nemzet sportéletének, és ha ügyesen használják, az országimázsnak is. Meg persze azoknak, akik a korrupció hasznát besöprik.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…