• 250 évre visszamenőleg elemezték azoknak az embereknek a halálozási adatait, akiknek elmúlását éhínség, betegség vagy más szerencsétlenségek okozták
  • Az 1840-es években az írek jelentős csoportját sújtotta a burgonyafélék terméskiesése: várható élettartamuk több mint 15 évet zuhant
  • A női túlélési előnyök nagy része a csecsemőhalandóság különbségeiből fakad
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Három évszázadnyi történelmi feljegyzés mutatja, hogy a nők tovább élnek férfi társaiknál, szörnyű körülmények közt ugyanúgy, mint békeidőben.A magasabb várható élettartamot nem a felnőttkori, hanem a csecsemőkorban kialakult női túlélési előny okozza. Az olyan csapások idején, mint az éhínségek és járványok, az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élnek túl.

A Virginia Zarulli, a Southern Denmark Egyetem professzora, illetve James Vaupel, a Duke Egyetem kutatóprofesszora irányította csapat nagyjából 250 évre visszamenőleg elemezte azoknak az embereknek a halálozási adatait, akiknek elmúlását éhínség, betegség vagy más szerencsétlenségek okozták.A kutatás során hét olyan populációt fedeztek fel, amelyekben az egy vagy mindkét nemre jellemző várható élettartam 20 év vagy annál kevesebb volt. Ezek között a csoportok között voltak rabszolgák, munkások a Karib-térségben és az Egyesült Államokban, éhínség áldozatai Svédországban, Írországban és Ukrajnában a 18., 19. és 20. században, valamint izlandiak, akik áldozatul estek az 1846 és 1882 közötti járványoknak.Libériában például az 1800-as években a nyugat-afrikai országba költöztetett amerikai rabszolgáknál volt a legmagasabb a halálozási ráta. Az első évek során több mint 40 százalékuk halt meg, valószínűleg a trópusi betegségekkel szembeni védtelenség és a gyenge immunrendszer miatt. Az akkoriban született csecsemők ritkán érték meg a második születésnapjukat. Az 1840-es években az írek jelentős csoportját sújtotta a burgonyafélék terméskiesése: várható élettartamuk több mint 15 évet zuhant.

Összességében a kutatók azonban felfedezték, hogy még akkor is, amikor a halálozás mindkét nem esetében nagyon magas, a nők átlagosan csaknem négy évvel és hat hónappal tovább éltek a férfiaknál. Amikor korosztály szerint lebontották az eredményeket, úgy találták, hogy a női túlélési előnyök nagy része a csecsemőhalandóság különbségeiből fakad: az újszülött lányok edzettebbek, mint az újszülött fiúk.

Az eredmények azt sugallják, hogy a nemek közötti viselkedési és társadalmi különbségek –például a kockázatvállalás vagy az erőszak tekintetében – nem adnak teljes körű magyarázatot a várható élettartamok eltérésére. Ehelyett válság idején a női előnyt nagyrészt biológiai tényezők, például a genetika vagy a hormonok magyarázhatják. Kimutatták például, hogy a fertőző betegségek ellen az ösztrogén hormon fokozza a szervezet immunvédelmét.