• A menekültek több mint fele 18 évesnél fiatalabb
  • Pontos adataink azonban nincsenek arról, hány gyermek kényszerült otthonának elhagyására
  • Márpedig enélkül még nagyobb veszélynek vannak kitéve
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

2016-ban több mint 12 millió gyermek élt szerte a világban menekültként vagy menedékkérőként. Becslések szerint további 23 millió gyermek lehet úgynevezett belső menekült – akit valamilyen háborús konfliktus (16 millió gyermek) vagy természeti katasztrófa (7 millió gyermek) űzött el az otthonából, de valahol a saját országában talált biztonságra.

Világszerte összesen 65,5 millió ember élt otthonától elszakítva 2016 végén, ami 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A menekültek száma 22,5 millió fő volt (a legtöbben, összesen 5,5 millióan Szíriából menekültek el a háborús konfliktus elől). A belső menekültek száma 40,3 millió volt, félmillióval kevesebb, mint 2015-ben, a helyzet e tekintetben Szíriában, Irakban és Kolumbiában volt a legsúlyosabb. A probléma azonban továbbra is világszerte óriási, az otthonukból elűzött emberek kétharmada belső menekült. És van még további 2,8 millió menedékkérő a világban, akik elhagyták országukat, és nemzetközi oltalomért folyamodtak.

2016-ban 80 gyermekből 1 kényszerült elhagyni az otthonát valamilyen háborús konfliktus miatt.

Ám ezek csak becslések, valójában ugyanis fogalmunk sincs, hogy hány menekült gyermek él távol a szülőhazájától.

Az UNICEF, az UNHCR, az IOM, az Eurostat és az OECD közös cselekvési tervet dolgozott ki azért, hogy végre globális képet kaphassunk a migrációs folyamatokról.

A következő problémákra igyekeztek rámutatni:

  • A menekültek mindössze 56 százalékáról vannak feljegyezve életkori adatok – vagyis csak kicsit több mint a felükről tudjuk, hogy hány évesek.
  • A belső menekültek alig 20 százalékának ismerjük az életkorát.
  • Az egyes befogadó országok közel negyede nem közöl korosztályos adatokat a befogadottakról – az afrikai országok 43 százaléka nem vezet ilyen statisztikákat.

A szakemberek szerint a menekült és befogadott gyermekekről szóló pontos információk hiánya megfosztja az érintett gyermekeket a szükséges védelemtől és a nekik járó szolgáltatásoktól, ezért lenne fontos, hogy az egyes, menekült gyermekekkel foglalkozó szervezetek jobban koordinálják a közös munkát, és alaposabb, legalább hasonló szabályok szerint készített kérdőívekkel dolgozzanak.

Nagyon nehéz ugyanis a sokszor egymástól nagyban eltérő adatokat összevetni, illetve nehézkes sok esetben egyáltalán hozzájutni az adatsorokhoz – így pedig még nehezebb megfelelően gondoskodni a menekült gyermekekről.

Már csak azért is rettentő fontos lenne, hogy pontosabb képet kapjanak a menekülteket segítő szervezetek a migrációs trendekről, különös tekintettel az otthonukat elhagyó (pláne az egyedül menekülő) gyermekekről, mert fiatal korukból fakadóan sokkal kiszolgáltatottabbak felnőtt társaiknál.

Az ENSZ adatai szerint ötből négy menekülő gyermeket ér valamilyen megpróbáltatás, miközben Európa felé tart. Kizsákmányolás, erőszak, anyagi és más természetű visszaélések: jellemzően ezekkel a nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a 18 év alatti, kísérő nélküli gyerekeknek, akik menedéket keresnek. Az emberkereskedők nem ritkán út közben prostitúcióra kényszerítik a gyermekeket is. Az ENSZ jelentése szerint a helyzet Líbiában a legveszélyesebb, ahol a helyi katonaság és a bűnözők is kizsákmányolják a menekülőket.

De többek közt azért is fontos lenne, hogy képet kapjunk a menekült gyermekek számáról és tartózkodási helyéről, mert az ENSZ 1989-ben elfogadott gyermekjogi egyezményének értelmében a gyermekeket minden esetben, különösen menekültként megilletik bizonyos jogok – amelyek szintén rendre sérülnek.

Az UNHCR felmérése például kimutatta, hogy az általános iskolás korú menekült gyermekek csupán 61 százaléka tudott tavaly iskolába járni, míg a nem menekült, azonos korúak körében ez az arány 91 százalék volt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának elemzése szerint minél idősebbek a gyermekek, annál rosszabb ez az arány: középfokú oktatásban világszerte már csak a menekült gyermekek 23 százaléka részesül a nem menekültek 84 százalékával szemben, és ez az arány a szegényebb (jellemzően például az afrikai) befogadó országokban mindössze 9 százalék.

Márpedig az integráció egyik kulcsa a sikeres oktatás – épp ezért lenne fontos, hogy menekült gyermekek is hozzáférjenek, éljenek éppen bárhol.

(Forrás: UNICEF)

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…