• A kampány még nem látszik a februári pártpreferencia adatokon – a legrészletesebb adatok nálunk
  • Nőtt a kormányváltók tábora, de közülük több mint egymillió választópolgár még nem talált magának pártot
  • A bizonytalan csoportok határozhatják meg a parlamenti választás kimenetelét
Závecz Tibor írása a Ténygyárnak
6 percnyi olvasnivaló

Nem rajzolódnak ki markáns tendenciák a pártok támogatottságában, bármennyire is sok kampányesemény volt az elmúlt hetekben. A Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka nevezte meg a leginkább kedvelt pártként, ez minimális, 1 százalékpontnyi csökkenés. A Jobbiknál érzékelhető leginkább a változás, araszolva, az elmúlt két hónapban 1-1 százalékponttal bővült a támogatói kör – jelenleg 11 százalékosak. Első alkalommal mértük együtt az MSZP-Párbeszéd listát, lényegében összeadódott a két párt korábbi támogatottsága, a politikai szövetséget 9 százalék preferálja. A Demokratikus Koalíció és az LMP tábora sem módosult az elmúlt egy hónapban, előbbi 5, utóbbi 4 százalékon áll. A kisebb pártok támogatottsága sem változott: a Momentum továbbra is 2 százalékos, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártoktól távolságot tartók csoportja 33 százalékos.

A biztos pártválasztók csoportja nem lett nagyobb, a választópolgárok nagyjából négytizede sorolható ide.  A választás előtt szűk két hónappal – amikor az adatfelvétel történt – az aktív és elkötelezett szavazók körében a Fidesz 51 százalékot ér el, a Jobbik 17 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd listáját az eltökélt szavazók 13 százaléka támogatja, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék. A Momentum az aktív szavazók 2 százalékára számíthat, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Január és február között 40-ről 43 százalékra nőtt a kormányváltást szorgalmazók aránya. Ennek a közel három és félmilliós csoportnak a nagyobb része, héttizede a tagolt ellenzéki térfél valamely pártját támogatja. A kormányváltók háromtizede, több mint egymillió választópolgár viszont politikai szándékához nem talál magának pártot. A jelenlegi aktivitás alapján e csoport április 8-án való részvétele mérsékeltnek tűnik, ugyanis mindössze 26 százalékuk ígéri biztosra, hogy ott lesz az urnáknál. Rajtuk kívül még 23 százalékuk valószínűsíti, hogy tényleges szavazóvá válik. Nagyjából tehát félmillió olyan kormányt váltani akaró választópolgár van, akik voksolást terveznek, de ehhez a hátralévő másfél hónapban azonosulnia kell valamely párttal. Ők jelentik az ellenzék elérhető tartalékát. Főképpen a vidéki városokban találhatók, kisebbekben, közepesekben és nagyobbakban egyaránt.

A kormány maradását kívánók aránya 37 százalék, ez 3 millió választópolgárt jelent (A múlt hónapban 38 százaléknyian voltak) Túlnyomó többségük Fidesz-szavazó (a kormánypárti tábor 2,6 milliós), nagyjából százezren más pártoknál vannak, s 300 ezren bizonytalanok, egyelőre nem sorakoztak fel a Fidesz mögé. Talán hattizedük megteszi, ennyien jelezték, hogy biztosan vagy valószínűleg elmennek voksolni. Ha így lesz, akkor a Fidesz körülbelül 150 ezer fővel növelheti táborát a kormánypárti bizonytalanok köréből.

Nemcsak a kormány mellett érvelő és a távozását kívánó aktuálisan bizonytalan csoportok határozhatják meg a parlamenti választás kimenetelét, hanem a pártok mostani szimpátiatáborának sikeres vagy sikertelen mozgósítása is. Jócskán van tennivalójuk ezen a téren, hiszen a Fidesz, a Jobbik és az DK táborának hat-hattizede ígéri, hogy biztosan elmegy szavazni. Ha a jelenlegi szimpatizánsok teljes körét szeretnék elvinni az urnákhoz, akkor a kormánypártnak 1 millió hívét kell aktivizálnia a hátralévő hetekben, a Jobbiknak 350 ezer, a DK-nak 150 ezer támogatóját kell meggyőzni arról, hogy ne hezitáljanak, hanem menjenek el szavazni. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP táborának 56-56 százaléka tekinti magát elszántnak a részvételében, ami azt jelenti, hogy a sikeres szerepléshez szimpatizánsaik maradék részét, 300 ezer illetve 150 ezer főt a kampány során rá kell bírniuk az áprilisi választáson való megjelenésre.

Módszertan:

Az adatfelvétel ideje: 2018. február 7-15. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban. Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok fele
töröltetné az internetről
saját személyes adatait

A magyarok 90 százaléka szerint nincsenek teljes biztonságban a személyes adatai A megkérd…