• Tízezrek halnak meg évente Amerikában fegyver által
  • Tavaly az év minden napjára jutott legalább egy tömeges lövöldözés
  • Idén eddig 45 olyan eset történt, ahol legalább négyen meghaltak vagy megsérültek
Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

Tizenheten haltak meg, és csaknem ugyanennyien megsérültek, amikor a floridai Parkland városának egyik középiskolájában az intézmény egyik korábbi tanulója, a 19 éves Nicolas Cruz lövöldözni kezdett. És mint minden ilyen eset után, az amerikaiak két részre szakadtak: egyesek a fegyvertartás szigorítását sürgetik, mások viszont még inkább felfegyvereznék az országot (egyébként Donald Trump, az USA elnöke is az utóbbiak táborát szaporítja).

50 nap telt el 2018-ból, az Amerikai Egyesült Államokban ez idő alatt összesen 7 145 embert lőttek meg, közülük 1 977-en meghaltak. Az áldozatok közül 74-en 11 évesnél fiatalabb, 394-en 12 és 17 év közötti gyerekek voltak.

Idén a Mass Shooting Tracker összesítése alapján ez volt a 45. tömeges lövöldözés az Egyesült Államokban, vagyis jóformán minden napjára jutott az évnek egy olyan tragédia, amelyben legalább négyen megsérültek vagy meghaltak. A nagy publicitást kapott, február 14-i floridai lövöldözés óta további 4 hasonló eset történt, ezeknek összesen 6 halálos áldozatuk és 15 sérültjük van.

10 perc alatt 58 embert ölt meg

2017-ben összesen 427 hasonló tömeges lövöldözés történt Amerikában, amelyek közül egy kiemelkedik: a 64 éves Stephen Paddock október elsején állította fel az egyetlen ember által véghezvitt lövöldözés csúcsát, amikor körülbelül 10 perc alatt 58 embert ölt meg, és több mint ötszázat megsebesített Las Vegas-i hotelszobájának ablakából.

De mégsem 2017 volt a legsúlyosabb év a fegyveres támadások tekintetében: 2016-ban jóval több, 477 hasonló támadásban több mint 600 ember vesztette életét fegyverek által. És ezek csak azok az esetek, amikor egy támadó 4 embernél többet gyilkolt vagy sebesített meg…

A Gun Violence Archive többek közt azt is listázza, hogy az Egyesült Államokban hány olyan fegyveres támadás történt, amelyben el is dördült a fegyver: csupán 2018. február 18-án 61 ilyen esetet jegyeztek fel, ezekben 16 ember vesztette életét.

Óhatatlanul is felmerül a kérdés: ha ennyi gyilkosság történik, miközben Amerika jóformán állig fel van fegyverezve, vajon miért nem tesz ez ellen semmit a hatalom?

Mindenkinek jut belőle

Az amerikai alaptörvény második módosítása véste kőbe még 1791-ben, hogy minden amerikai állampolgárnak joga van saját fegyvert tartani és hordani, ettől a jogától pedig senki sem foszthatja meg. Mondhatnánk erre persze azt, hogy az azóta eltelt több mint 300 évben jelentősen megváltoztak a helyi viszonyok, és összehasonlíthatatlan mértékben javult a közbiztonság – ez azonban az amerikaiakat nem zavarja.

Becslések szerint Amerikában mintegy 270 millió lőfegyver van lakossági kézben – ami 100 lakosonként 89 lőfegyvert jelent. Egy 2014-es felmérés alapján azonban a fegyvertulajdonosok száma 2010-re jelentősen visszaesett, az amerikaiak mindössze 32 százaléka élt ekkor olyan háztartásban, amelyben volt lőfegyver (az 1980-as években még 50 százalék körüli volt ez az arány). Vagyis a többség nincs felfegyverezve, akinek viszont van, az nem áll meg egynél – arra pedig még csak becslések sincsenek, hogy hányan tartanak illegálisan fegyvert maguknál.

Előbb lőnek…

Emellett érdemes kiemelni egy olyan statisztikát is, amelyet toronymagasan vezet az USA: a Washington Post 2015 óta listázza, hány embert ölt meg a rendőrség (2016-ban ezért a projektért Pulitzer-díjat is kaptak). Tavaly 987 ember haláláért volt felelős az amerikai rendőrség, ami valamivel több, mint 2016-ban (963 áldozat) és némileg kevesebb, mint 2015-ben (995 áldozat) volt. Csak a viszonyítás kedvéért: a német rendőrség 16, a francia 10, a brit pedig 4 embert lőtt le tavaly.

Az FBI adatai szerint egyébként 2017-ben 46 rendőrt öltek meg szolgálatban, míg egy évvel korábban csaknem másfélszer annyi, 66 volt a hatósági áldozatok száma.

Néhány fontosabb megjegyzés a Washington Post listájáról:

  • Az áldozatok közül 68-nál semmilyen fegyver nem volt, 26-nál csupán játékfegyver, 156-esetben az áldozatnál kést találtak, és csupán 579-en rendelkeztek valamilyen lőfegyverrel.
  • Az amerikai rendőrség által lelőtt személyek kevesebb mint fele volt fehér bőrű tavaly, míg a feketék aránytalanul nagy számban jelentek meg: míg a lakosság csupán 12 százaléka afroamerikai, a halottak 23 százaléka a körükből került ki.
  • 298 személy lelövésének pillanatában még nem töltötte be a 30-at, 28-an kiskorúak voltak, és az áldozatok közt csupán 45 nő volt.
  • Ami viszont mind közül talán a legriasztóbb adat: az összes lelőtt áldozat csaknem negyede, 236 ember valamilyen mentális betegséggel küzdött.

2018-ban pedig már 126-an estek áldozatul a hatóság beavatkozásainak, vagyis naponta több mint 2 embert lőnek le rendőrök Amerikában.

A lobbi ereje

Az elmúlt években talán 2011-ben reménykedtek a leginkább a fegyvertartást ellenzők abban, hogy a törvényt szigorítják: ebben az évben a demokrata Gabby Giffords képviselőt egy rendezvényen lőtte fejbe egy támadó, majd a tömegre is lőni kezdett, a merényletnek összesen 6 halálos áldozata volt.

Sokan úgy gondolták, hogy egy ilyen merénylet felrázza a Fehér Házat, ám Barack Obama a tragédia utáni beszédében úgy fejezte ki együttérzését az áldozatok családtagjainak irányába, hogy egyetlenegyszer sem mondta ki a fegyver szót. A fegyverlobbi újra erősebbnek bizonyult.

A probléma ugyanis az, hogy az NRA (National Rifle Association, Nemzeti Fegyverszövetség) olyan nagy befolyással bíró politikai erő, amelyet megdönteni jól láthatóan nem lehet – jöjjön akárhány tragédia, akárhány mészárlás, a fegyverszövetség csak profitálni tud ezekből az esetekből.

Egészen megdöbbentő, hogy például 1999-ben, miután egy gimnáziumban 2 diák 13 embert ölt meg, az NRA tagjainak száma látványosan megnőtt.

És nem csak a tagok száma nő ilyenkor.

2012-ben egy újabb iskolai mészárlás után (amelyben 20 gyerek és 6 felnőtt halt meg), Obama ismét nekifutott a fegyvertörvény szigorításának, a feladattal Joe Biden alelnököt bízta meg. Az NRA válasza erre csupán annyi volt: a fegyveres rosszfiúkat csak a fegyveres jófiúk győzhetik le. Obama végül Joe Manchin demokrata képviselőt kérte fel a fegyvertartók meggyőzésére, aki egyébként szintén az NRA tagja volt, de a Sandy Hookban történt mészárlás után maga is sürgette a szabályok szigorítását. A javaslat mégis elbukott, az NRA pedig tovább erősödött.

Bármennyire is meglepő ugyanis, az ilyen, tömeges mészárlások után a közvélemény nem követeli egyöntetűen a fegyvertartás szigorítását. Sőt, a Pew kutatása szerint az ezredforduló óta inkább a fegyvertartást támogatók száma nőtt jelentősen, a lövöldözések után pedig rendre megugrik a fegyvergyártó cégek részvényeinek ára is.

Az biztos, hogy bonyolult, megosztó kérdésről van szó. A kutatások közt sok egymásnak is ellentmond (attól függően, hogy támogató vagy ellenző elemzésről van szó, akár ugyanazokat az adatokat is fel lehet használni két teljesen eltérő értelmezéshez), és amíg a fegyverlobbi az egyik legjelentősebb anyagi és támogatói bázissal bír, a politika nehezen tud szabadulni a befolyásolás lehetőségétől.

De ettől még a tény tény marad: azokban az amerikai államokban, ahol szigorúbban szabályozzák a fegyvertartást, kevesebben halnak meg fegyver által.

A döntéshozók felelőssége

És ha már az előbb kiemeltük a kutatások közti ellentmondások lehetőségét, fontos megemlíteni azt is, hogy a közvélemény befolyásolására alkalmas elemzések helyzete is meglehetősen bonyolult Amerikában.

1996-ban az NRA nyomására a republikánus Joe Dickey egy módosító javaslatot csempészett be a költségvetési salátatörvénybe (Dickey egyébként utólag beismerte, hogy megbánta ezt a javaslatot), aminek következtében a legnagyobb amerikai közegészségügyi intézmény, a Center for Disease Control (CDC) nem finanszírozhatott többé a fegyvertartás hatásait mérő kutatásokat. Az NRA-t állítólag egy 1993-as kutatás dühítette fel igazán, amit a CDC finanszírozott, és amely összefüggést mutatott ki a gyilkosságok és öngyilkosságok, illetve a fegyverek száma között.

2015 decemberében például 200 orvos nyújtott be petíciót a Kongresszus elé, amelyben a tiltás feloldását követelték – alig néhány órával azelőtt, hogy San Bernardóban egy házaspár 14 embert megölt és 21-et megsebesített egy egészségügyi dolgozóknak tartott munkahelyi banketten.

A Dickey-módosító azóta is életben van. A Center for Gun Policy and Research 2014-es jelentése pedig azt is megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a politikai döntéshozók csak tovább nehezítették a tisztánlátást. Donald Trump pedig többször is kijelentette: ő a fegyverek pártján áll. Miközben Amerikában évente tízezrek halnak meg fegyver által.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…