• Bölcsészdiplomával sem lehetetlen kielégítő állást találni
  • A bölcsészek 87%-a elégedett a munkájával
  • A diákok többsége nem amiatt tanul angolt, történelmet vagy filozófiát, mert ezeken a területeken szeretne elhelyezkedni
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Általánosan elterjedt az a nézet, amely büfészakoknak vagy legalábbis kevésbé hasznosaknak tekinti a bölcsészképzéseket, szemben a mérnök- vagy közgazdászképzésekkel. A szakválasztás előtt álló diákok gyakran szembesülnek azzal a figyelmeztetéssel, hogy bölcsészdiplomával rendkívül nehéz elhelyezkedni a munkaerőpiacon, jól fizető állást találni pedig még inkább. A Forbes például karrierépítés szempontjából az antropológiát és az archeológiát tartja a legrosszabb szakoknak.

Az American Academy of Arts & Sciences nemrégiben végzett kutatása megpróbál leszámolni ezzel a mítosszal. A népszámláláson és egyéb állami adatokon, valamint a Gallup közvélemény-kutatásán nyugvó vizsgálat nem tagadja, hogy akik mérnökként vagy természettudósként végeztek, átlagosan többet keresnek, mint akik humán tanulmányokat folytattak. Ugyanakkor a különbség jóval kisebb, mint amire az általános vélekedésből következtetni lehet, és idővel le is csökken.

Az amerikai kutatás a fizetés mellett a munkával való elégedettség más összetevőit is megvizsgálta, s ezekből kiderült, hogy a bölcsészdiplomások nem olyan boldogtalanok a szakmájukban, mint amilyennek azt a közvélemény beállítja. A kutatás szerint 2015-ben az alapszakos bölcsészdiplomával rendelkező munkavállalók 87 százaléka volt elégedett az állásával. Azzal a kijelentéssel, hogy „Nagyon érdekesnek találom a munkám”, a bölcsészdiplomások nagyobb arányban értettek egyet, mint a társadalomtudományi vagy a pénzügyi diplomával rendelkezők. Arra a kérdésre pedig, hogy azt csinálhatja-e mindennap, amiben a legjobb, a bölcsészdiplomások nagyobb aránya válaszolt igenlően, mint a mérnöki diplomával rendelkezők.

Az új vizsgálat arra is rámutatott, hogy miben maradnak el a bölcsészek más diplomásokkal szemben. Csupán 30 százalékuk mondta, hogy a munkájuk szorosan kapcsolódik a tudományterülethez, és több mint egyharmaduk semmilyen kapcsolatot nem tapasztalt a kettő között. Ennek egyik oka, hogy a diákok többsége nem amiatt tanul angolt, történelmet vagy filozófiát, mert ezeken a területeken szeretne elhelyezkedni, hanem a megszerezhető készségek miatt. Ezért a jövőben további kutatásokra lesz szükség, hogy megtudjuk, melyek azok a humán szakokon tanított képességek, amelyek a munkaerőpiacon is hasznosíthatóvá válnak az elkövetkező évtizedekben.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…