• Felfedezték, hogy a genom – saját biológiai óráját követve – hatással van az agyat és testet érintő betegségekre
  • Főemlősök testszöveteit vizsgálva a DNS eltérő aktivitási szintjeit figyelték meg különböző napszakokban
  • Az eredmények a Salk Intézet kutatásán alapulnak
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Mindennek megvan a maga ideje. Ez a kijelentés természetesen számtalan emberi cselekvésre lehet igaz, ám a Salk Intézet egy új kutatása szerint még molekuláris szinten is van igazságtartalma.

Február 8-án a Science tudományos magazinban publikált eredmények szerint génjeink körülbelül 80%-ának aktivitásában kirajzolódó mintázatok egynapos, ciklikus ritmus szerint alakulnak. A tárgyalt gének agyi és más testi szöveteinkben is fellelhetőek. Az, hogy ezek a szövetek működésükben egy cirkadián ritmust követnek, már korábban is ismert volt a tudósok körében, azonban arra most először derült fény, hogy ez a dinamika a DNS-ünk transzkripciója során is jelentőséggel bír. Ez a folyamat egyébként a DNS-ből létrejövő RNS-ek képződését jelöli.

Mindennek a napi dinamikáját kiemelt fontosságú megismerni, hiszen a tudósok szerint huszonnégy órás bioritmusunk megtörése akár depressziót, rákos vagy szívmegbetegedéseket is okozhat. Jelen felfedezés is nagyban hozzájárulhat akár százötven különböző betegség elleni hatóanyag működésének optimalizálásához.

A kutatók egyébként RNS-szekvenciák vizsgálata során több tucat főemlős testszövetét elemezték huszonnégy órán keresztül, minden második órában. Az eredmények értelmében minden szövet tartalmazott olyan gént, amelyek esetében a gén termékeinek szintetizálása igencsak eltérő aktivitást mutatott az egyes napszakok elteltével. Például a legtöbb vizsgált szövet esetében a szintetizáció kora reggel, illetve kora délután ért el kiemelkedő értékeket, és este csökkent le viszonylag alacsony szintre.

A proteineket kódoló gének körülbelül 81,7%-a követte a napi ritmust, ez a tárgyalt dinamika igencsak nagy elterjedtségére utal. A kutatás eredményei a későbbiekben a késő esti életmód, illetve a változó műszakokban történő munka élettani hatásainak jobb megértését segíthetik – az öregedésről való ismereteink gyarapítása mellett (hiszen az öregséggel mind nagyobb gyakorisággal törnek meg a biológiai ritmusok).

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…