• A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be
  • A vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el
  • Kettős kihívás a vállalkozások számára: meg kell találniuk az arany középutat a hatékonyság és a költségek között
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

A világ négy legnagyobb – big four – könyvvizsgáló cégeinek egyike, a PwC kétéves rendszerességgel készíti el világméretű, átfogó elemzését a gazdasági bűnözésről. A 2017-ben elvégzett felmérés alapján most publikált összegzés részletesen tárgyalja a Magyarországra jellemző állapotokat.
A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be.
Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi minősül visszaélésnek, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében.
Itt az idő, hogy a szervezetek a visszaélésekhez egy új, holisztikusabb szemléletmóddal közelítsenek – javasolja a PwC –, felismerve, hogy azok nem pusztán kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyékiparágat hoznak létre. Mivel a visszaélések rejtve zajlanak, veszélyes nem ismerni a szervezeten belüli hatásmechanizmusukat.
Az elemzés négy fő fejezeten – Magyarországi körkép-kórkép; Visszaélések napjainkban; Felkészültségből jeles?; Állítsuk a technológiát a visszaélések elleni küzdelem szolgálatába! – keresztül, átfogóan vizsgálja a világszerte megfigyelhető jelenségeket és azon belül pozícionálja a magyarországi gazdasági bűnözésre jellemző adatokat.
A felmérés szerint a globális szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%.

Vakfolt: csak ötödik a korrupció

Meglepő módon a vesztegetés és korrupció 2007 óta először nem került a három leggyakoribb magyarországi gazdasági bűncselekmény közé; csak az ötödik helyet foglalja el, köszönhetően annak, hogy a válaszadók mindössze 19%-a találkozott korrupcióval a saját cégénél az elmúlt 24 hónapban – a kissé emelkedő kelet-európai és globális trendek ellenére.
Jelentős ugyanakkor azoknak a magyarországi válaszadóknak az aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (59%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekinti a PwC a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon.
A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik az „újfajta” visszaélések, amelyek jelentősége olyan mértékben nőtt, hogy a felmérésben első alkalommal tüntették fel azokat külön kockázati tényezőkként. Ilyenek például a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%) és az üzleti szabályszegés (28%), amelyek a válaszokban megjelölt összes visszaélés közül a második, illetve negyedik helyen állnak.
Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felméréshez képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” („frenemies”), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.
Az elkövetőket bemutató statisztikát közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy az elkövetők jellemzően az üzemeltetési és gyártási területeken dolgoznak, de a szervezet bármelyik szintjéről kikerülhetnek. A magyar minta alapján az esetek 44%-ában az elkövető a közép-/felsővezetéshez tartozott.

Kiberbűnözés

A kiberbűnözés a 2016-ban készült legutóbbi felmérés óta jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény.
A válaszadók 31%-a tapasztalt valamilyen számítógépes bűnözéssel kapcsolatos visszaélést, és Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet. A gazdasági bűncselekmények közül a kiberbűnözés területén mérte a PwC az eddig legnagyobb mértékű növekedést.
Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44%) és az adathalászat (37%) fordul elő.
A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen rendelkeznek kiberbiztonsági programmal a kibertámadások elhárítására. A 2016-os felmérésben mért 42%-kal szemben idén a megkérdezettek 72%-a nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik kiberbiztonsági programmal a támadások elhárítására.
Ugyanakkor a magyarországi válaszadók 10%-a úgy nyilatkozott, hogy cége nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

Tudatossági hézag – 100%

A PwC 2018. évi magyarországi gazdasági bűnözésről és visszaélésekről szóló felmérése szerint a megkérdezett hazai vállalatok több mint fele tapasztalt valamilyen gazdasági bűncselekményt az elmúlt 24 hónapban, ami a legutóbbi felméréshez képest 100%-os növekedést jelent.
Ez az eredmény azonban félrevezető – figyelmeztetnek az elemzés készítői –, hiszen valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult. A jelentés erre a tudatossági hézagra igyekszik felhívni a figyelmet, nemcsak azt vizsgálva, ami látható, hanem azokat a vakfoltokat is, amelyektől a vállalatok nem veszik észre a körükben zajló visszaéléseket, illetve azt, hogy mit lehetne és kellene tenniük azok ellen.
Minden vállalatnál előfordulhatnak vakfoltok. Leggyakrabban ezekre csak valamilyen incidens kapcsán derül fény – legyen az kibertámadás, hatósági vizsgálat, bűnüldöző szerv intézkedése, kínos tartalmú sajtóanyag, vállalaton kívülről, illetve belülről érkező figyelmeztetés. Ugyanakkor az ilyen vakfoltok feltérképezése nyomán megelőző intézkedések tehetők, illetve jelentősen javítható a visszaélések elleni erőfeszítések hatékonysága.

100 ezer dollárnál többet veszítettek Magyarországon

A válaszokból az derült ki, hogy a gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45%-a 100 000 amerikai dollárnál többet veszített Magyarországon. Globális szinten a válaszadók 64%-a nyilatkozott úgy, hogy a veszteség 1 millió dollárt is elérhetett; 16% esetében a veszteség 1–50 millió dollár között mozgott. Az egyedüli szembetűnő különbség az, hogy egyetlen magyarországi válaszadó sem számolt be 50 millió dollár feletti veszteségről.
A járulékos költségek, például a vizsgálatok és beavatkozások költségei azonban lényegesen megnövelhetik az összköltséget. Magyarországon minden második vállalat legalább ugyanannyit költött vizsgálatokra vagy egyéb beavatkozásokra, mint amennyibe maga a visszaélés került.
Kétélű fegyver a technológia
A visszaélések kapcsán gyakran felmerül, hogy a technológia kétélű fegyver: egyszerre jelent fenyegetést és védelmet a vállalkozásoknak. A technológia olyan mértékben jelen van minden üzleti folyamatban, beleértve az ügyféloldali területeket is, hogy a visszaélések elleni küzdelemben történő felhasználása – hogyan alakítunk ki egyensúlyt a biztonság és a túlzott óvatosság között – immár központi kérdés az ügyfél-elégedettség szempontjából.
Nagyfokú körültekintést igényel, hogy mit és mikor érdemes beszerezni. Egyes vállalatok olyan kialakulóban lévő vagy diszruptív technológiákba fektetnek, amelyeket aztán nem alkalmaznak optimálisan. Más vállalatok túl későn fognak hozzá, ezért alulmaradnak a visszaélések felderítésében, illetve a lehetséges gócpontok megtalálásában. A magyarországi felmérésre adott válaszok is hasonló tapasztalatokat támasztanak alá. Míg a vállalatok felkarolják a technológiát a visszaélések és/vagy a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben, és pozitívan ítélik meg az így elérhető képességeket, a megkérdezett cégek közel egyötöde (19%) „egyetért” vagy „teljes mértékben egyetért” azzal az állítással, hogy a náluk alkalmazott technológiai megoldások túl sok riasztást vagy vakriasztást eredményeznek. Pedig csak a meglévő rendszereiket kell megfelelően kalibrálniuk, finomhangolniuk – javasolja a PwC.

Az arany középút megtalálása

A világméretű felmérés meglepő módon azt mutatja, hogy a feltörekvő piacokon működő vállalatok a fejlett országokhoz képest gyorsabb ütemben fektetnek be fejlett technológiákba, így például a mesterséges intelligenciába – ennek oka valószínűleg az, hogy így akarnak felzárkózni olyan területeken, ahol más országok már jelentős összegeket invesztáltak az infrastruktúrába. A magyarországi válaszok is ezt a vélekedést támasztják alá: a fejlett technológiák számos típusát használják különböző célokra.
Világosan látszik, hogy az innovatív technológiák visszaélések elleni használata ma már világméretű jelenség. A technológia elterjedtsége és a visszaélések lopakodó növekedése kettős kihívást jelent a vállalkozások számára: meg kell találniuk az arany középutat a hatékonyság és a költségek között, ugyanakkor nem hagyhatják, hogy a technikai eszközökben és felkészültségben egyaránt élen járó csalók felülkerekedjenek.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A magyarok a családtagjaiknak
hisznek, nem a kormánynak

A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rends…