• Évente 95 ezer dollárból a világon már szinte mindenhol jól lehet élni
  • A pénz csak egy bizonyos szintig hoz jóllétet, utána inkább frusztrációt szül
  • A boldogság nem azon múlik mennyit költünk, hanem hogy mit veszünk a pénzünkből
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

A pénz nem boldogít – hallani sokszor. De azért nem árt ha van – teszik hozzá a legtöbben magukban. A pénz fontos szerepet játszik egy ember lelki és fizikai jóléte szempontjából, de vajon mekkora az az összeg, amiről az emberek azt tartják: ha nem is garantálja, de legalább képes megalapozni a boldogságot? Erre keresték a választ az indianai Purdue University kutatói a Gallup World Poll eredményeinek segítségével: 164 országból összesen 1,7 millió ember adatait összesítették. A megkérdezettek évente átlagosan 95 ezer dollárban (körülbelül 23 millió 750 ezer forint) határozták meg azt az összeget, amelyből szerintük egy ember biztosan jó életkilátásokkal, gondtalanul élhet. Ennél valamivel alacsonyabbra, 60-75 ezer dollár (15-19 millió forint) közé tették azt a pénzmennyiséget, amennyi ha nem is nyújt hosszú távú biztonságot, legalább az érzelmi jóllétet biztosíthatja számukra.

Természetesen a gyerekek száma, és a házastársak nagyban befolyásolhatják ezt a becslést, éppen ezért a kutatók ebben az esetben egyedülállókat vizsgáltak, hogy minél több „torzító tényezőt” kizárjanak. Mert az sem mindegy, hogy valaki hol él – egészen más a boldogsághoz szükséges pénzmennyiség például New York-ban, mint Alabamában, vagy éppenséggel Indiában. A kutatást vezető Andrew T. Jebb szerint nagy eltérések vannak a világ különböző régióiban: a gazdagabb területeken sokkal több pénz kell a boldogsághoz, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy az emberek a körülöttük élők életszínvonalához hasonlítják a saját helyzetüket. Így Kelet-Ázsiában, Ausztráliában, Új-Zélandon valamint Nyugat- és Észak-Európában az érzelmi jólléthez szükséges éves összeg a megkérdezettek szerint átlagosan 50 ezer dollár (12,5 millió forint), a Közel-keleten például 110-125 ezer dollár (27,5-31 millió forint), a világ többi részén viszont ennél kevesebb is elég. Kelet-Európában és a Balkánon például 35 ezer dollárra (körülbelül 8,75 millió forint) becsülik azt a küszöbértéket, ami mellett az emberek már elégedettek lehetnek az életükkel.

A kutatók emellett arra is egyértelmű bizonyítékokat találtak, hogy a pénz egy bizonyos szint felett már nem tesz boldogabbá – a fenti összegeknél többet keresők kevésbé elégedettek az életükkel és az érzelmi jóllétük sem olyan biztos. Akik ennél is többet keresnek, és az alapvető szükségleteiken – mint az étel vagy a lakhatás – túlmenően sok minden mást is megengedhetnek maguknak, a fogyasztás önmagában egyfajta szükségletté válik. Ők folyamatosan másokhoz hasonlítgatják magukat, és azt figyelik, a másiknak mennyivel van több vagy jobb vagyontárgya, ez viszont sokkal inkább frusztrálttá teszi őket, mint boldoggá.

Ezt a jelenséget árnyalja tovább egy másik, a Harvard és az University of British Columbia kutatói által végzett kutatás, ami szintén a pénz és a boldogság kapcsolatát vizsgálta. Michael Norton, a Harvard pszichológus professzora szerint a pénz önmagában tényleg nem boldogít, a dolog leginkább azon múlik, hogy mire költünk. Vizsgálatuk arra jutott, hogy az emberek leginkább különböző fogyasztási cikkekre költik el a pénzüket, és a leggyakrabban maguknak vásárolnak. Csak éppen ez szinte semmilyen módon nem befolyásolja a boldogságukat – akármennyi dolgot is vásárolnak, ez jelentősen nem zökkenti ki őket az érzelmi állapotukból sem pozitív, sem negatív irányba. Vagyis valahogy másképpen kell elkölteni a pénzt, ha jobban szeretnék érezni magukat.

A kutatóknak ebben a kérdésben sikerült egy újabb szólás igazságtartalmát igazolni, nevezetesen: jobb adni, mint kapni. Eredményeik alapján azok az emberek, akik másokra költötték a pénzüket – legyen szó jótékonyságról, egy apró ajándékról vagy egy ebédmeghívásról – sokkal boldogabbnak érezték magukat, mint akik magukra költöttek. Emellett már az is tudományos tény, hogy a hamar értéküket veszítő ruháknál, használati tárgyaknál, műszaki cuccoknál sokkal jobban megéri élményekre költeni. Mindennek az a magyarázata, hogy mások megajándékozása, egy utazás, kirándulás vagy egy vacsora mind közösségi élmények, ahol más emberekkel érintkezhetünk. A kutatók szerint végső soron a másokkal való interakció, élmények és a beszélgetés teszik boldoggá az embert. Vagyis Michael Norton szerint a pénz akkor képes boldogítani, ha az ember másokkal együtt töltött időt „vásárol” belőle. (Big Think)

 

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…