• A 138 ezer forintos minimálbér kevesebb mint negyede a listavezető luxemburginak, de több mint másfélszerese a bolgárok minimálbérének
  • Magyarországon jobb minimálbéresnek lenni, mint hat másik EU-tagállamban, de rosszabb, mint például Romániában
  • Romániában (11,7%), Bulgáriában (5,4%) és Lengyelországban (3,6%) a magyarországinál is nagyobb ütemben nőttek a minimumfizetések
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Magyarországon a minimálbér idén 138.000 forint. Ahhoz, hogy megállapítsuk, sok-e ez vagy kevés, érdemes megnézni, mi a helyzet Európa többi országában. Természetesen a minimálbér összege nem elsősorban attól függ, hogy mások hogyan alakítják az erről szóló szabályokat, hanem többek közt egy ország gazdasági lehetőségeitől, termelékenységétől és főként a politika által hozott döntésektől. Azonban a nemzetközi összehasonlítás segíthet minket abban, hogy megítéljük, mennyire sok ez a 2018. januári árfolyamon 444 eurós magyar minimálbér.

Az összehasonlításhoz az Eurostat adatait használtuk. Az európai statisztikai hivatal szerint az EU 28 tagállamából 22-ben van minimálbér, a kivételek közé pedig többnyire kifejezetten fejlett országok tartoznak, így Dánia, Ausztria, Finnország, Svédország, Olaszország és Ciprus. Persze az utóbbi országok esetén sem lehet bármilyen alacsony fizetést adni, sőt: a szakszervezetek és munkáltatók közötti megállapodás sokszor keményebb feltételeket ró a vállalatokra, mint az általános nemzeti minimálbér rendszere. Az EU-tagjelölt országok mindegyike – Albánia, Szerbia, Törökország, Macedónia és Montenegró – bevezette már a minimálbért, közülük az albánok kapják a legkevesebbet (181 euró), a törökök a legtöbbet (446 euró), ez utóbbi lényegében megegyezik a magyar minimálbérrel (444 euró).

Az Eurostat a minimálbér összege alapján az uniós országokat három kategóriában sorolta. Az első kalapba azok a tagállamok kerültek, ahol 500 eurónál kevesebb a minimálbér. Nem meglepő módon ide tartozunk, a magyar 444 euró a középmezőnynek felel meg. A legrosszabb fizetést Bulgáriában kapják a minimálbéresek (261 euró), és a magyarok megelőzik Litvániát, Lettországot és Romániát is, valamivel többet visznek haza azonban a csehek, a horvátok és a szlovákok, akik majdnem meghaladták az 500 eurós klaszterhatárt. A második kalapba az 500 és 1000 euró (körülbelül 150 és 300 ezer forint) közötti minimálbérek kerülnek, ide tartozik Észtország, Lengyelország, Portugália, Görögország, Málta, Szlovénia és Spanyolország. Utóbbiban már nem olyan rossz minimálbéresnek lenni, a 859 eurós (kb. 270 ezer forint) fizetéssel bizonyára már nálunk is sokan elégedettek lennének.

A legfejlettebb országok – az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Írország és Luxemburg – azt is megengedhetik maguknak, hogy 1000 eurónál magasabbra lőjék be a minimálbér szintjét. Közülük a „legalacsonyabb” az 1401 eurós fizetés Angliában, a legmagasabb pedig az 1999 eurós bér Luxemburgban, ez utóbbi több mint 600 ezer forintnak felel meg. Ez csaknem annyi, amennyit Magyarországon egy parlamenti képviselő keres.

Az Eurostat azonban azt is vizsgálta, hogy mennyit érnek ezek a fizetések a valóságban, ugyanis országonként igencsak eltérő a termékek és szolgáltatások ára; nyilvánvalóan többe kerül az étel vagy a fodrász Svájcban, mint Romániában. Ez alapján a magyar minimálbér nem is számít rossznak, a 444 eurós fizetéssel jobbak vagyunk, mint a bolgárok, lettek, litvánok, csehek, észtek és a szlovákok, azonban például Romániában – épp az alacsonyabb árak miatt – valamivel jobban ki lehet jönni a minimálbérből, mint Magyarországon. A legtöbbet Luxemburgban, a legkevesebbet Bulgáriában tudunk vásárolni, ha minimálbért kapunk a munkáltatónktól.

Az nem túl jó jel, hogy a magyar minimálbér már a 2014-es adatok szerint is meglehetősen közel állt a mediánjövedelem szintjéhez. Ez utóbbi szám azt jelzi, hogy mennyi pénzt kap a legtöbb dolgozó Magyarországon. Ez a minimálbér-emeléssel valószínűleg még tovább nőtt, de arról, hogy az alkalmazottak hány százaléka keres kevesebbet, mint a minimálbér 105 százaléka, csak négy évvel ezelőtti adatok állnak rendelkezésre. Eszerint Magyarországon jelentősen megnőtt a relatíve keveset keresők aránya. Ami viszont jó hír, hogy hazánk egyike annak a négy országnak, amelyek 2010 és 2014 között 2 százaléknál nagyobb mértékben tudták emelni a minimálbért. Nálunk 2,3 százalékkal lett magasabb a minimálbér, de Romániában (11,7%), Bulgáriában (5,4%) és Lengyelországban (3,6%) még a magyarországinál is nagyobb ütemben nőttek a minimumfizetések.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…