• Nem feltétlenül igaz, hogy a diákok digitális ismeretei és technológiai irányultságai jobb tanulási eredményekhez vezetnek
  • Kaliforniában törvény írja elő, hogy minden egyetemi tankönyvnek elérhetőnek kell lennie elektronikus formában is
  • A médium nem számít általános kérdések tekintetében (mint például a szöveg fő elgondolásának megértése)
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Manapság a diákok digitális bennszülöttekként definiálják magukat, hiszen az övék az első olyan felnövő generáció, amelyet okostelefonok, e-bookok és tabletek vesznek körül.

A tanárok, a szülők és a politikai döntéshozók is elismerik a technológia növekvő befolyását, és természetesen reagálnak is erre. Megjelentek különböző befektetések az oktatási technológiákban, több helyen pedig már használják az e-formátumú könyveket is. 2009-ben bevezettek egy törvényt Kaliforniában, amely előírja, hogy minden egyetemi tankönyvek elérhetőnek kell lennie elektronikus formában is,  2011-ben pedig a floridai törvényhozók fogadtatták el azt a jogszabályt, amely előírja az állami iskolák tankönyveinek digitálissá alakíttatását.

Tekintettel a tendenciára, a tanárok, a diákok, a szülők és a döntéshozók feltételezhetik, hogy a diákok digitális ismeretei és technológiai irányultságai jobb tanulási eredményekhez vezethetnek. Egy kutatás azonban bebizonyította, hogy ez nem feltétlenül igaz.

A tanulmányban részt vevő kutatók a nyomtatott és a digitális média közötti különbségekre összpontosítottak, a tanulás és szövegelemzés dimenziójában. Bár az oktatásban megjelenő technológiák új formái – mint például a digitális tankönyvek – hozzáférhetőbbek és könnyebben hordozhatók, helytelen lenne feltételezni, hogy a diákok automatikusan többet és nagyobb kedvvel használják a digitális olvasmányokat, egyszerűen azért, mert jobban szeretik a formátumot.

A kutatás jelentős eltéréseket tárt fel. A diákok azt mondták, hogy jobban kedvelik és jobban is teljesítenek akkor, ha valamilyen képernyőről tanulhatnak.  Tényleges teljesítményük azonban ellentmondást mutatott.

Az 1992 óta végzett kutatások áttekintéséből kiderült, hogy a diákok jobban megértették a kinyomtatott információkat olyan szövegekhez képest, amelyek hosszabbak voltak, mint egy oldal, tehát görgetniük kellett az adott oldalon. Ezeknek a mintáknak a további feltárása érdekében három tanulmányt készítettek a kutatók, amelyek az egyetemi hallgatók átlagos információmegértési képességeit vizsgálták papír alapú és képernyőn lévő szövegek tekintetében.

Miután elolvasták a két részt, egy online és egy nyomtatott példányt, a diákoknak három feladatot kellett elvégezniük: ismertessék a szövegek fő elképzelését, írják le az elolvasott szöveg kulcsfontosságú pontjait és más releváns tartalmakat, amelyekre emlékeznek. Amikor elkészültek, megkérték őket, hogy ítéljék meg az értelmezésüket.

A kutatások során az elolvasandó szövegek hosszúságban különböztek, és különböző adatokat gyűjtöttek belőlük (például az olvasási időt). Mindazonáltal néhány olyan kulcsfontosságú állítást is sikerült megfogalmazniuk, amelyek új fényt vetnek a nyomtatott és a digitális tartalom közötti különbségekre:

  • A hallgatók túlnyomó többsége inkább digitálisan olvas.
  • Az olvasás lényegesen gyorsabb volt az interneten, mint a nyomtatott formátumban.
  • A diákok jobbnak ítélték a megértésüket online, mint a nyomtatásban.
  • Paradox módon azonban az átfogó megértés jobb volt a nyomtatott szöveg esetében, mint a digitális olvasásnál.
  • A médium nem számít általános kérdések tekintetében (mint például a szöveg fő elgondolásának megértése).
  • Ezzel ellentétben, amikor konkrét kérdésekre kellett válaszolni, a megértés sokkal jobb volt, amikor a résztvevők nyomtatott szövegeket olvastak.

Ezekből a megállapításokból levonható néhány olyan következtetés a nyomtatott szövegek fontosságáról, amelyet a politikai döntéshozóknak, a tanároknak, a szülőknek és a hallgatóknak is meg kellene fontolniuk ebben az egyre inkább digitális világban.

Ez a cikk is érdekelhet

Mit kell tanulni ahhoz,
hogy a világot irányítsd?

Jogász, közgazdász, katona vagy bölcsész – a világ vezetői igen különböző végzettséggel re…