• Az emlékezet fejlesztésére létrehozott eszköz képes az agytevékenység fokozására
  • A különböző fejlesztőtechnikák is hatásosak lehetnek
  • A kutatások igazi nyertesei a memóriazavarokkal küzdők lesznek
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

A memória az emberi agy egyik legcsodálatosabb része. Lehetővé teszi a tanulást, a jó és rossz emlékek megőrzését, és hosszú évek után is élénken visszaadhatja az első szerelem érzését vagy az elvesztett emberek hangját és gesztusait. A memória személyiséget ad.

A tudomány már képes ezt a komplex rendszert megtámogatni. Kifejlesztettek egy olyan agyimplantátumot, amely felfokozza a memóriánk képességeit, afféle „kognitív protézisként” működve. A fejlesztést igyekeznek közkinccsé tenni, hogy az emlékezetvesztést szenvedettek használhassák, de a tökéletes megoldás még messze van.

Az eszközt a Pennsylvaniai Egyetem és a Thomas Jefferson Egyetem együttműködésében hozták létre. Ehhez több évtizednyi kutatómunkát végeztek el az agyi jelek és ingerek területén. A dekódolásban gépi tanulást is alkalmaztak. Az eszköz működése gyakorlatilag elektródák beültetésén alapul, ezek felügyelik az agy elektromos működését és a pacemakerhez hasonlóan stimuláló ingert küldenek, ha arra van szükség. Amikor az agy megfelelően funkcionál, az eszköz inaktív. Michael Kahana, pszichológus professzor és a kutatás vezetője szerint az implantátum képes fokozni a működést. Ha ezt az eszközt tökéletesítik a jövőben, számos memóriával kapcsolatos diszfunkcióval rendelkező embernek lesz képes megváltoztatni az életét.

Az agy működését manapság is aktívan befolyásoljuk, például koffeinnel vagy testmozgással. Az aktív figyelmet szelektív koncentrációval érhetjük el. Ennek mérésére szolgál a Stroop-teszt, amelyben az egyénnek a képernyőn felvillanó szavak színét kell megneveznie. A válasz szinte automatikus, amikor a szavak színe azonos a megfejtéssel, például a „piros” szó pirossal van írva, de eltérés esetén lassabbak a reakciók. A memória és a koncentráció szorosan összefügg, az ezekre való képesség nagyban öröklődő, de gyakorlatokkal fejleszthető.

Az egyik legismertebb technika erre a „memóriapalota”, amely a szavakat helyszínekhez kapcsolva erősíti az emlékezésre való képességet. (Bővebben erről itt olvashat) A Washington Egyetem egyik folyamatos kutatásában 50 idősebb önként jelentkezővel memorizáltatnak szólistákat ezzel a módszerrel. Az egyik résztvevő, David Balota szerint az egyik hatvan év körüli nő már több mint száz szót képes felidézni helyes sorrendben, és mások is már ötvennél tartanak.

Azonban azoknak, akiknek az agya megfelelően működik, egy implantátum vagy ez a technika általánosságban nem változtat a kognitív képességein, csak felgyorsítja azt. A fejlődés a sérülteknél figyelhető meg igazán. A jövőben talán nemcsak a tárolást tudják majd tökéletesíteni ezek az eszközök, hanem a memória visszaszerzését is végre tudják majd hajtani.

Fel kell azonban tennünk azt a kérdést, hogy ha a tudomány már elér odáig. hogy képes megfejteni a memória titkait, akkor hol a határ? Örülnünk kéne ennek, haladásnak könyvelve el, vagy aggódnunk a következményei miatt? Ezt mindenki döntse el magában. (New York Times)

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …