• Magyarországon európai összehasonlításban is alacsony a munkanélküliség
  • Dél-Európa minden tekintetben le van maradva a többi európai országtól
  • A fiatalok munkanélkülisége az egész kontinensen probléma – még nálunk is, de főleg a görögöknél, spanyoloknál és olaszoknál
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Az Európai Unió statisztikákkal foglalkozó hivatala rendszeresen közzéteszi a munkanélküliségi adatokat Európában – országokra lebontva. A most publikált, januári összesített adatok azt mutatják, hogy az Európai Unió valóban kezd kilábalni a válságból, ugyanis a kontinensen az áltagos munkanélküliség 8,6 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 9,6 százalékkal. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a munkanélküliek száma 2013 óta lényegében folyamatos esésben van. Akkor 12 százalék fölé emelkedett az állástalanok aránya, ma pedig lassan a 2007-es rekordot (7 százalék alatti munkanélküliség) „fenyegeti” az európai országok gazdasága.

Az Eurostat becslése szerint csaknem 18 millió munkanélküli ember él ma Európában. A szám irtózatosan magasnak tűnik első hallásra, de érdemes belegondolni, hogy az Európai Unió lakossága több mint félmilliárdos – pontosan 508 millió fő. Érdekesség, hogy a 18 millió munkanélküliből több mint 14 millió az euró zónában él, tehát az elvben kevésbé fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkező országoknál nem kiugróan magas a munkanélküliség, szemben például a görögökkel, ahol minden ötödik ember állás nélkül maradt.

Munkanélküliség tekintetében Magyarország az élmezőnyben szerepel: a nálunk 3,8 százalékos munkanélküliségnél csak a cseheknél (2,4%), a máltaiaknál (3,5%) és a németeknél (3,6%) kevesebb az állástalan. A magyar adatokat annyiban azért érdemes árnyalni, hogy a kormány 2010 után jelentősen megemelte a közmunkások számát – 60 ezerről 200 ezer fölé –, akik a mostani statisztikában úgy jelennek meg, mintha hagyományos (piaci vagy állami) munkahelyen dolgoznának. Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban a külföldön dolgozók is foglalkoztatottként jelennek meg, ugyanakkor szakértők szerint 500 ezer munkahely valóban létrejött az elmúlt években Magyarországon.

A legrosszabbul munkanélküliség tekintetében a görögök állnak, a válságtól jelentősen sújtott állam az egyetlen Európában, ahol 20 százalék fölötti a munkanélküliség. Nem büszkélkedhetnek a spanyolok (16,3%), az olaszok (11,1%) és a ciprusiak (9,9%) – Dél-Európában tehát továbbra is komolyak a munkaerőpiac problémái. Számszerűen a legtöbb munkanélküli ember Spanyolországban (3,7 millió) és Olaszországban (2,8 millió) ember él, nálunk 2017. decemberi adatok szerint 174.000 ember maradt állás nélkül, ami még a 200 ezer közmunkással kiegészítve sem kiemelkedően magas szám, ugyanakkor a félmilliós lakosságú Luxemburgban csupán 15 ezer, a 430 ezres Máltán pedig csak 7 ezer ember foglalkoztatását kellene megoldani.

Az Eurostat azonban nemcsak a teljes lakosság, hanem kifejezetten a fiatal, 15-24 éves korosztály munkanélküliségi adatait is vizsgálta. A fiatalkorúak munkanélküliségi rátája természetesen korrelál az összes munkanélküli arányával, azonban néhány esetben komoly eltérések is vannak, amelyek strukturális problémákra utalhatnak. Görögországban 40 százalék fölötti lehet (az utolsó adat 2017 novemberéből származik, akkor 43,7% volt a szám) a fiatalok relatív munkanélküliségi aránya, de Spanyolországban (36%) és Olaszországban (31%) is rendkívül nehéz munkát találni pályakezdőként.

Magyarországon ez az arány 10,7 százalékos, ami azt jelenti, hogy 35 ezer fiatal nem talál munkát – ez a szám egyébként hónapok óta változatlan. Nálunk sokkal jobban állnak e tekintetben a németek (6,6%), hollandok (7,4%) és a csehek (5,8%), valamivel pedig az osztrákok (9,4%) is megelőznek minket.  Magyarország tehát nem áll kifejezetten rosszul az ifjúsági munkanélküliség ügyében, de e téren biztosan van még hova fejlődnünk. Az kevésbé meglepő, hogy több a munkanélküli nő, mint munkanélküli férfi hazánkban, az 1 százalékpontos eltérés azonban nem nevezhető óriásinak. Hatalmas eltérések egyébként nők és férfiak munkanélkülisége között nem jellemzők az Európai Unióban, de a legrosszabbul e tekintetben is a görögök állnak, ahol 8 százalékos az eltérés a nők és a férfiak munkanélküliségi rátája között.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A hazugságoktól hitelesebbnek tűnnek a politikusok

A 2016-os elnökválasztás sem az őszinteség jegyében telt A Trump-pártiak többnyire nem vet…