• Megkérték az interjúalanyokat, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el, hogy megjelenik előttük egy dzsinn, és szupererővel ruházza fel őket
  • Ahol a totális biztonságot kellett elképzelni – jóval liberálisabbak lettek a republikánusok
  • A bevándorlásellenes magatartás közvetlenül kapcsolódik az alapvető fizikai biztonsághoz
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

A Yale-en kísérletet tettek arra, hogy konzervatívokat alakítsanak át liberálisokká. Az eredmények sokat elárulnak – nemcsak – az ottani politikai megosztottságról.

A magunk és szeretteink biztonságának megőrzése talán a legerősebb emberi motivációnk, mélyen beágyazva a DNS-ünkbe – írja John Bargh a Washington Post online kiadásában megjelent cikkében. Ez olyan mély és olyan fontos, hogy azt is befolyásolja, mit gondolunk, és mit tehetünk. A politikai pszichológia területének kutatásai például több mint egy évtizede következetesen azt mutatják, hogy a fizikailag fenyegetett vagy félelmet keltő ember a kulcsfontosságú tényező – jóllehet nyilvánvalóan nem az egyetlen – abban, hogy valakinek konzervatív vagy liberális az attitűdje.

A konzervatívok, mint kiderült, erőteljesebben reagálnak a fizikai fenyegetésre, mint a liberálisok. Lényegében a fizikai biztonsággal kapcsolatos aggodalmukat már életük korai szakasza meghatározza: egy a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérlet szerint minél jobban retteg laboratóriumi körülmények között egy 4 és fél éves kisgyerek, annál konzervatívabb politikai attitűdök figyelhetők meg nála 20 évvel később. Agyi képalkotó vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az agy félelemközpontja, az amygdala, valójában nagyobb a konzervatívok esetében, mint a liberálisoknál. És sok más laboratóriumi kísérlet is arra az eredményre jutott, hogy amikor felnőtt liberálisok fizikai fenyegetést tapasztaltak, politikai és társadalmi attitűdjeik konzervatívabbá váltak (átmenetileg, természetesen). De egyetlen konzervatív sem változott át liberálissá.

Míg aztán végül mégis…

Egy, a European Journal of Social Psychologyban megjelent új tanulmány alkotói – Jaime Napier, Julie Huang, Andy Vonasch és  John Bargh – 300 amerikai lakos megkérdezésével készítettek el egy online felmérést. Az interjúalanyoknak olyan, napirenden lévő kérdésekben kellett megfogalmazniuk a véleményüket, mint a homoszexuálisokat megillető jogok, az abortusz, a feminizmus és a bevándorlás, valamint a társadalmi változások általában. A csoport kétharmada nő volt, mintegy háromnegyed részük fehér, 35 év volt az átlagéletkoruk. A résztvevők harminc százaléka vallotta magát republikánusnak, a többiek pedig mind demokratának.

De mielőtt válaszoltak volna a felmérés kérdéseire, egy, az intenzív képzelőerőt fejlesztő gyakorlatot kellett végrehajtaniuk. A kutatók megkérték az interjúalanyokat, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el, hogy megjelenik előttük egy dzsinn, és szupererővel ruházza fel őket. A résztvevők egyik felét ez a szupererő képessé tette arra, hogy önállóan legyen képes repülni. A résztvevők másik fele fizikailag érezhette teljes biztonságban magát: sebezhetetlenné, sérthetetlenné váltak.

A sikeres képzelőerő-fejlesztést követően a repülésre „képessé tett” tábornak a szociálisattitűd-felmérésre adott válaszaiban világosan megjelent a republikánusok és a demokraták közötti szokásos egyértelmű különbség – a korábbi konzervatívabb pozíciók támogatása a szociális kérdésekben és általában a társadalmi változásokkal való szembehelyezkedés.

Ugyanakkor a résztvevők másik csoportjában – ahol a totális biztonságot kellett elképzelni – jóval liberálisabbak lettek a republikánusok: álláspontjuk a társadalmi attitűdöt illetően sokkal inkább a demokrata válaszadókéra hasonlított. És általában véve is a társadalmi változás kérdésében a republikánusok hozzáállása gyakorlatilag megkülönböztethetetlen volt a demokratákétól. Az az elképzelés, hogy teljes biztonságban érezhetik magukat mindenféle fizikai sérüléstől, olyan dolgot eredményezett, amit eddig még soha nem lehetett tapasztalni – liberálisokká változtatta a konzervatívokat.

A kutatók mindkét esetben a politikai attitűdök mélyebb okait manipulálták, a biztonság és a túlélés alapvető motivációjának erejét. A jelek szerint, ahogy forrósodik a helyzet, a szociális és politikai viselkedés bármilyen irányban elmozdulhat, attól függően, hogy fizikailag mennyire érezzük magunkat biztonságban.

Ezért van az, hogy a liberális politikusok intuitív módon kezelhetőnek tekintik a veszélyt – emlékeztetve Roosewelt híres, az 1929 és 1939 közötti nagy gazdasági világválság kapcsán tett kijelentésére: „nothing to fear but fear itself” („semmitől sem kell félni, csak magától a félelemtől”). A szemlélet visszaköszönt évtizedekkel később Barack Obama utolsó, az Unió állapotáról mondott beszédében. Viszont Trump elnök, más republikánus politikusokkal együtt valószínűleg inkább a terrorizmus és a bevándorlás veszélyeit hangsúlyozza előszeretettel, a félelemre mint szavazásra ösztönző erőre támaszkodva.

Biztonság mindenek előtt

A bevándorlásellenes magatartás közvetlenül kapcsolódik az alapvető fizikai biztonsághoz. Az őskonzervatív vezetők évszázadokon keresztül gyakorta utaltak úgy – bűnbakként – a menekült kisebbségek csoportjaira, mint olyan „baktériumokra”, amelyek behatolnak, és belülről pusztítják el az országot. Trumpról közismert, hogy irtózik a kórokozóktól, és hajlamos „undorítónak” leírni bárkit – nemcsak a bevándorlókat, hanem a politikai ellenfeleit és akár a korábbi Miss Universe versenyzőit is…

Az, hogy „a bevándorlók olyanok, mint a vírusok”, igen erőteljes metafora, hiszen a bevándorlók országba jutását hasonlítva az emberi testbe bejutó baktériumokkal közvetlenül az erősen velünk született motivációt idézi fel, miszerint el kell kerülni a fertőzést és a betegségeket. Az emberiség történelméhez mérten csak nagyon rövid ideje, de nekünk van módunk antibiotikumokat alkalmazni, ezért el sem tudjuk képzelni, hogy miféle fertőzések lehettek korábban, milyen betegségek szedték áldozataikat, és milyen veszélyesek lehettek az elszenvedett vágások és nyílt sebek. (Az amerikai polgárháborúban például minden 1 000. katona közül 60-an nem golyóktól vagy szuronyoktól szerzett sebekbe haltak bele, hanem fertőzésekbe.)

Ezért volt indokolt az emberek biztonságérzetének fokozása egy veszélyes influenzavírussal szemben, csillapítandó a bevándorlókkal szembeni félelmeiket – és az influenzavírus jelentette fenyegetettség érzetének növelése, hogy sokkal inkább szembehelyezkedjenek a bevándorlással, mint korábban. Egy 2011-es tanulmányban pontosan erre mutattak rá a kutatók. Először egy országos minta alapján liberálisokat és konzervatívokat is emlékeztettek az influenzavírus jelentette fenyegetésre (mindez a H1N1-járvány idején történt), majd megmérték a bevándorlással kapcsolatos attitűdjeiket. Utána megkérdezték őket, megkapták-e már az influenza elleni védőoltást. Kiderült, hogy azoknak, akik nem kaptak védőoltást, (a fenyegetés érzése miatt) a bevándorlással kapcsolatban negatív volt az attitűdjük, míg azoknak, akik megkapták a vakcinát (biztonságban érezhették magukat), pozitívabb volt a bevándorlással kapcsolatos hozzáállásuk.

Mindenki úgy gondolja, hogy társadalmi és politikai attitűdje szilárd alapokra épül, és tükrözi a számára fontos értékeket. De azt is fel kell ismerni – figyelmeztetnek a kutatók –, hogy ezeket hogyan befolyásolhatják ösztönösen az alapvető biztonsági és túlélési motivációk. A jobb- és baloldali politikusok mindezt már jól tudják, és meg is próbálják manipulálni a szavazatokat és a pártok iránti hűséget a félelem és a biztonság elemi érzéseinek kihasználásával.

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…