• A világ közvéleménye nagyjából egyetért a szakértőkkel: diktatúrának látja Kínát és Oroszországot, demokratikus rendszernek az USA-t és Franciaországot
  • A magyarok sem lógnak ki a sorból, 70 százalékunk szerint jobb franciának vagy amerikainak lenni a szabadságjogok szempontjából, mint kínainak vagy orosznak
  • A kutatás szerint demokratikusabb országokban sokkal rosszabb Kína és Oroszország megítélése, mint a kevésbé demokratikus rendszerekben
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Tiszteletben tartja-e Kína és Oroszország állampolgárainak személyes szabadságát? A válasz attól is függ, melyik országban teszik fel a kérdést – legalábbis erre jutott a tekintélyes amerikai Pew Reseach Center kutatásában, amely azt vizsgálta, mennyire tartják demokratikusnak Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország kormányait 38 ország polgárai.

A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a demokratikusabb országokban rosszabb Kína és Oroszország megítélése, mint a kevésbé demokratikus rendszerekben. Ahhoz, hogy eldöntsék, mely országok tartoznak a demokráciák és autokráciák közé, a Pew az Economist Intelligence Unit 2017-es demokráciaindexét használta, amely négy kategóriába osztotta a különböző államokat: demokráciák, hibás (flawed) demokráciák, hibrid – demokratikusnak álcázott, de valójában tekintélyelvű módon kormányzott – rendszerek és autoriter államok (azaz diktatúrák).

Mexikó, Kolumbia, Ghána, Izrael és India a társaságunk

Magyarország a besorolás alapján a hibás demokráciák körébe került, többek közt Indonézia, Mexikó, Kolumbia, Ghána, Izrael és India társaságában. A besorolást természetesen lehet vitatni, a trendet azonban, amit a kutatás felvázolt, aligha. Eszerint minél szabadabb országban él egy ember, annál nagyobb eséllyel tartja Kínát és Oroszországot jogkorlátozó, önkényuralmi rendszernek. Az autoriter országok (a felmérésben szereplők közül: Jordánia, Venezuela, Oroszország és Vietnam) lakosságának 55 százaléka gondolja például, hogy Kína tiszteletben tartja saját állampolgárainak szabadságát, míg az eggyel szabadabb országokban már csak 22 százalék vallja ugyanezt. Abban a hét államban pedig, amelyet a felmérés teljes demokráciának tekintett (Svédországtól Spanyolországig), már csak az emberek 12 százaléka van meggyőződve a kínai politika demokratikus voltáról.

Oroszország esetében megdöbbentően hasonló a helyzet – Vlagyimir Putyin rendszerét valamivel szabadabbnak tartják ugyan az emberek, mint Kínát, de a különbség nem jelentős, sőt, néhány esetben hibahatáron belüli. Az orosz állam az autoriter rendszerekben élők 53 százaléka szerint tiszteli az állampolgári szabadságot, a hibás demokráciákban ez az arány már 30 százalékra esik, a teljes demokráciákban élő embereknek pedig csupán 14 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre.

Franciaország simán veri az USA-t

Talán meglepő eredmény lehet, de a jó minőségű demokráciákban sokkal rosszabb az Egyesült Államok megítélése, mint Franciaországé: előbbi 72, utóbbi 50 százalék szerint tiszteli állampolgárainak szabadságát. A rosszabb minőségű demokráciákban nagyjából hasonló pontokat kapott a két állam vezetése, míg az autoriter rendszerekben élők szerint az USA teljesített jobban Franciaországnál: előbbi kormányban 61, utóbbiban pedig 51 százalék szerint bízhatnak az állampolgárok.

A magyarok eredményeiből az látszik, hogy többségünk értékelése megegyezik az Economist szakértőinek véleményével: Franciaországot és az Egyesült Államokat tízből hét magyar gondolja demokratikusnak, míg Kínát és Oroszországot tízből kettő (21%), illetve három (28%). Franciaország megítélése hibahatáron belül jobb, mint az USA-é. Az adatokból az is kiolvasható, hogy Magyarországon Kína megítélése valamelyest romlott, az Egyesült Államoké pedig enyhén javult 2014 óta. Donald Trump megválasztása után szűk fél évvel – a kutatást 2017 tavaszán végezték – tehát a magyarok szerint még biztosan, jelentősen rontott az amerikai demokrácia állapotán.

 

 

Ez a cikk is érdekelhet

Kihalhat a beszélt
nyelvek 50-90 százaléka

New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet…