• Egy tényt keresünk, a tudásunkat akarjuk elmélyíteni, vagy egy téma összefoglalójára vagyunk kíváncsiak
  • A magyarok különösen tudatosan használják a Wikipédiát
  • Többnyire olyan tartalmakat keresünk, amelyekkel legalább többé-kevésbé tisztában vagyunk
Ténygyár-tartalom
10 percnyi olvasnivaló

Minden másodpercben hatezer ember kattint a Wikipédiára, a legnagyobb és leghíresebb online lexikonra. A portál működtetői most arra voltak kíváncsiak, mi áll ennek a népszerűségnek a hátterében, ezért 14 országban – köztük Magyarországon – az oldal olvasóinak ugyanazt az egyszerű kérdést tették fel: „miért olvasod ezt a szócikket?”

A mintavételt nem aprózták el, 14 nyelven, többek közt kínaiul, arabul, angolul, hollandul, románul és magyarul tettek fel kérdéseket összesen kétszáztizenötezer válaszadónak. A Wikipédia elemzőcsapata alapvetően három kérdésre kereste a választ: arra, hogy mi az oldal olvasóinak motivációja, hogy ismerik-e valamennyire a témát, amiről olvasnak, és végül arra, hogy miért éppen a Wikipédián kötöttek ki az információ után kutatva.

A motiváció kapcsán az derült ki, hogy alapvetően háromféle okból olvasunk Wikipédiát: valamilyen specifikus információra (tehát egyetlen tényre) vagyunk kíváncsiak, vagy egy téma összegzését szeretnénk elolvasni, esetleg elmélyülnénk egy ügyben. Érdekes módon szinte egyharmad-egyharmad arányban oszlanak meg ezek a motivációk az oldal olvasói között: 35 százalék egyetlen tényre kíváncsi, 33 százalékot az összegzések érdeklik, 32 százalék pedig a tudását szeretné elmélyíteni valamely téma kapcsán. Igen érdekes tény, hogy a hindi nyelvű olvasók aránya nagyon kilóg az sorból: 70 százalékuk inkább könyvként, mintsem lexikonként olvassa a Wikipédiát. Hogy mi okozza az eltérést az átlagtól, arra egyelőre nincs magyarázat. A magyarok ezzel szemben elsősorban tényeket keresnek az oldalon, de sokan használják más célból is a Wikit.

Az olvasók átlagosan 55 százalékban néznek olyan témában szócikkeket, amelyeket többé-kevésbé ismernek. Az Indiában beszélt bengáli nyelvhez tartozók olvasnak leggyakrabban olyan tartalmat, amellyel korábban nem találkoztak, míg az ukránok, hollandok és magyarok a leggyakrabban (65 százalékban) olyan szócikkeket keresnek fel, amelynek tartalmát valamelyest ismerik.

Végül a kutatók arra is rákérdeztek, mi vette rá a Wikipédia felhasználóit, hogy az oldalra „tévedjenek”, azaz milyen motiváció kellett ahhoz, hogy utánanézzenek egy-egy témának vagy ügynek. A legfőbb motiváció talán nem meglepő módon a tanulás volt, azaz mindenféle külső hatás vagy kötelesség nélkül érezték úgy az emberek, hogy többet akarnak tudni arról, amiről éppen olvastak. Nagyon fontos motiváló tényező volt azonban a média is: amiről az emberek a televízióban vagy rádióban hallottak, esetleg újságokban olvastak, annak gyakran néztek utána önszorgalomból is.
Szintén sokan keresnek rá egy-egy személyre, történésre vagy eseményre akkor, amikor az aktuálissá vált – ilyen lehet például egy sportág világbajnokságának kezdete vagy vége, egy földrengés vagy valaki halála. Az emberek közötti beszélgetés sem elhanyagolható tényező, a kutatás szerint ugyanis sokunkkal esik meg, hogy egy beszélgetés hatására próbálunk utánanézni egy témának. És néhányan unalomból, összevissza klikkelgetve tanulnak egy-egy ügyről; talán nem is ez a legrosszabb módja az idő elütésének.

A magyarok az átlagnál gyakrabban néznek utána egy-egy hírnek, amiről a médiában hallottak. Ez talán jó jel lehet az álhírek elleni küzdelemben, a Wikipédia szerkesztői ugyanis rendszeresen javítják a téves információkat. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar Wikipédia-használók meglehetősen tudatosan keresnek rá különböző szócikkekre, a 14 vizsgált ország közül a magyarok használják leggyakrabban „saját döntésük miatt” az online lexikont.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…