• Nincs olyan nemzet Európában, amelynek a fiai és lányai kevesebbet dolgoznánk hétvégén, mint a magyarok
  • A lusta görögökről szóló mítosz egyértelműen megdőlt: a görögök csaknem fele dolgozik szombat-vasárnap is
  • A magyar fiataloknak viszont alig több mint a tizede „viszi haza a munkát”
  • A diplomások hétvégéje egész Európában szabadabb, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Az Eurostat nemrég publikált felmérése azt vizsgálta, mennyien dolgoznak hétvégenként az európai országok fiatal (20-34 éves) munkavállalói közül. A felmérés meglepő eredményt hozott: a gyakran lustának elkönyvelt dél-európai országok fiataljai rendszeresen „hazaviszik a munkát” hétvégére. A válság által keményen sújtott görögöknek például csaknem fele (47%) dolgozott rendszeresen szombatonként és vasárnaponként 2016-ban a kutatás szerint, ezzel pedig Európa-rekordernek számítanak. A sztereotípiákat egyértelműen cáfolják az olaszok számai is, akik 40%-os aránnyal a második helyen végeztek, a harmadik helyre pedig az írek jöttek be.

A lista végén a magyarok szerénykednek, nálunk csak a fiatal munkavállalók 11 százaléka dolgozik hétvégenként, ami egyébként úgy tűnik, egyfajta közép-európai trend: a magyarok mellett a lengyelek (13%), a horvátok (18%) és a csehek (18%) is meglehetősen alacsony arányban dolgoznak munkanapokon kívül. A lista alsó felében még a portugálok, bolgárok és litvánok találhatók. A listavezetőkön kívül az átlag feletti mennyiségben dolgoznak viszont a spanyolok, a hollandok, a ciprusiak és a britek is. A többi uniós államban a munkavállalók egyharmadánál kevesebben vállalnak munkát hétvégi műszakban.

Az Európai Unióban a 20 és 34 év közötti fiatalok 29 százaléka dolgozik hétvégén. Összességében az is elmondható, hogy minél alacsonyabb végzettségű valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy a munka szabadon hagyja a hétvégéjét. Míg a diplomásoknak csupán 20 százaléka dolgozik szombaton vagy vasárnap rendszeresen, az általános iskolai vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 37 százalékára igaz ugyanez. A középfokú végzettségűek pontosan harmada, 33% vállal munkát hétvégenként.

Ezzel együtt ugyanakkor a diplomásokat sem irigyelhetjük. Nekik van ugyanis a legnagyobb esélyük arra, hogy rendkívül sokat dolgozzanak hétköznaponként – az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek 8 százaléka dolgozik egy héten 49 vagy annál is több órát, ami napi tíz óra munkavégzésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan persze többet is keresnek.

Az Eurostat-felmérésből tehát az derül ki, hogy ha valaki utálja a hétvégi munkavégzést, legjobban akkor jár el, ha diplomát szerez, és Magyarországon vállal munkát, a görögországi munkavállalást azonban mindenképpen kerülnie kell.

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…