• A 2018-as parlamenti választás eredményének előrejelzése különösen nehéz
  • Számos dilemmát kell feloldaniuk a választóknak s ezek a döntések vasárnapig formálódnak
  • Biztos Fidesz-többséget jeleznek előre a ZRI Závecz Research számai
Závecz Tibor
írása

A 2018-as parlamenti választás eredményének előrejelzése nemcsak az ilyenkor szokásos tényezők – az emberek egy részének elzárkózása a közvélemény-kutatásoktól, rejtőzködés a pártpreferenciákat firtató kérdés hallatán – miatt különösen nehéz, hanem azért is, mert három új, a választói magatartást befolyásoló jelenséggel is szembesülnek a választópolgárok. Így például az MSZP és a DK koordinált indulása szokatlan helyzet az érintett választópolgárok számára, hiszen a megállapodás következtében sokan nem szavazhatnak az általuk preferált párt egyéni képviselőjelöltjére. Az egyéni választókerületek leginkább esélyes ellenzéki jelöltjeinek megnevezése sem volt eddig gyakorlat, ez most lett az ellenzéki szavazatmaximalizálás módszere. A visszalépések jelentős száma is hatással lehet a választói döntésekre. A fenti tényezők többféle választói magatartást is magukkal hozhatnak: a távolmaradást (pl. a támogatott párt jelöltjének hiányában), a listás és az egyéni szavazatok megosztását, valamint elképzelhető, hogy a listás voksot is igazítják a javasolt egyéni jelölt támogatásához. Számos dilemmát kell feloldaniuk a választóknak s ezek a döntések vasárnapig formálódnak. A kutatások igyekeznek, de nem tudják naprakészen követni a választói magatartás alakulását, ezért az előrejelzés szinte lehetetlen vállalkozás, különösképpen az egyéni választókerületek és így a mandátumok kiosztására vonatkozóan.

A ZRI Závecz Research Intézet az elmúlt egy hétben végzett felmérésében a választópolgárok 59 százaléka jelezte, hogy biztosan részt vesz a vasárnapi parlamenti választáson. A korábbi választásokat közvetlenül megelőző mérések és valóságos részvételi arányok összevetéséből azt feltételezzük, hogy most április 8-án 64-68 százalék közötti arányban mennek el az emberek voksolni. Ebben a felmérésben a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz-KDNP listáját 46 százalék támogatta. A második legerősebb pártnak a Jobbik bizonyult, 19 százalékkal. Az MSZP-Párbeszéd közös listájára 14 százalék voksolt, a DK-ra 9, az LMP-re 7 százalék. A Momentum ebben a körben 2 százalékot kapott, az Együtt és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékot.

A felmérésben szereplő további kérdések és korábbi tapasztalatok alapján a következő becslést adjuk a pártlistás szavazás eredményére. A Fidesz-KDNP listájának támogatottsága 41 és 45 százalék között lesz. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy ennek alapján nem tudjuk megbecsülni, hogy a Fidesznek lehet-e kétharmada, mert az egyéni választókerületek eredményei a koordináció, a visszalépések és az esélyes jelöltekre való szavazás miatt a szokásosnál jobban elválnak majd a listától, kevésbé becsülhetők a pártpreferenciák alapján. A Jobbik hasonlóan szerepelhet, mint 2014-ben, a listás eredménye 19-23 százalék közötti lehet. Az MSZP-Párbeszéd listájának támogatottsága 14-16 százalék között lesz várakozásunk szerint. A most mértnél magasabb, az általunk valószínűsített részvételnél a Demokratikus Koalíció listáját 7-9, az LMP-ét 6-7 százalék támogathatja. Az említetteken kívül több párt nem jut a parlamentbe, a Momentum 2-3 százalékra, az Együtt és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékra számíthat.

A közvélemény-kutatás 2018. március 28. és április 5. között készült, személyes megkérdezéssel. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség valamint településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A kutatás a listás erőviszonyok feltárására alkalmas, az egyéni választókerületek esélyeinek bemutatását nem teszi lehetővé.

Ez a cikk is érdekelhet

Amerikában bízik,
Trumpban nem
a magyarok többsége

• A magyarok többségének kedvező véleménye van az Egyesült Államokban • Tízből hét magyar …