• A munkahelyi elégedettség és a hiányzások között csak gyenge összefüggés észlelhető
  • Azok, akik hajlamosabbak bűntudatot érezni, még akkor is bejárnak dolgozni, ha nem szeretik igazán a munkájukat
  • A bűntudatra hajlamos egyének nagyobb fokú elkötelezettséget mutatnak a szervezetekkel szemben
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Azt feltételezzük, hogy azok, akik szeretik a munkájukat, jobb eredményeket érnek el azoknál a társaiknál, akik elégedetlenek, és többször nyomják le azt a bizonyos szundi gombot a kelleténél. Furcsa módon azonban egy új kutatás nem támasztotta alá ezt a feltevést, a munkahelyi elégedettség és a hiányzások között csak gyenge összefüggés észlelhető.

„Amikor csinálunk vagy nem csinálunk valamit, a személyes élvezeti értéke a dolognak sokkal kevéssé van hatással a magatartásunkra, mint gondolnánk” – magyarázza Rebecca Schaumberg , aki a Stanford Graduate School of Businessben szerzett PhD-t, most pedig a Pennsylvaniai Wharton Iskola egyetemi adjunktusa.

A Schaumberg, kollégája, Francis J. Flynn  és Paul E. Holden professzor alkotta kutatócsapat szerint egy másik motiváló tényezőnek viszont sokkal nagyobb ereje van: a bűntudat hajtja az embereket, hogy eleget tegyenek mások elvárásainak.

Elégedettség, távollét, bűntudat

Schaumberg és Flynn tavaly megjelent munkájukban (A munkahelyi elégedettség és a távollét közötti kapcsolat tisztázása: a bűntudatosság szerepe, Journal of Applied Psychology) hét különböző ügyfélszolgálati központ 334 dolgozóját vizsgálták. Az alanyokkal online felmérést készítettek, amelyben ők kifejtették, hogyan érezték magukat a munkahelyükön, majd tesztet is végeztek „bűntudatosságuk” felmérésére. Ezt követően a kutatók négy hónapig elemezték a cég által biztosított munkavállalói részvételi jegyzékeket.

Schaumberg és Flynn úgy találta, hogy azoknál a munkavállalóknál, akiknek alacsony a bűntudatuk, a munkahelyi elégedettség negatívan kapcsolódik a hiányzásokhoz – vagyis ha elégedettek voltak a munkájukkal, akkor általában kevesebbet lógtak munkahelyükről. Ezzel szemben a munkahelyi elégedettség nem kapcsolódik a bűntudatra hajlamos alkalmazottak távollétéhez. „Azok a személyek, akik hajlamosabbak bűntudatot érezni, még akkor is megjelennek, ha nem szeretik igazán a munkájukat” – mondja Flynn.

Ezt a megállapítást egy másik felmérés is megerősítette, amelyben Schaumberg és Flynn 227 munkavállalót tanulmányozott számos iparágban a mezőgazdaságtól a szórakoztatóiparig, és hasonló eredményeket értek el. Ráadásul a kutatók két másik tulajdonságot is bevontak a kutatásba – az elfogadottság és az erkölcsi identitás fogalmait –, és megállapították, hogy ezek a tulajdonságok a bűntudathoz hasonlóan befolyásolták a munkahelyről való távolmaradást. Ezek az eredmények még inkább alátámasztják azt az elméletet, miszerint a munkahelyi elégedettség és a távolmaradás közötti kapcsolat attól függ, hogy milyen mértékben motiválják az egyént mások normatív elvárásai, szemben a saját érdekeik érvényesítésével.

A bűntudat iránti hajlam fájdalmas pszichológiai megpróbáltatásnak tűnhet. De ahogy Flynn magyarázza, tényleg lehet előny a munkahelyen. Schaumberg és Flynn korábbi tanulmányaik során arra jutottak, hogy a bűntudatra hajlamos egyének nagyobb fokú elkötelezettséget mutatnak a szervezetekkel szemben.

Más, mint a szégyen!

Flynn szerint fontos megkülönböztetni még a bűntudatot a szégyentől, egy olyan rossz érzéstől, amely inkább a személyre összpontosít, mint a cselekvésre. A szégyen általában káros következményekkel jár, ezzel szemben egy bűntudatra hajlamos személy arra törekszik, hogy foglalkozzon azzal a problémával, amelyet okozott, és eltüntesse a másoknak okozott károkat.

Schaumberg reményei szerint a kutatásból származó információk elő fogják mozdítani, hogy a vezetők jobban megismerjék a dolgozók pszichológiai sokféleségét. „Ha jobban megértjük az egyén képességeit, akkor jobban meg tudunk teremteni egy olyan környezetet, amelyben az ember könnyen tud boldogulni” – mondja.

Ez a cikk is érdekelhet

Kihalhat a beszélt
nyelvek 50-90 százaléka

New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet…