• Magyarország mellett 51 ország van a világon, ahol a regnáló politikai vezető legalább tíz évet töltött a hatalom csúcsán
  • Az abszolút rekorder a kameruni diktátor Paul Biya, aki több mint 42 éve vezeti az országát
  • A demokratikusnak nevezhető országok közül csak Németországban és Izraelben töltött több időt hatalomban a politikai vezető, mint Orbán Viktor
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Komoly befolyással rendelkeznek, de a névsor aligha hízelgő: összesen valamivel több mint 50 ország van a világon, amelynek legfontosabb politikai vezetői több mint tíz éve őrzik hatalmukat. Nem meglepő módon ezek többsége diktatúra vagy autokrácia, az egyetlen minden fenntartás nélkül demokratikusnak nevezhető állam Németország a sorban, ahol Angela Merkel kancellár valamivel több mint 12 éve irányítja az államot. Magyarország mellett még Izrael minősül szabad országnak még az amerikai Freedom House felmérése szerint – ugyanakkor, ahogyan Orbán Viktor, úgy szövetségese, az izraeli Benjamin Netanjahu kormányzását is rendkívül sok kritika éri azzal kapcsolatban, hogyan fordul a demokrácia felől az autokrácia irányába.

A listavezető a kameruni Paul Biya, aki egyben az egyetlen olyan politikus, aki több mint négy évtizede vezeti az országát. Persze ez a hosszú győzelmi széria nem a véletlennek, és nem is a jó kormányzásnak köszönhető: a kameruni diktátort vádolják népirtással, a politikai ellenfelei eltüntetésével, álpuccs szervezésével és természetesen a választások elcsalásával is. A második helyezett Teodoro Obiang, Egyenlítői-Guinea elnöke, aki 38 éve uralkodik országában, amely távolabb aligha állhatna a demokráciától. Obiang a világ egyik leggazdagabb államfője, nagyrészt korrupcióból származó vagyonát a Forbes magazin 600 millió dollárra becsüli. Hatalmát erőszakkal tartja fent, az országban rendszeresek a politikai gyilkosságok és jogszerűtlen ítéletek, az állami rádió pedig olyan embernek hirdeti az elnököt, aki személyes kapcsolatban áll istennel, és bárkit megölethet, aki megkérdőjelezi a döntéseit.

A harmadik a listán az országát különböző tisztségekben 1981 óta vezető iráni Ali Hamenei ajatollah, aki demokratikus vezetőnek szintén aligha nevezhető – Irán egy teokrácia, ahol a hatalom elleni tüntetéseket rendszeresen erőszakkal törik le. Őt a kazah diktátor Nazarbajev követi 34 évvel, majd Kongó, Kambodzsa, Szudán, Csád és Eritrea vezetői jönnek sorban. Az első európai ország a sorban Montenegró, ahol Milo Djukanović két évtizede a hatalom központi figurája. Montenegró is nehezen nevezhető demokráciának, a harmadik ciklusát éppen kitöltő elnököt pedig két éve a világ legkorruptabb politikusának választották, holott, ahogy a fenti névsor is mutatja, a verseny elég erős e tekintetben.

Az orosz elnök Vlagyimir Putyin 18 évével az előkelő 21. helyen szerepel a listán, és mivel idén a parlamenti választásokon ismét diadalmaskodott – valódi ellenzék híján persze nem volt nehéz dolga –, újabb négy évig vezetheti az országát. Putyin uralkodása természetesen erősen vitatott: az egykori KGB-tisztet nemcsak azzal vádolják, hogy a regnálása alatt elszabaduló politikai korrupcióból akár 200 milliárd (!) dolláros vagyont szerezve a világ leggazdagabb embere lehetett, hanem például politikai ellenfelei meggyilkolásával is.

Azt, hogy demokratikus rendszerben is évtizedeket lehet a legfelsőbb hatalomban tölteni, Angela Merkel bizonyítja. A kancellár 12 éve, 2005 óta vezeti Németországot úgy, hogy a választások tisztaságát, az ország demokratikus berendezkedését komolyan vehető nemzetközi szereplők nem kérdőjelezik meg. Rajta kívül ugyanezt Doris Leuthard korábbi svájci elnök mondhatja el magáról, aki viszont 2017 óta már nem viseli az államfői tisztséget – azonban befolyása a politika alakítására megmaradt az országban.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök összesen már 11 éven keresztül viselte a legmagasabb politikai pozíciót az országban, ezzel 41. a listán. Orbán az izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahu mellett azon kevesek közé tartozik, akik demokratikus rendszerben szereztek hatalmat – más kérdés, hogy azóta mindkettejük hatalomgyakorlásával szemben felmerültek demokratikus aggályok, és ma már a legtöbb elismert nemzetközi szervezet már Magyarországot és Izraelt is inkább „hibás demokráciának” vagy autokráciának tekinti.

A címlapkép eredetileg a 2014-es választások előtt a Vasárnapi hírekben jelent meg.

 

 

Ez a cikk is érdekelhet

Kihalhat a beszélt
nyelvek 50-90 százaléka

New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet…