• Hippokratész több mint 2000 éves megállapítását a mai tudományos eredmények is igazolni látszanak
  • A „második agyunk” visszajelzést ad agyunknak a bélrendszer állapotáról
  • A szervezet kortizol- (stresszhormon-) szintje is összefüggést mutat a bélflóra állapotával
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Zsigeri megérzés, pillangók a hasban, gyomorforgató élmény – hétköznapi kifejezések, de vajon valóban csupán metaforikusak lennének? Hippokratész több mint 2000 éves (a címben idézett) megállapítását a mai tudományos eredmények is igazolni látszanak. Egyre több kutatás foglalkozik a szervezet különböző pontjain kialakuló gyulladásos folyamatok okozta krónikus betegségek bélrendszeri eredetének felderítésével – írja a Futurism. De hogyan is kell a bélrendszer és az agy kapcsolatát elképzelni?

Az agyunk és beleink egy úgynevezett bél–agy tengelyen (brain-gut axis) keresztül kapcsolódnak egymáshoz, amely neuronokat, hormonokat és egyéb anyagokat juttat egyik szervtől a másikhoz. A „második agyunk” ezen a csatornán keresztül ad visszajelzést agyunknak a bélrendszer állapotáról. A bélrendszerünkben található aprócska elemek, a mikrobioták pedig elengedhetetlen elemei az egészségünknek.

A bélbaktériumok szerepe nem csupán abban áll, hogy táplálásukkal megelőzhetjük az antibiotikumok esetleges mellékhatásait – noha alighanem ez az egyik legismertebb tulajdonságuk. A bélrendszerünkben élő baktériumok ennél jóval többért felelősek: a felborult bélflóra (diszbiózis) állhat bizonyos gyulladásos bélbetegségek vagy a túlsúly hátterében, de szerepet játszhat különböző fertőző megbetegedések, emésztőrendszeri daganatok, anyagcsere- és keringési zavarok, valamint mentális és autoimmun eredetű betegségek kialakulásában is. A bél-mikrobiom azonban nem csak konkrét betegségeknek lehet forrása. Dr. Helen Messer, a Viome kutatója például rámutat, hogy a bélben található baktériumok felelősek a neurotranszmitterek jelentős részének – többek közt a hangulatunkat befolyásoló szerotonin hormonnak – az előállításáért. Újabb kutatások tanúsága szerint a szervezet kortizol- (stresszhormon-) szintje is összefüggést mutat a bélflóra állapotával. Azonban ezek megfelelő feldolgozásához is szükség van olyan vitaminokra és tápanyagokra, amelyeket szintén a bélbaktériumok állítanak elő – ilyen például a folsav.

Bár egyre több kutatás készül a témában, és úgy tűnik, a bélrendszerünk állapota valóban rengeteg szervünkre hatást gyakorol, a bél-mikrobiom feltérképezése és a bél–agy tengely működésének pontosabb megértése még sok időt igényel. A kutatási eredményeket ráadásul nem könnyű átültetni a gyakorlatba, tekintve, hogy a bélrendszerünket alkotó baktériumok összetétele – akár csak az ujjlenyomatunk – egyénenként teljesen eltérő. Minden esetre jó okunk van feltételezni, hogy a jövőben egyre többet hallunk majd a baktériumflóra befolyásolására törekvő gyógymódok, például a széklet-transzplantáció eredményeiről – ami közel sem olyan undorító, mint amilyennek elsőre tűnhet.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A Föld szeretné, ha vegetáriánusok lennénk

A Science-ben megjelent tanulmány megpróbál javaslatot tenni arra, hogyan lehet csökkenten…