• New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet beszélnek
  • Minden második héten meghal egy nyelv, a Wikitongues meg akarja menteni őket
  • A nyelvek elsorvasztása mindenre hatással van – az egészségi állapottól az iskolában nyújtott teljesítményig
Ténygyár-tartalom
8 percnyi olvasnivaló

Kék színű ponyvavászon napellenzők hirdetik az esküvők és rendezvények helyszíneit. Befelé haladva a szépségkirálynő-választás győztese, „Miss Gottschee” tekint le a falakról évtizedekkel korábbi, édeskés műmosolyával. „Akkoriban még ismerned kellett a versenytársaid nyelvét” – magyarázza a 92 éves Alfred Belay, rámutatva lánya sugárzó – az 1980-as éveket felidéző – arcára. Manapság már évek óta egyetlenegy lány jelentkezik a versenyre.

Belay – mióta Amerikába érkezett – több mint 60 éve a Brooklyn és Queens határán álló Gottscheer Hallban él. Akkoriban a környék tele volt a mai Szlovénia hegyvidékéről, Gottschee-ból származó menekültekkel. Most ő egyike annak a néhány ezer embernek, akik még beszélik az ottani nyelvet, a gottscheerischt (szlovénül: a kočevarščinát). Amikor istentiszteletet tart 600 éves anyanyelvén karácsonyonként, már egyre kevesebben értik a szavait.

„Képzeld, milyen az, ha, mondjuk, egy zongoraművész egyszer csak hirtelen nem tudja használni az ujjait” – mondja.

Belay és húga, a 83 éves Martha Hutter beleegyezett abba, hogy egy 26 éves fiatalember, Daniel Bogre Udell filmre vegye a beszélgetésüket – miközben sétálnak Gottscheer Hall sötét fával borított, perecet és kolbászokat kínáló bárjában, majd felkapaszkodva a lépcsőn egy üres terembe érnek. Daniel felállítja a kameráját, a testvérek pedig elkezdenek évődni egymással rejtélyes, a germán nyelvcsaládhoz tartozó anyanyelvükön.

Nyelvbotlás

Az, hogy egy Queens-beli lakóházban valami különlegesen ritka nyelven folyik a párbeszéd, egyáltalán nem szokatlan Bogre Udell füleinek (ő egyébként társalapítója a Wikitongues nevű nonprofit szervezetnek). New Yorkban, egy kevesebb, mint 20 kilométeres sugarú körön belül mintegy 800-féle nyelvet beszélnek – ez több mint 10 százaléka a világon jelenleg összesen beszélt 7,099-féle nyelvnek. Mivel Daniel úgy döntött, hogy mindet rögzíti, természetes kiindulópontként esett a választása az olvasztótégely szerepét betöltő metropoliszra.

A négy nyelven beszélő Udell Bogre a New York-i Parsons New Schoolban találkozott az öt nyelven beszélő Frederico Andradéval. 2014-ben ambiciózus projektet indítottak annak érdekében, hogy elkészítsék a világ valamennyi nyelvének első nyilvános archívumát. Mostanra már több mint 350 nyelvet dokumentáltak, az elkövetkező évekre pedig az 1000-es szám elérését tűzték ki célul.

A világ veszélyeztetett nyelveinek UNESCO által összeállított atlasza szerint 1950 és 2010 között 230 nyelv halt ki, napjainkra pedig a világ nyelveinek egyharmadát már kevesebb, mint 1000-en beszélik. Az utolsó beszélő halálával minden második héten kihal egy nyelv, egyes kutatók szerint pedig a következő században várhatóan eltűnik a beszélt nyelvek 50-90 százaléka.

Ritkán, de előfordul, hogy a politikai akarat és a gondos írásos feljegyzések alapján sikerül feltámasztani egy korábban elveszett nyelvet. A hébert az ie. negyedik századtól az 1800-as évekig kihaltnak kellett tekinteni, és a katalán is csak az 1970-es évek kormányzati változásának köszönhette a felvirágzását. 2001-ben, több mint 40 évvel az utolsó anyanyelvi beszélő halála után egy oklahomai indián törzs nyelvét diákok kezdhették el tanulni az ohiói Miami Egyetemen. Az internet révén a ritka nyelveket beszélők egymással és a kutatókkal is kapcsolatot teremthetnek. Még az SMS-ek is segítettek olyan nyelvek formalizálásakor, amelyekhez nem tartozik valamilyen meghatározott írásrendszer.

Tudván, hogy egyedül nem lennének képesek felvenni – vagy akár csak megtalálni – ezeknek a nyelveknek a többségét, a Wikitongues 40 országban hozott létre egy olyan, önkéntesekből álló hálózatot, akik vállalkoztak rá, hogy filmre veszik a nyelvük múlt, jelen és jövő idejű kifejezéseit használó anyanyelvi beszélők által elmondottakat. A hangok és érzelmek széles skálájának megismeréséhez arra kérik őket, hogy emlékezzenek a gyermekkorukra, beszéljenek a romantikáról, és vitassák meg reményeiket és céljaikat.

A dél-csendes-óceáni szigetvilágban található Vanuatu önkéntesének egy olyan nyelvet sikerült rögzítenie, amelyet még sohasem volt módjuk tanulmányozni a nyelvészeknek. Egy másik az ainut beszélőre talált rá – ez egy ritka, őshonos nyelv Japánban, valóságos „izolátum”, amely semmilyen kapcsolatban nem áll más ismert nyelvvel.

Nem a Wikitongue-é az egyetlen olyan kezdeményezés, amely ritka nyelveket dokumentál. A National Geographic Society Enduring Voices projekt támogatta a Veszélyeztetett Nyelvek Élő Intézetét egy koncepciókat, hangfájlokat és képeket tartalmazó Talking Szótár létrehozásában. Ha valaki meg akar tanulni tuvanul – ez egy Szibériában beszélt, törökkel rokon nyelv –, letölti az alkalmazást a telefonjára, és már kezdheti is!

Az idei évtől kezdődően a Kongresszusi Könyvtárral kialakított együttműködés révén a Wikitongue gyűjteményeit az Amerikai Folklife Centerben tárolják. De az alapítók célja a múlt dokumentációjának kiterjesztése – azt tervezik, hogy azok kihalása után is sokáig módot adnak a nyelvek megtanulására. Az általuk létrehozott alkalmazás, a Poly, lehetővé teszi az emberek számára, hogy szövegeket, hangokat és videókat használva hozzanak létre nyelvi szótárakat.

Hiányzó szavak

A megfizethetetlen dokumentációs lehetőségek rendszeresen eltűnnek. Nem is olyan régen, közvetlenül a Wikitongues felvételi munkái előtt halt meg az utolsó két ember, aki az orosz sztyeppéken honos szaámi nyelvjárást beszélte. A kutatók becslései szerint az elkövetkező öt évben mintegy 500 újabb nyelv kerülhet ki hasonló módon a látókörükből.

A politikai üldöztetés, a hiányzó megőrzés és a globalizáció egyaránt felelős a nyelvi sokféleség elsorvadásáért. A 20. század nagy részében a világ kormányai gyakran kényszerítéssel érték el, hogy a bennszülött emberek valamilyen más nyelvet használjanak. Ausztráliában mintegy 100 bennszülött nyelv tűnt el az európai telepesek megérkezése óta. Fél évszázaddal Tibet kínai annektálása után több tucat különálló dialektus és egyedi ábécé került a kihalás szélére. Tanulmányok kimutatták, hogy a nyelvek elsorvasztása mindenre hatással van – az egészségi állapottól az iskolában nyújtott teljesítményig.

Mindazonáltal már nem az elnyomás jelenti a legnagyobb veszélyt a nyelvi ökoszisztémára. „A legtöbb nyelv napjainkban nem a nyílt üldöztetés miatt hal ki – bár alkalmanként ez is megtörténik –, hanem inkább azért, mert egyszerűen életképtelenné válik” – állítja a Wikitongues-társalapító Andrade. Az olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás és az urbanizáció, arra kényszerítik a nyelvi szempontból sokszínű vidéki és tengerparti közösségeket, hogy elvándoroljanak, és új nyelveket tanulva asszimilálódjanak egy új közösséghez.

Az elkövetkező generációknak

Gottscheer Hallban Daniel Bogre Udell videokamerája előtt fecsegve Belay és Hutter valósággal átalakul. Egy ponton Hutter félbeszakítja az éneklést. Gottscheerisch nyelven idézik vissza, hogy egy szoba-konyhás lakásban nőttek fel, és az iskolában és a templomban is a gottscheerisch-germant beszélték.

1941-ben Gottschee-t elcsatolták az olaszok, a lakókat pedig táborokba telepítették. Négy évvel később a Gottscheer Relief Association megnyitotta kapuit a New Yorkba érkező több ezer bevándorló előtt. Abban az időben érkezett Belay és Hutter is, az 1950-es években a szomszédság olyannyira tele volt bevándorlókkal, hogy Hutter alig tudott angolul megszólalni.

Az újonnan érkezettek gottscheerisch nyelven szóltak egymáshoz, és angolul nevelték gyerekeiket. Most, 60 évvel később Belay először kezdett anyanyelvén beszélni gyermekeihez, de a gottscheerisch a kihalás szélére került.

Mivel utcai nyelv, a gottscheerischt ritkán írták le. 1994-ig csak hallás után lehetett tanulni, amikor a Hutter ötévnyi erőfeszítéssel 1400 szóra vonatkozó definíciót gyűjtött össze: ez lett az első angol–gottscheerisch szótár.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…