• A magyarok negyede rossz minőségű lakóhelyen él
  • Tízből négy magyar ember túlzsúfolt lakásban vagy házban lakik
  • Ugyanakkor a magyarok más országokhoz képest igen ritkán panaszkodnak bűnözésre, erőszakra vagy zajszennyezésre a lakóhelyükön
Ténygyár-tartalom
4 percnyi olvasnivaló

Az Európai Bizottság összesítést készített arról, milyen környezetben élnek a lakóhely minőségét tekintve az Európai Unió polgárai. A magyar adatokból meglehetősen felemás eredmény született, eszerint leginkább a szociális eszközökkel kezelhető problémákon kellene javítani. Az Eurostat szerint ugyanis a magyarok több mint negyede, 26,7 százaléka él rendkívül rossz körülmények között, olyan házban vagy lakásban, ahol például szivárog a tető, vagy nedvesek a falak és az alapozás. Európában a magyaroknál csak a portugálok és ciprusiak élnek nagyobb arányban rossz lakókörülmények között, az Európai Unió 28 országának átlaga pedig 15,4 százalék. Aggasztó eredmény, hogy 2010 óta egyáltalán nem javult a helyzet, sőt, kismértékű romlás is bekövetkezett: nyolc éve még „csak” a magyarok alig több mint 24 százaléka lakott rossz körülmények között, 2016-ban már csaknem 27 százalék volt ez az arány.
A kutatásból az is kiderül, hogy nem feltétlenül egy ország gazdasági fejlettségén múlik, mennyien élnek nyomorúságos lakóépületekben. A legkevesebb rossz minőségű lakóhely ugyanis a gazdag Finnország és Svédország mellett a Magyarországhoz hasonló fejlettségű Csehországban és Szlovákiában van. Ezzel szemben az, hogy a lakosság hány százaléka él túlzsúfolt háztartásban, a gazdasági fejlettség függvénye. Az Eurostat szerint túlzsúfoltnak minősül egy háztartás, ha egy pár vagy 18 év feletti egyedülálló lakó számára nem jut külön szoba, vagy több mint két gyerek kényszerül egyetlen szobában lakni.
Magyarországon ez alapján a kis területen élő családok aránya 40,4 százalék, amivel alulról hatodikak vagyunk az Európai Unióban. Jó hír ugyanakkor, hogy a túlzsúfolt lakások aránya, ha lassan is, de csökken. A legtöbben Romániában (48,4%) kényszerülnek túl sokan egy fedél alá, majd Lettország, Bulgária, Horvátország és Lengyelország következik a magyarok „előtt”. Az uniós átlag valamivel több mint 16 százalék, ami jelzi, hogy óriási szakadék van a Balkán és a közép-kelet európai régió, illetve a nyugati országok között. Ciprus, Hollandia, Belgium, Írország és Málta például 5 százalék alatti túlzsúfoltsággal büszkélkedhet.
Jól állunk viszont zajszennyezés terén: a magyar háztartások alig több mint tizede (12,2%) szenvedett állandó zajterheléstől, ami csaknem 5 százalékkal jobb az uniós átlagnál. Aki nem bírja a zajt, kerülje Máltát, Hollandiát, Németországot és Portugáliát, de legalábbis körültekintően válasszon lakást vagy albérletet. Ezekben az országokban ugyanis csaknem minden negyedik lakóhelyen rendszeresen panaszkodnak a zajterhelésre.
Magyarország biztonságosnak számít abból a szempontból is, mennyien nyilatkoznak arról, hogy a lakóhelyükön bűnözést, rongálást vagy erőszakot tapasztalnak. E tekintetben Bulgáriának finoman szólva is van hová fejlődnie, ugyanis a bolgárok pontosan negyede számol be erről; Magyarországon az arány jónak mondható, 9,7 százalék – miközben az EU-átlag 13 százalék. A szubjektív biztonságérzet Litvániában, Horvátországban és Lengyelországban a legjobb.
Légszennyezés tekintetében kevésbé állunk jól, bár itt a legfrissebb adat 2014-es; ekkor a magyar városi lakosság ötöde volt kitéve szennyezésnek. Az EU-átlag 14,5 százalék. A legtisztább környezetben a svédek, finnek és észtek élnek, a legmagasabb légszennyezésnek pedig a bolgárok, lengyelek és olaszok vannak kitéve.

 

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…