• A modern társadalom alapját a jog által nyújtott biztonság képezi
  • Nem lenne előnyös, ha egy olyan rendszer alakulna ki, ami teljes mértékben lebontja a fejlesztők felelősségét
  • Ha a gépeknek is lesz valamiféle öntudatuk, vajon milyen jellegű jogokra lesznek érdemesek?
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Az öntudat olyan dolog, amit az ember szeret kizárólag a saját jellemzőjeként számon tartani. Ezt igencsak megkönnyíti, hogy valójában az öntudat nem egy egzakt valami, hanem olyan elvont fogalom, amiről maguknak az embereknek is csak tapasztalás útján kialakult képük van, de egyetemesen meghatározni eddig még nem sikerült. Ez az öntudat teszi lehetővé az embernek – mint fajnak –, hogy emberként – személyként – gondolkodjon, cselekedjen, viselkedjen. Többek között ennek köszönhető, hogy olyan fejlett, civilizált társadalomban élünk, amelyiknek a keretei már szinte az embertől függetlenek. Ezek a keretek jellemzően jogi keretek, amiknek köszönhetően mi, emberek – személyek – bizonyos értelemben biztonságban érezhetjük magunkat.

Vajon erre a biztonságra szüksége lesz-e majd a jövő nem emberi intelligenciával felvértezett robotjainak akkor, ha már ők is rendelkeznek valamivel, amit az emberhez hasonlóan ők is öntudatnak hívnak? Erre a kérdésre célszerű minél előbb elkezdeni kidolgozni a választ, mivel a jelenlegi tendenciák igencsak abba az irányba mutatnak, hogy a dolog valamikor a jövőben relevánssá válik.

Az egyik lehetséges megoldás – ahogy egy 2017-es EU-s jelentésben olvasható – az lehetne, hogy a feltételeknek megfelelő mesterséges intelligenciák egy, a jelenlegi cégekhez hasonló jogi személyiséget kapnának. Ilyen módon perelhetőek lennének, de nem lenne olyan kiterjedt jogkörük, mint az embereknek – például nem házasodhatnának, nem vehetnének ingatlant, nem fogadhatnának örökbe gyerekeket és hasonlók. Természetesen ennek az álláspontnak is megvan a maga kritikája. Először is, ha az MI-k által irányított robotoknak saját jogaik vannak, akkor abban a szerencsétlen esetben, ha egy ilyen entitás egy embernek valamilyen kárt okoz – akár materiális, akár szellemi kárt –, kit terhel a valós felelősség? Ez főleg azért fontos kérdés, mert nem lenne előnyös, ha egy olyan rendszer alakulna ki, ami teljes mértékben lebontja a fejlesztők felelősségét, mivel egyrészt így nehezebben lehetne érvényesíteni a sértett fél jogait, másrészt eltűnne egy fontos, fejlesztést ösztönző tényező.

Valószínűleg meg lehetne oldani, hogy ilyen esetben a valódi felelős szenvedje el a jogi következményeket, de emellett még rengeteg egyéb, hasonló jellegű problémát vet fel az MI-k esetleges öntudata. Éppen ezért fontos, hogy a lehető legtöbb szempontból megvizsgáljuk ezt a kérdéskört, hogy ha majd szükség lesz rá, akkor a lehető legjobb döntést hozzuk meg – mind a mi, mind pedig az ő szempontjukból.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…