• A magyarok rendkívül intoleránsnak tartják saját hazájukat
  • Többségünk elutasítja a különböző hátterű emberek és vallások keveredését, a magyarok fele szerint azonban az ebből adódó konfliktusok elsimíthatók
  • A legkomolyabb véleménykülönbség az eltérő politikai nézeteket vallók, illetve a gazdagok és szegények között észlelhető
Ténygyár-tartalom
5 percnyi olvasnivaló

Borzalmas az önképünk az Ipsos legújabb, 27 országra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint, amely arra volt kíváncsi, mennyire tartják megosztottnak hazájukat a földgolyó különböző tájain élő emberek. A magyarok túlnyomó többsége ugyanis rendkívül intoleránsnak tartja saját hazáját, és komoly feszültségeket tapasztal a hazai társadalomban. Összességében a világ 27 országában az emberek többsége nem gondolja, hogy hazája összetartó lenne: a vizsgált államok közül csupán Szaúd-Arábia és Kína polgárainak többsége véli úgy, hogy az összetartás erősebb a megosztottságnál.

Egészen aggasztó, hogy a 27 ország közül a magyarok tartják a legkevésbé be- és elfogadónak saját honfitársaikat. Arra a kérdésre, hogy mennyire toleránsak „eltérő háttérrel, kultúrával vagy véleménnyel rendelkező emberekkel szemben” a magyarok, csupán 16 százalék válaszolta, hogy „nagyon” vagy „meglehetősen” – ami messze a legrosszabb eredmény a listán. Utánunk Dél-Korea (20%), majd Brazília (29%) és Lengyelország (30%) következik, az átlag pedig 40 százalék. Azaz lesújtó a véleményünk a saját nemzetünk nyitottságáról.

A magyarok 86 százaléka szerint igen komolyak nálunk a társadalmi feszültségek, ráadásul az elmúlt 10 évben 69 százalék szerint ez a feszültség inkább nőtt, és csak 10 százalék szerint csökkent. Ezzel egyébként az „élmezőnyben vagyunk”, de néhány latin-amerikai ország (Argentína, Chile és Peru), illetve Szerbia és Olaszország polgárai még nálunk is nagyobb megosztottságot érzékelnek. A magyarok véleményét alátámasztja az is, hogy a kutatás alapján elsősorban Európában nőttek a feszültségek, és még olyan, hagyományosan békés és fejlődő társadalmakban is tízből hét ember szerint nőtt a megosztottság, mint Svédország vagy az Egyesült Királyság.

E megosztottság alapja elsősorban politikai jellegű. Az összes megkérdezett 44 százaléka gondolja azt, hogy a legsúlyosabb feszültségek a különböző politikai nézeteket vallók között vannak. Komolyak az ellentétek ezen kívül a gazdagok és szegények között (ez 36 százalék véleménye), illetve a bevándorlók és helyben születettek (30%), a különböző vallású csoportok (30%), a különböző vallások (27%) és etnikumok (25%) között. Kevésbé jellemzőek ugyanakkor a generációs (11%), a nemek közti (11%) vagy a vidéki–városi (10%) ellentétek.

Magyarországon is a politikai nézeteltéréseket tartja a többség a megosztottság fő okának – ezt 50 százalék nevezte meg –, míg a gazdagok és szegények közti feszültség 44 százalék szerint igaz Magyarországra. Talán meglepő a 2015 óta tartó kormányzati menekültellenes kampány tükrében, de az etnikai különbségeket, illetve a bevándorlók és őslakosok közti feszültségeket „csak” 34, illetve 31 százalék érzékeli súlyos problémának. Lényegében eltűnt viszont a magyar politikát sokáig meghatározó vidéki–városi ellentét (6%), és nem látunk problémát a nők és férfiak közti ellentétekben sem (3%). A vallási különbségek (7%) sem meghatározóak, de 11%-unk tapasztal némi feszültséget a fiatalabb és idősebb generációk között.

A tanulmány szerint némi optimizmusra ad okot, hogy az emberek többsége szerint a világ polgáraiban több a közös, mint amennyi elválaszt minket. Sajnos ez pont Magyarországra nem igaz: a magyarok között vannak ugyanis a japánokon (35%) kívül a legkevesebben, akik egyetértenek ezzel az állítással. Érdekes módon a bevándorlókkal szemben rendkívül elutasító Oroszországban viszont nagyon sokan gondolják úgy, hogy alapvetően több bennük a közös, mint ami elválasztja őket egymástól. A magyarok túlnyomó többsége elutasítja a különböző hátterű emberek és vallások keveredését is, mondván, ez nagyobb eséllyel vezethet konfliktusokhoz, mint kölcsönös megértéshez és tisztelethez. Talán némi felmentést adhat hazánk fiai és lányai számára, hogy tízből négy magyar szerint a keveredés okozta konfliktusokon többnyire kis erőfeszítéssel túl lehet lépni.

 

Ez a cikk is érdekelhet

A bullyingról – mint cselekvésről – röviden

Az agresszió az egész evolúciónak meghatározó eleme volt (és most is az) Az általános agre…