• Azt tartjuk ideálisnak, ha mindenki dolgozik
  • A munka pénzforrás és önmegvalósítás
  • A teljes foglalkoztatottságot közmunkaprogrammal vagy állami intézkedésekkel lehet elérni
Ténygyár-tartalom
3 percnyi olvasnivaló

Olyan elterjedtté vált a nézet, hogy mindenkinek dolgoznia kell, és mindenki dolgozni is akar, hogy meg sem kérdőjelezzük. Társadalmunk annyira magasra értékeli a munkát, hogy ha valaki elveszti a munkahelyét, úgy érezheti, a világban való helyét vesztette el. Mivel a munka amellett, hogy biztosítja a szükséges erőforrásokat a túléléshez, tágabb értelemben olyan eszköz az ember kezében, amellyel formálni tudja a környezetét és önmagát, valamint a segítségével mindannyian hátrahagyhatunk valamit magunk után. Így a teljes foglalkoztatottság ideája és a munka mint közjog beivódott a munkacentrikus világképünkbe. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23.1 cikke így fogalmaz: „Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.”

Minden szándék ellenére, amely azt célozza, hogy senkinek se sérüljön a munkához való joga, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán megvalósítható-e a cél. A teoretikus John Elster szerint csak úgy képzelhető el a teljes foglalkoztatottság, ha az alkalmazottak viszonylag alacsony képzettségűek, keveset dolgoznak, és munkaerejük elengedhetetlenül szükséges. Egy ilyen, közmunkaprogramhoz hasonló rendszer nem elégítené ki a vágyunkat, hogy mások életére hatással legyünk – hangsúlyozza Elster.

Az akadémikus Bob Hepple a garantált foglalkoztatás helyett olyan állami intézkedésekben látja a megoldást, amelyek biztosítják a szociális biztonságot, megerősítik a diszkrimináció felszámolását célzó törvényeket, orvosolják a törvénytelen elbocsájtásokat, támogatják a munkahelyi képzéseket és átképzéseket, valamint gondoskodnak a munkanélküliek támogatásáról. Hepple szerint egy ilyen rendszer elősegítené a teljes foglalkoztatottság felé való elmozdulást.

Azonban, ha meg is lenne a lehetőség, hogy mindenki állást találjon magának, vajon mindenki élne is ezzel a lehetőséggel? A munka nem mindenkinek jelenti az önmegvalósítást, sokan kényszernek, az autonómia feladásának tekintik. Ráadásul a fizető álláson kívül más módjai is vannak az önellátásnak az ökofalvaktól kezdve a helyi cserekereskedelmi rendszerig. Mindez megkérdőjelezi, hogy valóban mindenkinek dolgoznia kell-e.

Ez a cikk is érdekelhet

Mi jelzi jobban előre, hogy mennyit fogsz keresni?

Gépi tanulás segítségével végzett jövedelembecslést egy kutatócsoport A jutalmazás önszabá…